2024. november 23., szombat

Egy nemzet vagyunk

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes

Nemzeti összetartozását ünnepelte csütörtökön a magyarság mindenütt a Kárpát-medencében és mindenütt a világban, ahol magyarok élnek. Megemlékezéseket tartottak a trianoni békeszerződés aláírásához kötődő napon a magyarországi és a határon túli magyar pártok is. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a budapesti Magyarság Házában mondott beszédet, Kövér László házelnök a hatvani megemlékezésen szólalt fel.

Az ünnep alkalmából reggel katonai tiszteletadás mellett, a Himnusz hangjaira felvonták Magyarország nemzeti lobogóját Budapesten, az Országház előtt. Az ünnepi ceremónián jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke, Benkő Tibor, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, valamint több minisztérium képviseletében államtitkárok.

A központi események ezután a Magyarság Házában folytatódtak, ahol Semjén Zsolt mondott beszédet.

– Egyetlen nemzetrészt sem adunk fel és egyetlen nemzetrésznek a feladásához sem asszisztálunk – jelentette ki Semjén Zsolt.

A kereszténydemokrata politikus úgy fogalmazott: ha bármelyik nemzetrész megroppan, akkor az egész magyarság kerül veszélybe. Kijelentette, a kormány arra törekszik, hogy minden nemzetrészt meg lehessen tartani akár a szülőföldjén, akár a diaszpórában a magyarságában. A magyarságot Semjén Zsolt szerint két szélsőség fenyegeti: az önfeladás és „a felelőtlen kardcsörtetés”, amely „kimegy a határon túlra, majd hazajön, a külhoni magyarok viszont kint maradnak”.

A miniszterelnök-helyettes szimbolikusnak nevezte az ünnepnapot, szavai szerint ma ez az egyetlen lehetséges válasz Trianonra. Semjén Zsolt szerint az emlékezésnek több értelme van: a tanulságok levonása, a jogos nemzeti büszkeség, hogy megmaradtunk, és „a megerősödés a magyarságunkban, a megmaradás akarása”.

– Ami Trianonhoz vezetett, abban benne van a mi hibánk is, a magyar állam hibája, akár bűne a nemzetiségekkel szemben. Benne van a naivitásunk, amikor sokszor ellenségeinket pátyolgattuk, akik az adott pillanatban hátulról belénk szúrták a tőrt. Benne van az is, hogy semmilyen – akár nagyhatalmi konspiráció – nem tud megtörni és tönkre tenni, ha belülről nem rohasztják szét az országot – fejtette ki a kormányfőhelyettes, aki szerint valószínűleg a Szent István-i határokat nem lehetett volna megtartani, de ilyen katasztrofális békét sem lehetett volna Magyarországra kényszeríteni, ha a magyar hadsereget és államot nem verik szét. Ha belülről erősek és egységesek vagyunk, akkor ellenségeink nem tudnak mit kezdeni velünk – mondta. Van ok a büszkeségre is ugyanakkor, a gyász idején is, mert nem sok nemzet élt volna túl ilyen katasztrófát – rögzítette.

Kitért arra is, hogy a külhoni magyarság akkor tud megmaradni identitásában, magyarságában, ha ehhez az anyaország is megadja a segítséget. Ezért fontos, hogy az oktatási intézmények, a szórványban a magyar intézményrendszer fennmaradjon, és ezért fontosak a testvéri kapcsolatok, és az egyházak közötti kapcsolatok.

Semjén Zsolt külön kiemelte a Határtalanul! programot, megjegyezve: aki egyszer így elment a Székelyföldre, többet nem fog lerománozni egy székelyt, leukránozni egy kárpátaljai magyart, vagy leszerbezni egy vajdasági magyart. Ugyanúgy fontos az is, hogy az ott élők intézményes formában el tudjanak jönni Magyarországra. A miniszterelnök-helyettes beszélt arról is, hogy ugyanilyen fontos a gazdasági kapcsolatok erősítése, amire most fókuszálni kívánnak. Az a cél, hogy minél jobb életminőséget lehessen biztosítani a magyarságnak a szülőföldjén – szögezte le és állást foglalt az egységes gazdasági tér felépítése mellett.

Semjén Zsolt arról is beszélt, hogy minden magyarnak biztosítani kell az autonómiát abban a formában, amit az ő közössége kíván. Természetes, hogy a tömbmagyarságnak jár a területi, a szórványmagyarságnak pedig a kulturális önrendelkezés – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes. Ahhoz, hogy az autonómiát ki tudják kényszeríteni, szükséges, hogy az anyaország és az egyetemes magyar nemzet a legalapvetőbb kérdésekben egységes legyen.

Kövér László házelnök Hatvanban arról beszélt, hogy a magyarság csak akkor léphet ki a trianoni áldozatszerepből, ha a nemzeti teljesítőképességének kulcsát jelentő nemzeti összetartozását erősíteni tudja a XXI. században. Ennek alapja a keresztény szellemi gyökerekből, a magyar nyelvből, kultúrából, történelemből táplálkozó magyar nemzeti tudatosság. Ez a magyarság legfontosabb erőforrása a XXI. században, ez lehet az az erő, amelynek segítségével a nemzetközi jogrendet és államhatárokat nem sértő, korszerű módon lehet biztosítani a teljes Kárpát-medencei magyarság szülőföldjén való boldogulását, lelki és anyagi erejének összpontosítását – mondta az Országgyűlés elnöke.

A megemlékezések már június 3-án elkezdődtek. Debrecenben szerdán fáklyás felvonulást tartottak. A szintén szerdai csátaljai megemlékezésen Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról beszélt, hogy meg kell erősíteni a határon túli magyar közösségeket, segíteni kell a határon túli magyar vállalkozásokat. Csátalján felszólalt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is.

Potápi Árpád a Tolna megyei Harcon mondott beszédet, ahol a recski munkatábor áldozatainak állítottak emlékművet. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszédében a tatárjáráshoz hasonlította a trianoni békediktátumot megelőző éveket, és kijelentette:

– Magyarország a nagyhatalmi döntések ellenére számolta fel hadseregét, a magyarság saját magát zúzta porrá. Kilencvenöt évvel a trianoni béke aláírása után az a feladatunk, hogy soha ne feledjük el azokat a történelmi eseményeket, amelyek összetartanak bennünket – mondta.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes