Negyedik alkalommal adott otthont az Országgyűlés a Magyar–magyar Kormányzati Konzultációnak. A tegnap megtartott tanácskozáson a magyar kormány több tagja, valamint a határon túli magyarok politikai szervezeteinek vezetői vettek részt. A tanácskozást Bajnai Gordon miniszterelnök nyitotta meg. Üdvözlő beszédében hangsúlyozta: miközben a magyar kormánynak sok területen tiszta lappal kell indítania, a magyar–magyar kapcsolatokban a folytonosságot kell megőriznie. „Szinte minden területen spórolunk, de a külhoni magyarsággal szemben olyan kötelességünk, felelősségünk, lelki értelemben vett adósságunk van, amelyet a nehéz körülmények között is törleszteni kell” –szögezte le a kormányfő, aki szerint csak egy erős, sikeres, fejlődőképes anyaország lehet képes arra, hogy támogatást, szolidaritást biztosítson a határain kívül élő magyarságnak.
Bajnai kiemelte: a válság számos veszélyt hordoz, nagyon sok országban rossz reflexeket hoz elő. A protekcionizmus, amely legtöbbször zsigeri reakciója a politikusoknak a válságra, különös gondokat okozhat a közép-európai térség országai számára. „A protekcionizmus nagyon könnyen csap át sovinizmusba, erősít olyan tendenciákat, melyekről azt gondoltuk, hogy mögöttünk vannak” – figyelmeztetett a kormányfő, majd hozzátette: meg kell akadályozni azokat az egyelőre búvópatakként fel-felbukkanó tendenciákat, amelyek a szomszédos országokban a belpolitikai feszültségeket a kisebbségeken akarják levezetni.
Elmondása szerint Budapestnek nagyon jó gazdasági kapcsolatai vannak Bukaresttel, Zágrábbal, viszont a Belgráddal való együttműködését fokozni kell. „Habár ez a kormány egy évre vállalta a megbízatást, azt gondoljuk, hogy az a feladat, amely a határon túl élő magyarság és a magyar kormány vonatkozásában fennáll, sokkal hosszabb távra szól. A kabinet a következő tíz évre szeretné meghozni az intézkedéseit, és ez igaz a külhoni magyarok és az anyanemzet kapcsolattartására is. Szívesen támogatunk hosszú távú kezdeményezéseket, melyekben megállapodás, összefogás, egyetértés van, s amelyek lehetővé teszik, hogy a magyarság a határok két oldalán összetartozásában erősödjön” – szögezte le Bajnai Gordon.
A tanácskozást követően Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára elmondta: a külhoni magyar közösségek vezetői üdvözölték a kormánynak az ország megerősítésére irányuló kísérleteit és sikert kívántak ahhoz a nemzeti szempontból fontosnak minősített szándéknak a megvalósításához, amit a válságkezelés jelent.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke elégedettségét fejezte ki, amiért a magyar kormány nem csökkenti a határon túli közösségeknek szánt anyagi támogatást, Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának a vezetője pedig hangsúlyozta: nemzeti érdek, hogy a mindenkori magyar kormány felülemelkedjen az országot nyomasztó gazdasági és szociális gondokon.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint jó hangulatú, tartalmas tanácskozás volt a tegnapi. Hangsúlyozta: a határon túli magyar politika nem lehet hatékony az anyaország anyagi és politikai támogatása nélkül, s ilyen szempontból rendkívül fontos, hogy Magyarország helyreállítsa tekintélyét. A konzultáción Pásztor István beszámolt arról is: egy évvel a szerbiai parlamenti választások után a magyar politikusok kénytelenek azt tapasztalni, hogy a belgrádi kormánytöbbséget biztosító pártok közötti megállapodás vállalásaiból egyelőre semmi sem valósult meg. „Erről beszélgettem a ma Belgrádba látogató magyar külügyminiszterrel, Balázs Péterrel is” – tette hozzá.
PÁSZTOR: A KÖLCSÖNÖSSÉG JEGYÉBEN
A Magyar Szónak nyilatkozva a VMSZ elnöke kiemelte: elégedett a magyar–magyar konzultáción elhangzottakkal. „A kormánnyal kapcsolatos helyzet a konszolidáció irányába mozdult el, ami fontos Magyarország megítélése szempontjából, s ez nekünk elemi érdekünk, mert minél nagyobb tekintélye van az anyaországnak, annál hatékonyabb az a segítség, amelyet a mi ügyeink kapcsán nyújthat” – mondta Pásztor István.
A pártelnök elmondta: mivel a szerbiai belpolitikai színtéren a kormánytöbbséget biztosító koalíciós megállapodások kapcsán a szerb pártok eddig nem tettek semmit, az a magyar képviselőket arra ösztökéli, hogy eldöntsék, mit tegyenek, meddig lesznek ilyen körülmények között a koalíció tagjai, noha tudják, hogy kilépésük belpolitikai válságot idézne elő.
„Célszerűnek tartanám, ha a magyar kormány felülvizsgálná a Szerbiához való viszonyulását. Budapest eddig feltétel nélküli, pozitív, nyitott, segítőkész hozzáállást tanúsított Belgrád felé. Azt is tapasztaltam, hogy ezzel a szerb fél több esetben visszaélt. A szerb–magyar kapcsolatrendszerben a vajdasági magyarság érdekeinek legalább akkora súllyal kell a latba esniük, mint a két ország közötti kapcsolatok prioritásainak. Emiatt módosítani kell Budapest álláspontján, a Belgrád felé irányuló támogatást a kölcsönösség jegyében kellene meghatározni” – hangsúlyozta Pásztor. A VMSZ elnöke szerint jó lenne, ha Magyarország Szerbia támogatásának feltételéül szabná a vajdasági magyarság követeléseinek teljesítését.
