A nehéz helyzetbe került kárpátaljai magyarság saját erőfeszítéseinek és jelentős mértékben Magyarország, a magyar társadalom szolidaritásának köszönhetően tudott közösségként megmaradni – jelentette ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője a tegnap Felsőszinevéren elkezdődött XXV. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen tartott nyitó előadásában.
A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a KMKSZ által szervezett háromnapos tanácskozás nemzetpolitikai kérdéseket áttekintő kerekasztal-beszélgetésén Brenzovics László – visszatekintve a szabadegyetem elmúlt negyedszázadára – kifejtette, a kárpátaljai magyarság életében fontos szerepet játszó fórumon az évek során sok probléma felvetődött, s közülük sokat sikerült az anyaországgal közös erőfeszítéssel megoldani.
Az Euromajdan után felerősödtek azok a törekvések, amelyek megszerzett kisebbségi jogaink csorbítására irányultak, jóllehet az ukrán alkotmány szerint a szerzett jogok nem szűkíthetők – mondta a politikus.
Brenzovics szerint az erős magyar érdekvédelem is az oka annak, hogy az utóbbi időben heves magyarellenes támadások kezdődtek a központi ukrán médiumokban, Kárpátalján pedig magyarellenes provokációk történtek, amelyekre nem reagáltak kellőképpen sem a hatóságok, sem az EU.
Hozzászólásában Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke az egész külhoni magyarság számára példaértékűnek nevezte a KMKSZ tevékenységét, szerinte a szervezet az utóbbi három évben, amióta Brenzovics László az elnöke, olyan utat futott be, hogy a határon túli magyar szervezetek élvonalába került. Mint kifejtette, a magyar szervezeteknek úgy kell politizálniuk, hogy ott legyenek, ahol a döntések születnek, és befolyásolni tudják azokat. Ennek érdekében, hangsúlyozta, fel kell hagyni a határon túli magyar közösségeken belül a torzsalkodással.
Összefoglaló előadásában Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára rámutatott: a nemzetpolitikának nem kell reflektálnia az egyes országok belpolitikájára, felül kell azon emelkednie, mert a helyi magyar szervezetek jobban ismerik a saját országuk helyzetét. A nemzetpolitikának az összmagyarságot kell néznie, és szükség esetén egy-egy nemzetrész esetében kell lépnie.
A politikus elmondta, óriási sikereket értünk el a nemzetpolitikában, de ennek ellenére csökken a határon túli magyarság lélekszáma, iskolákat zártak be e miatt. Hozzátette, a fő feladat ennek a tendenciának a megfordítása és az okok megtalálása, hogy az eredmények ellenére miért van a csökkenés. Minden nemzetpolitikai intézkedés arra irányul, hogy erősödjön a magyarság – emlékeztetett, megjegyezve, hogy ha nem lenne nemzetpolitika, akkor nagyobb lenne a fogyás. Ezért – folytatta – a 2010 óta folytatott nemzetpolitikának nincs alternatívája, hangsúlyozva: tovább kell erősíteni a magyar családokat, a nemzettudatot, fejleszteni kell a külhoni magyar közösségek gazdaságát. Ha ezt nem tesszük, akkor olyan lefelé menő spirálba kerülünk, ahonnan nincs felemelkedés – mondta. Nagy eredménynek nevezte, hogy kiépült a határon túli magyar politikai rendszer, amely ha veszélybe kerül, akkor nem biztos, hogy ismét sikerül létrehozni – mutatott rá, hozzáfűzve, „erősíteni kell a fiatalságot, s elérni a határon túli magyar pártokkal közösen, hogy egyetlen magyart se veszítsünk el”.
Az államtitkár rendkívül fontosnak nevezte a határon túli magyar pártok összefogását, hozzáfűzve, hogy bűnt követ el az, aki veszélyezteti az egységet. Jelezte, a magyar kormány számít a határon túli magyarság véleményére, ezért – mondta – jó lenne, ha minél több magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyar regisztrálna a jövő évi választásokra, és menne el szavazni.
