Ahogyan minden évben lenni szokott, az idei tusnádfürdői 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, ismertebb nevén Tusványos számos beszélgetése is a határon túli magyar pártok tevékenységével foglalkozik. A csütörtöki egyik panelvita e politikai szervezetek európai gyakorlatnak megfelelő kisebbségi jogok megvalósításáért folytatott harcát elemezte, a vajdasági tapasztalatokról Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke számolt be. Mint azt a vita elején Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet elnöke, a beszélgetés moderátora megjegyezte, a határon túli magyarlakta területeken tulajdonképpen alanyi jogon járna az autonómia az őslakosnak számító magyar közösségeknek. Ennek eléréséhez véleménye szerint mindenekelőtt három feltétel kielégítése szükséges: a közösség elhivatottsága az ügy iránt, a többségi nemzet hajlandósága, s ez utóbbihoz kapcsolódóan egy külső, pozitív értelemben vett politikai nyomásgyakorlás, melyet az Európai Unió jelenthetne, de nem ekként cselekszik. A megállapításokra reagálva Pásztor kiemelte: sajnos a politikában semmi sem jár, minden akarat, küzdelem és párbeszéd kérdése.
Korodi Attila, az RMDSZ frakcióvezetője, Pásztor István, a VMSZ elnöke, Csóti György moderátor, Brenzovics László, a KMKSZ elnöke és Menyhárt József, az MKP elnöke (Ótos András felvétele)
Közölte, hogy a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 256 ezer magyar élt Vajdaságban, az elöregedés és az elvándorlás miatt azonban mára ez a szám már csökkent.
Jelenleg még nincsenek kitapintható jelei e folyamat megállásának, még ha pozitív tapasztalatokról egy-egy esetben be is lehet számolni, állapította meg Pásztor István.
A magyar kormány támogatása, a gazdaságfejlesztő program fontos kapaszkodót jelent, hangsúlyozta a VMSZ elnöke. A szerbiai kisebbségi létet értékelve kifejtette: ma a többségi nemzet a magyarságot nem kockázati tényezőként éli meg, a közösség megbecsült és elfogadott részét képezi a szerb társadalomnak.
– Ez nem a véletlen műveként alakult így. Korábban ugyanis nem ez volt a helyzet. A VMSZ évtizedes munkája van abban, hogy ma ilyen mondatokat jelenthetünk ki. Hozzájárult természetesen a jó irányú változásokhoz az is, hogy Magyarország és Szerbia között történelmi távlatokban a legjobb szintre emelkedtek a kapcsolatok, amiben pártunknak úgyszintén nagy szerepe volt. Ma a vajdasági magyarság jó irányban halad egyéni és kollektív jogainak a megvalósítása tekintetében is – fejtette ki beszámolójában Pásztor.
Pásztor István beszélt a gazdaságfejlesztési programmal kapcsolatos eddigi tapasztalatokról is (Ótos András felvétele)
Véleményének adott hangot, hogy eredmények akkor könyvelhetők csak el, ha a döntés asztalánál ülnek a kisebbségi pártok tagjai, a külső nyomásgyakorlásban nem hisz, mint mondta, különben Románia és Szlovákia egy sikertörténet lenne a kisebbségi jogok vonatkozásában az európai csatlakozás folyamatának lezárása révén. Pásztor az aktuális kérdésekről szólva megjegyezte, két nemzeti tanácsi törvény elfogadására várunk Vajdaságban. Az erős civil háló meglétét is lényegesnek ítélte meg a kisebbségi jogok kivívása terén, ugyanakkor veszélyesnek minősítette a „civil ruhát öltő és politizáló” egyéneket és szervezeteket. Ilyen Vajdaságban is alakult két éve, de mára dugába dőlt a közösségi egység megbontásának e kísérlete – állapította meg. Egy határon túli magyar közösségnek egy álláspontot kell képviselnie, egy irányvonalat kell követnie, ő ebben hisz, emelte ki. Feladatként a közösségi egység újbóli megerősítését nevezte.
KOLLEKTÍV JOGOKRÓL EGY SZÓT SEM!
A tavaly decemberi romániai választásokon elért eredmények hozadékairól számolt be a beszélgetésen Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség frakcióvezetője, a parlamentben 6,5 százalékos részvételt szerzett a párt, így jelentősebb szerephez jutott, együttműködést alakított ki a román szociáldemokrata-liberális többséggel. Előrelépések történtek azóta az erdélyi magyarok szociális védelmi rendszerében, oktatásügyében is, de egyes „stresszhelyzetek” továbbra is megoldásra várnak, mint például március 15-e romániai ünneplése. Problémának nevezte, hogy Románia nem kíván kollektív jogokról beszélni, csupán egyéni jogokról kész tárgyalni a jelen pillanatban. Hasonló megállapítást tett Szlovákia vonatkozásában Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke, aki közölte: a kollektív nyelvi jogok helyett az állam az egyéni jogalapú asszimilációt alkalmazza. Bírálta a Most–Híd politikai szervezetet, mely szerinte maximális sikerként könyvel el minden minimális eredményt, olyanokat, melyeket a későbbiekben nehéz lesz bővíteni. Példaként a közlekedést érintő előírásokat, a magyar nyelvű kiírások bevezetését említette, melyhez nem tartozik hozzá a magyar nyelven történő jegyvásárlás is. Felszínes a jelenlegi hatalom ügykezelése az autonómia megvalósítása kapcsán is, tette hozzá.
Deli Andor, Berényi József, az MKP elnökségi tagja, Porcsalmi Bálint és Kalmár Ferenc, a KKM miniszteri biztosa (Ótos András felvétele)
BURKOLT ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS UKRAJNÁBAN
A volt Szovjetunióban jobb alapok voltak a kisebbségi jogok megvalósítására, ezek az alapok azonban az ukrán nemzeti öntudat, nacionalizmus erősödésével megszűntek, értékelte Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Aggasztónak nevezett egyes új ukrán törvényjavaslatokat, melyek mindenekelőtt az ukrán nyelv védelmét szolgálják, s az oktatás területén például nem „garantálják”, hanem „lehetővé teszik” az előírás terminológiája szerint a magyar nyelvű képzést. Úgy vélekedett, az efféle változások voltaképpen burkolt alkotmánymódosításnak számítanak.
A SZERB ÁLLAM NEM GÖRDÍTETT AKADÁLYOKAT
A határon túli gazdaságfejlesztés is gyakori témája a Tusványos szabadegyetemi előadásainak, az egyik tegnapi beszélgetésen annak eddigi lefolyásáról volt szó, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszélt a vajdasági vonatkozásokról. A részvevőket a leginkább a Magyarországról finanszírozott program szerbiai fogadtatása érdekelte. A pártelnök elmondta, véleménye szerint e fogadtatás a leginkább attól függ, a magyar közösségnek milyen viszonyrendszert sikerült kiépítenie a többségi nemzet tagjaival, vezető politikusaival. A kisebbségi politikai pártok egyik feladata – közölte – önmagukat és érdekeiket nem feladva konszolidált helyzetet teremteni a többségi nemzettel. Mivel a magyar közösségnek a kapcsolatai jók, nem ütközött ellenállásba a program a szerb politikum részéről. Egyedül a média egy része foglalkozott ellenálló hangvétellel a témával néhány hétig, de ennek is vége szakadt, amikor a szerb kormányfő világos és támogató magyarázatot adott a felmerült kérdésekre, s arról beszélt, minden külföldről érkező befektetés csak jót hozhat az államnak – részletezte. Az igazi gondok éppen a magyarokkal, közösségünk egy kis hányadával voltak – jegyezte meg Pásztor –, akik támadták, mutyilistának nevezték a programot. Hangsúlyozta: másfél év, 13 pályázat, 5000 támogatás után sem lehetett kifogásokat találni az elbírálásban.
NEM TUDJÁK, MIT JELENT: ŐSHONOS KISEBBSÉGI LÉT
A közönség soraiban ismerős arcokat is fölfedezhetünk (Ótos András felvétele)
Az európai kisebbségjogi aláírásgyűjtési akcióval, a Minority SafePackkal kapcsolatban, mely az európai törvényhozásban szeretné láthatóbbá tenni a kisebbségi közösségeket, az egyik kezdeményező szervezet képviseletében Porcsalmi Bálint, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető elnöke a Bethlen Gábor-sátorban szervezett panelvita során kijelentette: fontos az őshonos kisebbségi lakosság törvényes keretek közötti megjelenése, s a nehézségek között említette, hogy a mai európai nyilvánosság nem tudja, mit jelent őshonos kisebbség tagjának lenni, kisebbségekről szólva elsősorban a bevándorlók vagy a szexuális kisebbségek jutnak az eszébe. Arra buzdított minden uniós állampolgárt, hogy írja alá a kezdeményezést a jogaink.eu weboldalon, s járuljon hozzá a kérdés brüsszeli rendezéséhez. Ideje, hogy az EU ne csak az uborka görbületi szögével foglalkozzon, hanem kulcsfontosságú kérdésekkel is, fogalmazott. Deli Andor vajdasági fideszes néppárti európai parlamenti képviselő úgy ítélte meg: egy egyedülálló kezdeményezéssel állunk szemben, mely egy uniós szinten zajló jogalkotási folyamat részévé vált. Mint mondta, az unió az eddigiekben nem foglalkozott a nemzeti kisebbségek kérdésével, a kisebbségek esetét elsősorban gazdasági szempontból szabályozza, például a munkaerő szabad áramlását lehetővé tevő előírással és másokkal. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság korábban hibát talált a kezdeményezésben, most azonban elindult az aláírások gyűjtése, ami jövő tavasszal ér véget. Addig legalább hét uniós tagállamból összesen egymillió aláírásra lesz szükség.
A szabadegyetemen és diáktáborban az este Nagy Feró és a Beatrice, valamint az Anna and the Barbies szórakoztatta a közönséget. Ma Kárpát-medencei körkép keretében a határon túli magyar közösségek helyzetét elemzik a politikusok a szabadegyetem központi eseményeként. Este a Skorpió együttes lép fel Tusnádfürdőn, a nagyszínpadon.
