A győztes csapathoz tartozunk – ezzel a kijelentéssel indította beszédét Budapesten, a Magyar Állandó Értekezlet Várkert Bazárban folyó sorrendben 15. ülésén Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Fotó: Ótos András
Mint hozzátette, Magyarország egy sokat kritizált és megbélyegzett ország volt korábban, ma azonban a gondolkodás változásával egyre többen merik kimondani, helyes az út, amelyiken halad. Ez érvényes a kormányfő szerint a gazdasági életre is, sikeresnek bizonyultak a magyar reformok, amelyek egy segély alapú gazdaságból munka alapú gazdaságot tudtak létrehozni. Csökkent az államadósság, a költségvetési hiány, a gazdasági fejlődés tere azonban megnyílt. Ugyanakkor nem következett be Magyarország külpolitikai elszigeteltsége sem, noha sokan dolgoztak ennek elérésén, elsősorban a keresztény alapokon nyugvó alkotmány meghozása miatt, tette hozzá. Orbán három okát sorolta fel annak, hogy nem következett be ez az elszigeteltség és az állam ma sikertörténetnek számít: egyrészt a magyar külpolitika taktikaváltását, mely az „amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten” módszerét vezette be, a világnemzetet jelentő határon túli magyarság segítségét, illetve annak tényét említette, hogy más országokban is fokozatosan hasonló gondolkodás, hasonló folyamat alakult ki.
Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy a MÁÉRT konferenciáit 2010-ben indították újra. Az ez után következő évek legnagyszerűbb sikerének nevezte a nemzetegyesítést száz évvel a Trianon után, melynek számadatait is ismertette: 860 ezer benyújtott honosítási kérelem, 810 ezer eskütétel, továbbá bő százezer diaszpórában jóváhagyott állampolgársági megállapítás.
A kisebbségi jogok határon túli érvényesüléséről szólva Orbán hangsúlyozta: az európai uniós csatlakozáshoz fűzött remények nem váltak be, maga az integráció nem javította a magyarság helyzetét, az erről szóló uniós előírások papírra vetett halott betűknek számítanak. Ugyanakkor Magyarországnak nem felel meg a „bővítési fáradság” az unión belül, elemi magyar nemzeti érdeknek nevezte Szerbia és Ukrajna csatlakozását előadása során a miniszterelnök.
A jövőről szólva Orbán azt mondta, a kárpát-medencei magyarság két pillérre kell építse azt: a gazdaságilag erősnek számító anyaországra és a határon túli nemzet egységére.
Fotó: Ótos András
Világpolitikai jelenségekre is felhívta a figyelmet, párhuzamot vont a Brexit és az amerikai egyesült államokbeli választások eredménye között: a kormányfő szerint mindkét eset arra vall, hogy a politikai elittel ellentétes álláspontot képviselő emberek visszavették magukhoz a döntés jogát. Megállapította, hogy a balliberális gondolatrendszer leáldozóban van, de a jobboldal sem dőlhet nyugodtan hátra, mert a hagyományos jobboldalt ugyanennek a térvesztésnek a veszélye fenyegeti, ha nem lesz képes megújulni. Orbán szerint az európai gondolkodásnak innovációkra, szellemi frissességre és bátorságra lenne ma a legnagyobb mértékben szüksége. A magyar miniszterelnök méltatta a visegrádi csoport országai közötti együttműködést is, melynek gazdasági vonatkozásairól is beszélt.
Arról biztosította a MÁÉRT határon túli politikai szervezeteit, hogy a magyar erőforrásokra továbbra is számíthatnak, s elismeréssel nyugtázta, hogy van elegendő kapacitás a már kijelölt támogatási eszközök felhasználására Vajdaságban és a Kárpátalján is. A kormányfő jelzése alapján folytatódnak a tematikus évek a Kárpát-medencében, az idei év a külhoni fiatal magyar vállalkozók éve volt, jövőre várhatósan a külhoni magyar családi vállalkozásokat támogatja majd a magyar kormány a Nemzetpolitikai Államtitkárság javaslatára.
A MÁÉRT értekezlete a miniszterelnöki előadást követően zárt ajtók mögött folytatódott, kora este zárónyilatkozatot fogadnak el. Az ülésen részt vesznek a vajdasági magyar tisztségviselők is, a többi között Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is jelen van.
