„Üdvözöljük a közvetlen demokratikus választás útján alakult új Vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsot: a kulturális autonómia ezen szervének létrejötte előremutató és biztató jel az egész Kárpát-medencei magyarság számára” – olvasható abban a zárónyilatkozatban, amelyet a IX. Máért résztvevői fogadtak el. A magyar kormány, az Országgyűlés pártjai, az európai parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek, valamint a határon túli, parlamenti vagy tartományi képviselettel rendelkező magyar szervezetek képviselőiből álló Magyar Állandó Értekezlet pénteken tartotta ülését Budapesten.
A Máért résztvevői üdvözölték a nemzeti összetartozásra és az egyszerűsített honosítási eljárásra vonatkozó törvényeket, elégedetten tekintenek a magyar kormány eddigi nemzetpolitikai tevékenységére, és egyetértenek abban, hogy a két említett jogszabály a nemzeti összetartozást erősíti. A testület leszögezte: az állampolgárság megszerzésének egyszerűsítésével összhangban módosítani kell a státustörvényt, az oktatási-nevelési támogatást pedig ki kell terjeszteni az iskolások mellett az óvodásokra is. A Máért tagjai támogatják az autonómia különböző formáinak megvalósítására irányuló szándékokat is, emellett felhívják a figyelmet arra is, hogy a 2011–2012-ben esedékes népszámlálások igen nagy jelentőségűek a magyarság szempontjából. A testület közölte: az 1956-os forradalom 55. évfordulóját a világ magyarságának bevonásával kell méltó módon megünnepelni.
A résztvevők leszögezték: a Máért a nemzeti érdekek képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fóruma, amely a közös gondolkodást és a magyar nemzetet érintő döntések közös meghozatalát tűzte ki céljául.
A Máért ülését követő sajtótájékoztatón Semjén Zsolt, a nemzetpolitikai ügyekkel megbízott miniszterelnök-helyettes elmondta: a Máért keretein belül hamarosan négy szakbizottság alakul. A külügyi és jogi szakbizottság feladata lesz a magyar jogszabályok mellett a környező országok magyarságot érintő törvényeinek véleményezése. Emellett rendszeresen ülésezik majd az oktatási és kulturális, a gazdaságfejlesztési és önkormányzati, valamint a szórványbizottság is. A miniszterelnök-helyettes értékelése szerint a Máért kilencedik ülése, amelyet hatéves szünet után tartottak meg, össznemzeti szempontból rendkívüli jelentőségű és rendkívül sikeres volt.
A zárónyilatkozat tartalmát ismertetve Semjén elmondta: a Máért tagjai elítélik a szlovák államnyelvtörvényt diszkriminatív, félelemkeltő szellemisége miatt. A Máért szerint a törvény a tervezett módosítások ellenére továbbra is tartalmazza a kisebbségi magyar nyelvhasználatot korlátozó rendelkezéseket, szankciókat. Ugyanakkor reményüket fejezték ki, hogy a szlovák kormány figyelembe veszi a Velencei Bizottság ajánlásait a jogszabály módosításakor.
A testület zárónyilatkozata hangot ad annak a reménynek, hogy Románia hamarosan elfogadja az új oktatási törvényt, amely több ponton javítja a magyar oktatás helyzetét. A tagok továbbra is szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását, valamint fontosnak tartják a Székelyföld sajátos közigazgatási jogállásának kialakítását.
A vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsot a kulturális autonómia letéteményesének tekinti a Máért, amelynek létrehozása biztató jel a Kárpát-medence magyarjai számára. A testület ugyanakkor reméli, hogy a vajdasági magyarokra nézve hátrányos észak-bácskai és észak-bánáti közigazgatási körzethatárok mielőbb módosulnak.
A zárónyilatkozat aláírói aggodalmukat fejezték ki a kárpátaljai magyar oktatás, különösen a magyar tannyelvű egyházi líceumok helyzete miatt. A felek támogatják a muravidéki magyar közösség érdekeit szolgáló általános szlovéniai nemzetiségi törvény elfogadását, s üdvözlik a magyar kormány elkötelezettségét a szórványkérdés, illetve a diaszpórában élők megszólítása mellett. Felhívják a figyelmet arra, hogy a nyugati magyarság megmaradása érdekében cselekvési terv kidolgozására van szükség. Egyúttal leszögezik: a magyarok kapcsolattartását segítő nemzeti regiszter létrehozása a magyarság minden tagjának érdeke.
A sajtótájékoztatón Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kiemelte: az elmúlt években sokan bélyegezték régimódinak, avíttnak azt, aki a nemzethez tartozónak vallja önmagát. „Számomra a tanácskozás legnagyobb hozadéka az volt, hogy mind a Magyar Országgyűlés pártjai, mind a határon túli szervezetek képviselői a nemzet felemelkedését és a nemzethez tartozást értéknek tekintik”– hangsúlyozta. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt vezetője arról beszélt: megkezdődött Kárpát-medencei magyarságnak a határmódosítás nélküli politikai integrációja.
A Máért kilencedik ülésén a Magyar Nemzeti Tanácsot ifj. Korhecz Tamás képviselte. A tanácskozásra a szervezők meghívták a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, a Magyar Koalíció Pártja, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége, valamint a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség képviselőit. A nyugati magyarság szervezetei közül a Máérton részt vett a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, a Kanadai Magyar Kultúrközpont, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács, a Latin-amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége, Ausztráliából az Új-dél-walesi Magyar Szövetség, valamint az Egyesült Államokban élő magyarok képviselői.
