A nyári hőség ellenére rendkívül nagy érdeklődés övezte azt a konferenciát, amelyet tegnap tartottak Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központjának kongresszusi termében. A tanácskozás a Magyar Nemzeti Tanács a Vajdaságban, 2010 címet viselte, az MTA mellett társszervezője a Budapesti Európa Intézet volt, célja pedig az, hogy a magyarországi tudományos élet képviselői megismerkedhessenek a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács létrejöttének történetével.
A zsúfolásig telt terem hallgatóságát házigazdaként Glatz Ferenc akadémikus, az MTA Társadalomkutató Központ Tudományos Tanácsának elnöke üdvözölte, majd Németh Zsolt külügyi államtitkár, Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének vezetője és Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke tartott előadást.
Glatz Ferenc bevezetőjében kiemelte: keveset foglalkoztak a magyarországi újságírók, tudósok a Vajdasággal, a vajdasági magyarsággal, pedig az egész magyar nemzetpolitikai szemléletet megváltoztathatná ennek a viszonyulásnak az átalakulása; a vajdasági magyar közösség ugyanis jelentős sikereket ér el a nemzetpolitikai célok érvényesítése terén. Dicsérettel illette Szerbiát, mert olyan szintű kulturális-etnikai autonómiát biztosít nemzeti közösségeinek, amely akár Európa számára is általános megoldási modellként szolgálhat.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára Magyarságpolitika és Délkelet-Európa címmel tartott előadást, amelyben kiemelte: ugyan még bőven van mit tenni az autonómia ügyében, de a vajdasági magyarság bebizonyította: ott érdemes locsolni, ahol nő a fű. „Rögös európai útkeresés jellemzi Szerbiát és a vajdasági magyarságot az elmúlt évtizedben” – mondta az államtitkár, aki arra is figyelmeztetett: világos jövőkép megfogalmazására van szükség az egész Kárpát-medencei magyarság számára, mert csak ez adhat bizalmat a magyarság törekvései iránt. „Szükségünk van arra, hogy a szomszédai részéről bizalmat kapjon a magyarság. De a határon túli és az anyaországi magyarságnak is szüksége van arra, hogy újra bizalmat érezzen, lendületet kapjon, hogy újra hinni tudjon önmagában és megmaradásában” – emelte ki. Az államtitkár szerint a jövőképnek a szomszédos országok lakóival való egyenjogúságot, a határokon átívelő integrációs törekvéseket magába foglaló egyenrangúságot és a kisebbségi közösségek egyenértékűségét kell magába foglalni.
Pásztor István, a VMSZ elnöke Kisebbségpolitika a Délvidéken címmel tartotta meg előadását, amelynek során leszögezte: a vajdasági magyarság nem tekinti magát kisebbségnek, hiszen az alárendelt helyzetet feltételez, márpedig ez a közösség a többségi nemzettel egyenrangúnak tekinti magát. Nagyon fontos ennek a nézőpontnak a hangsúlyozása, hiszen minden mást is meghatároz, emelte ki a VMSZ elnöke.
Korhecz Tamás beszámolt arról a folyamatról, amely a nemzeti tanácsok létrehozása törvényes feltételeinek megteremtését eredményezte, majd összefoglalta a nemzeti tanácsok megválasztásától máig eltelt egy hónap történéseit és felvázolta az MNT sürgős teendőit.
A Magyar Szónak nyilatkozva az MNT elnöke elmondta: rendkívül fontos volt számára, hogy a magyar akadémiai nyilvánossággal ismertesse a nemzeti tanácsok létrejöttének történetét. „Az elmúlt néhány esztendőben a magyar tudományos nyilvánosság, a közélet (némiképpen érdemtelenül) az érdeklődéstől távol tartotta a vajdasági történéseket. Pedig ebben az időszakban néhány területen erőn felül teljesített közösségünk, s most végre beértek ennek a teljesítménynek a láthatóbb eredményei. Az elkövetkező időszak csak akkor lehet sikertörténet, én csak akkor válhatok egy sikeres közösség egyik vezetőjévé, ha az autonómián keresztül a közösségünk ügyét, oktatásunk minőségét, a képzettségi szintjét, intézményrendszerünk minőségét, működését, önbizalmunkat és önazonosságunkat meg tudjuk erősíteni. Ehhez összefogásra van szükség, s ennek az összefogásnak a határon innen és túl is érvényesülnie kell. Ehhez járulhatnak hozzá az ilyen magas szintű akadémiai rendezvények” – hangsúlyozta Korhecz Tamás. Az MNT elnöke, aki előadásában is az elmúlt évek nemzetpolitikájának eredményeinek ismertetésére helyezte a hangsúlyt, emlékeztetett: közismert a magyar kishitűség és borúlátás. „Igyekszem minden lehetőséget kihasználni, hogy szembenézzek ezzel a népbetegséggel. Ha jó a diagnózis és szembenézünk vele, könnyen eljutunk arra a megállapításra, hogy számos szempontból igen sikeres nemzet a miénk. Hihetetlen erőfeszítéseket teszünk, hogy ne vegyük észre eredményeinket. Szeretném, ha ezt az erőlködést kicsit visszafognánk, hiszen minden sikerélmény pozitív energiákat szabadít fel. Ezért nem szabad elsiklanunk sikereink felett” – hangsúlyozta Korhecz, aki szerint ennek a nézőpontnak a közvetítéséhez az értelmiségre nagy szükség van. „Az értelmiség és a politikusok soraiban is sok a megkeseredett ember, akik tesznek azért, hogy nehezebben működjön az önbecsülés visszaszerzése” – tette hozzá az MNT elnöke.
