„Napjainkban is szabadságharcot kell vívni”

Nem véletlen egybeesés, hogy az 1956-os forradalom közelgő évfordulójához kapcsoltuk a mai díjátadást – köszöntötte a meghívottakat és a kitüntetetteket Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóságért Tanács elnöke. Úgy fogalmazott: napjainkban is szabadságharcot kell folytatni az emberi jogok, az emberi méltóság védelme érdekében.

– A körünkben levő díjazottak kiemelkedő alakjai ennek a harcnak, valóban kiérdemelték a kitüntetést eddigi munkájukkal, azokkal az erőfeszítésekkel, amelyekkel közönségünk érdekeit szolgálták – fogalmazott Lomnici.

Néhány napjainkban tapasztalható szomorú aktualitásra is felhívta a figyelmet, a Délvidéket érintő esetként a szabadkai temetőből ellopott Vergődő madár bronzszobrot említette, mely a magyar kivégzések áldozatainak emlékét őrizte mindeddig. Hozzátette, egy olyan gyalázatos, s egyben jelentős cselekedetről van szó, mely komolyan befolyásolhatja a Magyarország és Szerbia közötti kapcsolatok alakulását, s alááshatja az Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb államfő által tett közös csúrogi főhajtás üzenetét, veszélyeztetheti a szerb–magyar megbékélés folyamatát.

– A szóban forgó kínzásokról, mészárlásokról sokáig még csak beszélni sem lehetett. A közös főhajtás hatalmas eredményt jelentett, de az aktuális történések világos üzenettel rendelkeznek: feladataink még bőven vannak – hangsúlyozta a tanács elnöke.

A Pásztor Bazil budai kerületi esperes általi laudációban arról hallhattunk, hogy a két díjazott mindenekelőtt a magyarság szeretetében és szolgálatában hasonlít egymásra. A határon túli nemzetrészeknek érezniük kell az anyaországi magyarok támogatását, s azt, hogy az égiektől is segítséget remélhetnek.

Az elismerés átvételét követően Duray Miklós felvidéki politikus közíró kiemelte: A méltatásban hallott túlzások mindig lenyűgözően hatnak, s ilyenkor talán az a legbölcsebb, ha meg sem szólal az ember azok hallatán, mert csupán alulteljesíthet ebben a helyzetben. A tanács tagjainak megköszönte az óriási elismerést.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a vajdasági magyarság helyzetének javításáért, és a magyar–szerb megbékélés érdekében tett erőfeszítéseiért kapott kitüntetést. Köszönetet mondott az Emberi Méltóság Tanácsának, amiért néhány évvel ezelőtt felkeresték őt, s maga is a testület tagjává válhatott. Ugyancsak köszönetet mondott azért a támogatásért, amelyet a tapasztalt megpróbáltatások közepette nyújtott számára ez a tanács. Kifejtette, határon túli politikusok munkája esetén különböző megítéléssel lehet találkozni, egyesek támogatóként, mások nemzetárulóként élik meg ezeket a politikusokat. Mint mondta, sokak szerint a nemzetpolitikában is meg vannak a kurucok és a labancok.

– Sokan kérdezték már tőlem, én vajon melyikek közé tartozom. A válaszom az, hogy jómagam a Tenkes kapitánya kívánok lenni, adott esetben ez, máskor az, a lényeg, hogy mindig a cél lebeg a szemeim előtt.

Az említett szoborlopás kapcsán Pásztor közölte, a szomorú eset nem tántoríthat el bennünket attól a szándékunktól, hogy megemlékezzünk az áldozatokról, hogy koszorút helyezzünk el a szobornál vagy annak helyén, s hogy az idén erre első alkalommal a szerb kormány tagjaival együtt kerüljön sor.

A díj kapcsán úgy fogalmazott, az csak részben illeti meg őt, nagyobbrészt a vajdasági magyar közösség egészének ítélt díjról beszélhetünk.

Az Emberi Méltóság Tanácsa, mint ismeretes, politikai pártoktól független civil szervezet, mely állami támogatásokban nem részesül, nem gyűjt adományokat, tagjai pedig térítés nélkül társadalmi munkaként végzik tevékenységüket. A tanács tagjait számos ország neves közéleti személyisége: tudósok, művészek, sportolók képezik, olyanok, akik az emberi méltósághoz való jog tiszteletben tartását fontos kérdésként kezelik. Az Emberi Méltóságért Díjban a korábbiakban Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Törőcsik Mari színművész, Kozma Imre atya, Tamás Aladárné, a „nemzet tanító nénije”, Tőkés László erdélyi püspök, politikus és Jókai Anna író is részesült.