Tizenkét év után ismét nem kis dilemma előtt áll a szlovákiai magyarság. Ugyanis 1998 júniusától – amikor megalakult a Magyar Koalíció Pártja – mostanáig a döntő többségük erre a politikai tömörülésre szavazott. E hét végén viszont választaniuk kell, leginkább az MKP és az alig egy éve alakult Híd-Most jelöltjei között.
A szakítás tavaly júliusban következett be, ám a Magyar Koalíció Pártján belüli feszültség évek óta érezhető volt, elsősorban Duray Miklós és Bugár Béla között. Az MKP jelenlegi stratégiai alelnöke többször bírálta a kollégáját, mert szerinte nem értékelvű, hanem érdekelvű politizálást folytat, s döntéseit egyre inkább a gazdasági lobbi képviselői, vagyis a szlovákiai magyar üzletemberek befolyásolják. Bugár viszont radikális nézetei és vitatható megnyilvánulásai miatt állította többször is pellengérre a párt és a szlovákiai magyar nemzetközösség egyik meghatározó politikusát.
Négy éve az MKP felemás eredményt ért el a parlamenti választásokon. Fennállása óta a legnagyobb támogatottsággal (11,68 százalék) és húsz képviselői hellyel büszkélkedhetett a százötven tagú pozsonyi parlamentben. Ugyanakkor a 2002-es adatokhoz képest több mint ötvenezer választópolgárt veszített. Az utóbbi kudarcot elsősorban Duray hívei a pártvezető Bugár nyakába varrták, akit a 2007. március 31-i tisztújító kongresszuson leváltottak és Csáky Pált választották elnökké. Ő azonban mindössze tizennégy szavazattal kapott többet az elődjénél. Ez a tény előrevetítette a két szekértábor közötti újabb viszályokat, amelyek végül elvezettek az új párt, a Híd-Most megalapításához.
A két politikai tömörülés első megmérettetésére a tavaly novemberi megyei választásokon került sor, amelyeken az MKP jelöltjei (több mint 350ezer szavazattal) a 408 szlovákiai mandátumból negyvenet, a Híd pedig (230ezer vokssal) hármat szerzett. Ugyanakkor a szétszavazás miatt negyven magyar képviselővel kevesebb jutott be a regionális önkormányzatokba.
A szombati választások kampányában Csáky Pál kifejtette: –Egy párt van, amely a szlovákiai magyar közösségből nőtt ki, ez az MKP, amely az elvek pártja. Meggyőződésem, hogy a Híd-Most nevű formációt Robert Fico hozta létre és pénzeli azzal a céllal, hogy szavazatokat vigyen el a MKP-tól, gyengítse a szlovákiai magyarságot.
Bugár szerint viszont az a furcsa, hogy a Híd megítélésében Csáky Pál és Ján Slota teljesen egyetért: –Volt kollégám attól tart, hogy ha sikeresek leszünk, akkor kiderül, hogy másként is lehet politizálni, mint ahogy azt ő teszi. A nacionalista pártvezér pedig valósággal retteg, mert ha a Híd értékrendje érvényesül, akkor kiütik a kezéből a magyarkártyát, s kiszorul a politikai porondról. Mondandóját azzal támasztja alá, hogy több szlovák, ukrán, ruszin polgár között Rudolf Chmel, az egykori Csehszlovákia utolsó nagykövete is belépett a Hídba, ahol az egyik alelnökké választották. Döntését azzal indokolta, hogy a pártoknak nem etnikai alapon kellene szerveződniük, hanem értékek mentén.
Mértékadó szlovák közvélemény-kutató intézmények az MKP várható támogatottságát 6–8 százalékra becsülik, a Híd esetében még inkább rezeg a léc, mert az előrejelzéseik 4–6 százalék között ingadoznak, s a parlamentbe való bejutáshoz öt százalék kell.
