Hagyomány a székelyföldi, tusnádfürdői Tusványos szabadegyetemén, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő szombati előadása előtt pénteken nemzetpolitikai kerekasztalon történő részvételre szólítják a Kárpát-medencei magyar közösségek vezető politikusait az elmúlt év, a jelenlegi politikai folyamatok elemzése érdekében. A pénteken tartott ilyen találkozón Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes először egy aktuális politikai kijelentésre kívánt reagálni, s annak kapcsán határozott üzenetet megfogalmazni.
Nagy volt az érdeklődés a Lőrincz Csaba-sátorban a hagyományos péntek délelőtti panelbeszélgetés iránt (Ótos András felvétele)
Semjén Lendvai Ildikónak, a Magyar Szocialista Párt korábbi elnökének határon túli szavazatokkal kapcsolatos bíráló véleményére reflektálva kijelentette, nemzetárulás történt 2004. december 5-én, a határon túli magyar nemzet kirekesztési kísérlete ment végbe az akkori elutasító magatartással. Aláhúzta: jár a határon túli magyaroknak a teljes jogú állampolgárság, ezért nem fogadta el a Fidesz korábban azt a színfalak mögött tett baloldali ajánlatot, mely a szavazati jog megvonásával elfogadta volna a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Mint Semjén elmondta, nem akartak első- és másodrendű magyar állampolgárokat.
A kormányfő-helyettes kiemelte, Szerbiában megvalósulóban van a kulturális autonómia, példaként más nemzetrészekben is alkalmazhatók az itteni eredmények.
– A magyar politika minden határon túli nemzetrészért felelősséggel tartozik, s minden nemzetrésznek felelősséget kell éreznie a többi iránt is. Identitásmegőrzés, gazdaságfejlesztés, közjogi nemzetegyesítés jelentik a jelenlegi magyar kormány stratégiáját a határon túl. Hosszú távon fontos az állampolgárság megadása, mert a határon túli magyarok száz év múlva is rá tudják bírni majd a magyar kormányt arra szavazataikkal, hogy vegye figyelembe érdekeiket – jelentette ki Semjén.
A szavazati joggal és annak megvalósulásával kapcsolatos konkrét adatokról Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár számolt be. Mint közölte, 2014-ben 520 ezer külhoni magyar állampolgárból 194 ezren regisztráltak, majd 160 ezren szavaztak. A 2016-os referendumon 800 ezer jogosult közül 275 ezer regisztrált és 155 ezer voksolt. A jövő évi választásra eddig 350 ezren jegyeztették be magukat. A külhoni szavazatok, mint mondta, reálisan három mandátumot hozhatnak, ami igen fontosnak bizonyulhat.
„ELEMI ÉRDEKÜNK A FIDESZ GYŐZELME”
A határon túli politikusok felszólalásai között Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor jelmondatának – „A biztos pont” – olvasata kapcsán arról szólt, hogy a nemzeti alapon szerveződött határon túli párt jelent minden magyar közösség számára egy biztos pontot, továbbá a Fidesz, mely nemzetpolitikájával, szomszédságpolitikájával egy felelősségteljes és építő jellegű gondolkodást képvisel határon innen és túl.
Brenzovics László, Potápi Árpád János, Semjén Zsolt, Répás Zsuzsanna moderátor, Pásztor István, Szilágyi Zsolt (takarásban), Menyhárt József és Jankovics Róbert (Ótos András felvétele)
– Elemi érdekünk, hogy stratégiai partnerünk győzzön jövőre a választásokon, mert annak győzelme a saját győzelmünket is jelenti. Erőteljes regisztrációs folyamat indul útjára a következő hetekben Vajdaságban annak érdekében, hogy minél többen szavazzanak a jövő évi anyaországi választásokon. Mindezzel az a célunk, hogy szavatoljuk a politikai folytonosságot, melynek köszönhetően Szerbiában a magyarokat ezentúl is megbecsülik majd: jelenleg e tekintetben sokkal jobb a helyzet, mint más határon túli régiókban, elismert tagjai vagyunk a szerb társadalomnak. Mindemellett a VMSZ továbbra is a döntéshozás asztalánál kíván ülni, ellenzékből bekiabálva ugyanis nem lehet eredményekre jutni. Magyarország kiáll Szerbia európai csatlakozása mellett is, de a meghirdetett gazdasági programok miatt is rendkívül fontos a választásokon való nagy arányú részvétel, a folytonosság fenntartása a jövő év tavaszát követően – értékelte Pásztor.
A vajdasági közösség egyfajta kegyelmi időben van, ezt ki kell használni minden elérhető cél megvalósítására, szögezte le. Ehhez, mint mondta, erős politikai képviselet és erős anyaország kell. Az egyik kérdésre válaszolva közölte, hogy a párt támogatja a Vajdasági Magyar Diákszövetség harcát az újvidéki Jogtudományi Karon való magyar felvételizés lehetőségének megteremtéséért, s biztos benne, bármilyen bírósági döntés is szülessen, végül sikerül megvalósítani a célt, hisz ez az érdekünk.
AZ ERDÉLYI VITA
A nemzetpolitikai kerekasztal erdélyi blokkjának kezdetén Bíró Zsolt, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke kifejtette, az erdélyi magyar politikai pluralizmus megjelenése óta a szervezet bizonyította létjogosultságát, de biztos pontnak számít a magyar kormánnyal való együttműködés terén is. Biztatónak nevezte, hogy a magyarság Romániában erős parlamenti képviselettel rendelkezik a tavaly decemberi választásokat követően. Megkésettnek nevezte a román államfő székelyföldi látogatását és óva intett a túlzó optimizmustól. Fontos, hogy közölték vele a székelyföldi magyarság elvárásait, de várják ki az első reakciókat, közölte.
Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora kapaszkodónak nevezte a Tusványost, melyen sorra fogalmazódtak meg a nemzetpolitikai alapgondolatok. A Kárpát-medencei magyarság biztos pontjának Budapestet nevezte meg, a kormány az elmúlt időszakban fokozott figyelmet szentelt a nemzetegyesítés folyamatának, a leszakadt nemzetrészek gazdasági felzárkóztatásának. A román politikusok egy része már irigykedve tekint Magyarországra az elért eredmények miatt, jegyezte meg.
A Zentai Magyar Kamaraszínház Tusványos legfiatalabb látogatóit örvendeztette meg előadásával (Ótos András felvétele)
– Az RMDSZ referencia, kapaszkodó az erdélyi magyarság esetében, hibáival és sikereivel együtt. A tények azok, hogy a decemberi választások letisztáztak mindent – utalt a párt jó választási szereplésére.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint a legfontosabb feladat a nemzeti regisztráció jelenleg, az erdélyi magyar népakaratot nevezte biztos pontnak, s ezt az akaratot a jövőre esedékes magyarországi választásokon is ki kell fejezni, állapította meg. Ellenzéki pártként is hajlandóak együttműködni minden hasznos, autonómiát segítő elképzelést, annak érdekében, hogy a szerbiaihoz hasonló sikereket érjen el az erdélyi magyarság is – foglalta össze Szilágyi. Inventív, kreatív és offenzív politikai képviseletre van szüksége az erdélyi magyarságnak, értékelte, s bírálta az RMDSZ-t, amiért gyakran úgy utasítja el a párbeszédet, mint a románok a magyarok megkeresését. Tánczos válaszában közölte: az MPP-vel meg tudtak állapodni, nem bennük rejlik a probléma.
MINDENÜTT GOND AZ ELVÁNDORLÁS
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kifejtette, visszalépés nem lehet az állampolgárság megadásának kérdésében, akik visszalépnének, politikai perifériára szorulnak. Ukrajna rendkívül megosztott ország, nem látszik jelenleg a fegyveres konfliktus vége, fejtette ki. 2001 óta nem tartottak népszavazást, 32 millióra becsülik a lakosok számát. A rossz hír, hogy a legaktívabb része vándorol el a lakosságnak, ennek hosszú távú negatív következményei lesznek. Bujtatott alkotmánymódosítási folyamat zajlik, közölte, olyan törvényeket fogadnak el, amelyek már az alkotmányos rendet sértik a nyelvhasználat, állampolgársági jog kérdésében, s ez ellen hangosan tiltakozik a kárpátaljai magyar közösség.
A diaszpóra képviselőjeként Klement Kornél a három lábú szék hasonlatával élt a magyar nemzet egységét illetően, az anyaország, a határon túli vidékek és a diaszpóra magyarságára utalva. Köszönetét fejezte ki annak kapcsán, hogy a diaszpórának is lehetősége van magyar állampolgárság megszerzésére. Országimázs építésében tudnak segíteni az anyaországnak, értékelte.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke közölte, ahogyan más régiók, a muravidéki magyarság is küzd az elvándorlással. A gazdaságfejlesztési projektumot az elmúlt év kiemelkedő eredményének nevezte, Szlovénia az első olyan uniós állam, ahol e program beindulhatott. Jó hírnek tartotta, hogy a lendvai főkonzulátus a közeljövőben megnyílhat – fontos a magyar állam jelenléte, tette hozzá.
EREDMÉNYEK ÉS ELVÁRÁSOK
Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető alelnöke pozitív változásokról számolt be a horvátországi választások eredményeinek fényében. A horvát–magyar viszony most újjáépülhet véleménye szerint. A HMDK jó eredményeket ért el az önkormányzati megmérettetésen is, számolt be, ennek eredménye, hogy most egy higgadt erőt tudnak képviselni, mely a szavazatoknak köszönhető.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke bírálta a Most–Híd vegyes párt munkáját, s olyan kutatási eredményeket prezentált, melyek szerint a felvidéki magyarság több mint tíz százaléka a szlovák nemzetrész tagjának tartja magát, több mint húsz százaléka szlovák iskolába járatja gyermekét. Örömmel számolt be arról, hogy a legutóbbi népszerűségi méréseken az MKP immár parlamenti pártnak megfelelő, öt százalékon felüli eredményt jegyzett, olyan eredmények is születtek, amelyek a Most–Híd elé helyezték e szervezetet. Párbeszédet kezdeményeztek, az oktatással indultak el, de ennek a felvidéki magyar–magyar párbeszédnek nehezen elkönyvelhetők az eredményei, mondta. Az „összeborulást” nehezen elképzelhetőnek mondta, de stratégiákra szükség van az ottani magyarság helyzete rendezésének érdekében. Az idén megyei választások lesznek Felvidéken, így sok munka elé néz az MKP, jelenleg erős megyei jelenléttel rendelkeznek, s ezt meg is akarják tartani.
A szabadegyetem pénteki napján fellépett a Zentai Magyar Kamaraszínház is. A Jancsi apród című mesemonológgal a legkisebbeknek kedveskedtek. Az esti órákat a koncertek határozták meg, zenélt a Margaret Island és a Magna Cum Laude együttes is. A Tusványos szabadegyeteme szombaton Orbán Viktor előadásával zárul, este még koncertek lesznek, fellép a legendás Skorpió is.
