Megmozgatta és véleményformálásra sarkallta a határon túli magyar politikát az új magyar alkotmány kapcsán felmerült kormányoldali elképzelés, amely szavazati jogot biztosítana Magyarországon a magyar állampolgársággal is rendelkező határon túliaknak. A magyar közösségek tagjainak véleménye megoszlik a kérdésben.
A politikai képviseletek zömmel támogatják a lépést – néhol azonban ellenzik, mások a tempót és a tartalmat illetően is óvatosságra intenek. A potenciális új választók véleménye megoszlik a kérdésről – derült ki a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában vasárnap este sugárzott összeállításból.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára jelenleg elsődleges az erdélyi magyarok romániai képviselete, ám Markó Béla, a szervezet elnöke szerint a teljes jogú állampolgárság feltételezi az egyén választójogát is. Ám megfontolandó, hogy azt állandó magyarországi lakóhelyhez kössék-e – nyilatkozta a politikus. Amint azt sem tartotta kizártnak, hogy az erdélyi magyarságot egy Magyarországon bejegyzendő szervezet jelöltjei képviseljék a Magyar Országgyűlésben.
A Székely Nemzeti Tanács ugyanakkor természetesnek tartaná a szavazati jog kiterjesztését a határon túli magyarokra, sőt, utóbbiakat választhatóvá is tenné Magyarországon. Mondván: a Magyar Országgyűlés sok döntése kiterjed az erdélyi magyarok és a székelység életére, befolyásolja mindennapjaikat.
BUGÁR NEM JAVASOLJA, AZ MKP ÜDVÖZLI A LEHETŐSÉGET
– Nem tartom jó ötletnek – így reagált a kérdésre Bugár Béla, a Híd elnöke. – A magyarországi parlamenti csatározásokba bevonni a határon túli magyarokat a választások kapcsán eléggé merész és felesleges javaslat. Másfelől ennek vannak hátulütői: idegen országok területén hogyan kampányolnának a magyarországi választások kapcsán a határon túli magyarok? – fogalmazta meg aggályait és ellenvetéseit a politikus.
A Magyar Koalíció Pártjának elnöke a magyarországi szavazati jog kiterjesztésének inkább az előnyeit sorolta: – Nagyon komoly döntésnek és lépésnek tartom a kezdeményezést. Bízom benne, hogy ez is segíti az embereket abbéli döntésükben, hogy vállalják a kettős állampolgárságot – érvelt Berényi József. A Bummnak nyilatkozva hozzátette még, természetesen mindezt abban az esetben, ha nem fenyeget a szlovák állampolgárság elvesztése. Berényi rámutatott arra is, jelenleg például a szlovák kettős állampolgároknak lehetőségük van szavazni a szlovákiai választásokon, a külföldi lakhellyel rendelkezőknek ezt kérvényezniük kell.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében nyilatkozó Brenzovics László úgy látja: a választójog megadása nyilván erősen befolyásolja majd mind Kárpátalja, mind a világ egész magyar közösségét, hiszen szavazataikkal először tudják majd befolyásolni a magyarországi politikát.
SZERBIÁBAN LÉTEZIK POZITÍV PÉLDA
Pásztor István, a VMSZ elnöke a kérdésről úgy nyilatkozott: nálunk is kitapintható a kétféle álláspont, az viszont tény, hogy a magyar állampolgárság kérdése és annak következményei nem okoznak akkora feszültségeket Vajdaságban, mint más Kárpát-medencei országokban.
A vajdasági magyaroknak ugyanakkor régiós tapasztalatuk is van a témában: Horvátország megadta a lehetőségét a határokon túl élő horvát állampolgároknak, hogy szavazzanak az anyaországi választásokon.
– Én láttam a horvátországi kampány lecsapódását Szerbiában; plakátok voltak, jelöltek kampányoltak, ezek többé-kevésbé ismert dolgok nálunk. És nem láttam egyetlen negatív következményét sem a horvát közösség számára, akik éltek horvátországi szavazati jogukkal – fejtette ki nézetét Pásztor István.
Megjegyezte ugyanakkor: nem mindenhol, nem minden országban élik meg így a kérdést, és ahol más a viszonyulás, ott bizonyos feszültségekkel és nehézségekkel jár majd az újítás.
– Ezeket is végig kell gondolni, mint ahogy azt is fontosnak tartanám, hogy ez a kérdés ne úgy csapódjon le a magyar belpolitikában, mint ahogy a külhoni magyar állampolgárság a népszavazás kapcsán lecsapódott. Nem szeretnénk olyan magas árat fizetni ennek a kérdésnek kapcsán, mint akkor fizettünk – érvelt Pásztor István.
PARLAMENTI KÉPVISELET – EGY KÉSŐBBI FÁZISBAN
Ami a választhatóságot, illetve a Markó Béla által ennek kapcsán említett megoldást illeti, Pásztor István úgy reagált: elképzelhetőnek tartja, ám nem ebben a pillanatban, hanem pár év múlva, egy „következő nekifutásnál”.
– Azt gondolom, hogy most egy visszafogottabb, nem közvetlen parlamenti képviseletre törekvő választási lehetőséget kellene biztosítani – nyilatkozta a politikus a Heti Hírmondó stúdiójában.
A kérdésre, hogy személy szerint ő miért tartja fontosnak a szavazati jog kiterjesztését, Pásztor István úgy reagált: az állampolgárságnak kell hogy legyen tartalma, és az egyik éppen a választójog.
Azt nem gondolná, hogy a határon túliak politikai véleménynyilvánítása „meghatározó vagy perdöntő lehetne” az elkövetkező magyarországi választásokon. Viszont fontos lenne a határon túliak beleszólása azért, mert a parlamenti választások eredményeként alakulnak ki azok a nemzetpolitikai elképzelések, amelyek lecsapódása a határon túli magyar közösségekre egészében és egyénileg is érvényesek – mondta Pásztor.
MIKÉNT VÉLEKEDNEK A HATÁRON TÚLI MAGYAROK?
A Heti Hírmondó által megkérdezett határon túli magyarok – a potenciális külhoni választók – eltérően reagáltak a magyarországi választási jog lehetőségére. „Sok magyar is szavazna, innen, Romániából is, mert a magyarság jövőjéről van szó, és az fontos számunkra” – hangzott egy erdélyi vélemény. Más vélemény szerint nem helyes a lépés, hiszen a leendő választók nem élnek Magyarországon, nem ismerik az ottani helyzetet, így az sem lenne helyes, ha beavatkoznának a magyarországiak ügyeibe.
Egy idősebb erdélyi megszólaló azt mondta: soha nem volt kedve a román állampolgársághoz – ő magyar állampolgárként született, és úgy is szeretne majd meghalni. Ugyanakkor megfogalmazódott az a nézet is: nehéz összeegyeztetni a választások eredeti célját azzal, hogy bár egy nemzet keretén belül, de mégis „határon túlra” leadott szavazatával valaki eldöntse: Magyarországon ki vezessen és milyen politikai döntések szülessenek ezáltal.
