A megújulásba vetett hittel

Tegnap, pénteken az ópusztaszeri Magyarok Karácsonya ünnepségnek a Délvidék volt a díszvendége. A rendezvény évről évre olyan üzenetet, felhívást, kérést fogalmaz meg, amely minden magyarhoz szól és segíti a nemzeti egység megteremtését. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark látogatóközpontjában felállított nemzeti karácsonyfa alá a délvidéki magyar községek, falvak képviselői jelképesen elhelyezték karácsonyi üzeneteiket.

Az egybegyűlt ünneplő közösség Bagi Valentina szabadkai népdalénekes vezetésével elénekelte a himnuszt, majd Kertész Péter, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ügyvezető igazgatója és Farkas Sándor, országgyűlési képviselő köszöntette a népes vajdasági küldöttséget. Az elmúlt négy évben az elcsatolt országrészek magyarságának képviselői felváltva vettek részt az ópusztaszeri Magyarok Karácsonya ünnepségen. A nemzeti összetartozás jelképeként együtt ünnepelték a karácsonyt.

Pásztor István, a VMSZ elnöke megköszönte a Délvidék, a vajdasági és a horvátországi magyar közösség meghívását a Magyarok Karácsonya ünnepségre:

– Kultikus helyen jöttünk össze, amelynek különleges kisugárzása van, ahol közösen egy nemzetként készülhetünk a karácsonyra. Az elmúlt nehéz időszakban, bármit is mondtak ránk, mi az egyetemes magyarság részeként éltük meg magunkat. Karácsonyra általában az egymáshoz közeliek készülnek, mi is közelinek érezzük magunkhoz a magyarság minden részét, legyen az határon belül vagy kívül.

A most véget érő év küzdelmes esztendőt hozott. Az ádventi elcsendesedés időszaka, amikor számot vetünk magunkkal, kitárjuk lelkünket, miközben szembesülünk az eltelt évvel, amely a vajdasági közösség számára nagyon nehéz év volt.

–  Bármennyire is reménykedtünk tavaly ádventkor, hogy talán könnyebb lesz a 2016-os év, nem így történt – folytatta Pásztor István. Olyan év volt, amely az egyetemleges magyarságot egyformán terhelte. Ilyen teher volt a migrációs kérdés, amelyben a vajdasági magyarság egyértelmű választ adott az ezzel kapcsolatos népszavazáson. Az egyetemleges nemzet részeként a nemzet sorsát meghatározó döntésekben felelősséget vállalunk.

A magyar nemzet csak akkor tud erős lenni, ha nem csak az anyaországi magyarság az erős, hanem, ha a határon túli magyar közösségek is erősek. Ezért, akkor, amikor abban reménykedünk, hogy a magyar nemzet felemelkedik, akkor ehhez a felemelkedéshez minden határon túli magyar közösségnek oda kell tennie saját teljesítményét.

A határon kívül rekedt magyarok kettős identitásúak, egyrészt az egyetemes magyar nemzet tagjaként élik meg magukat, másrészt viszont egy másik ország állampolgárai. Ez a kettős identitás összetettebb feladatokat ró ránk, és az érdekek vonatkozásában is más pozíciót jelent. A mi érdekünk az, hogy Magyarország erős ország legyen, de a szülőföldünk is erősödjön. Nekünk vajdasági magyaroknak megadatott a történelmi pillanat, amelyre hosszú évtizedeken keresztül vártunk: az anyaország és a szülőföldünk olyan kapcsolatot épített ki, amelynek legnagyobb haszonélvezői mi vajdasági magyarok vagyunk. Fontos, hogy jól alakulnak a magyar–szerb kapcsolatok, amely tekintélyt ad nekünk, vajdasági magyaroknak Szerbiában.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen óriási jelentőségű az a segítség, amelyben az anyaország részesített bennünket, amit ezúton is szeretnénk megköszönni. A szerb állam intézményeink működéséhez biztosítja ugyan a feltételeket, de ahhoz, hogy mi megőrizzük az identitásunkat, hogy legyen egy fejlett építkező, egységet kibontakoztató intézményrendszerünk, ennek a kibontakoztatásához élvezzük a magyar állam korlátlan anyagi és erkölcsi támogatását. Ez a támogatás nemcsak az oktatást, a művelődést, a vallást és a tájékoztatást érinti. Felépítettünk például egy tanyagondnoki rendszert, amely ezer embernek segít a mindennapi problémáik megoldásában. Az anyaországi támogatással megindult gazdaságfejlesztési program soha nem látott lehetőségeket kínál. A magyar adófizetők 50 milliárd forintja áll rendelkezésre ahhoz, hogy a Vajdaságban boldogulni kívánókat meg tudjuk erősíteni, gazdaságilag megerősödve pedig a megmaradásunk, a gyökereink erősödnek. Az elvándorlás problémáját nem lehet megkerülni, a magyar történelemben számos elvándorlási hullám volt, de mindig újra és újra talpra tudtunk állni és hiszem azt, hogy ezúttal is így lesz. Megerősödve várjuk haza az elvándorolt honfitársainkat – mondta ünnepi szónoklatában Pásztor István.

A horvátországi alig több mint tízezres magyar közösség nevében Andócsi János, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke szólt az ünneplőkhöz. Kiemelte, hogy bár a vérzivataros közelmúlt megtizedelte a horvátországi magyar közösséget, akik kitartottak és maradtak az egyetemes magyarság végváraként állnak helyt, ápolják és őrzik az anyanyelvüket és kultúrájukat.

Az ünnepi program keretében a szabadkai Talentum Tehetséggondozó Művészeti Egyesület Ifjúsági tánckara Dömöckölés címmel györgyfalvi táncokat adott elő a Juhász zenekar kíséretében és horgosi betlehemes játékot mutatott be.

A Magyarok Karácsonya ünnepség ökumenikus istentisztelettel zárult, amelyben közreműködtek: Ft. Paskó Csaba kelebiai plébános, Juhász András, a Csongrádi Református Egyházmegye esperese, Orosz Attila bácskai református esperes és Dolinszky Gábor evangélikus püspökhelyettes. Bagi Valentina népdalénekes elénekelte a Boldogasszony Anyánk régi magyar himnuszt.

A hangulatos ünnepség kísérő rendezvényeként Hugyik Richárd, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ igazgatója megnyitotta Recskó Béla zentai festőművész Történelmünk néma tanúi című kiállítását. A művész ötven festménye bemutatja a történelmi Magyarország területén fellelhető várakat, várromokat és templomokat.