A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete tegnap műhelybeszélgetést szervezett A Kárpát-medencei magyar kisebbség: helyzetkép és kilátások címmel. Glatz Ferenc akadémikus a rendezvényt megnyitva elmondta, hogy „a legnagyobb siker az utóbbi húsz évben a három magyar párt sikeres szereplése”. Az MKP, az RMDSZ és a VMSZ sikerét „Trianon óta a legnagyobb magyar sikernek tartom a magam részéről, rájöttünk, hogy magunknak kell segíteni magunkon” – közölte.
Pásztor István a VMSZ utóbbi években folytatott politizálását értékelve elmondta, hogy a kisebbségi politikának „a kisebbségek közösségi ambícióit kell megfogalmaznia és sikerre vinnie, különben a közösségi támogatás elolvad.” Szerinte ebben jelentős eredményeket sikerült elérni az elmúlt egy évben, például a szerbiai kisebbségi önkormányzatiságról, a lényegében kulturális autonómiát biztosító nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel. Értékelése szerint ez új alapokra helyezi a szerb többség és a kisebbségek viszonyát. A törvény biztosítja nemzeti tanácsok finanszírozását és az általuk működtetett intézményeknek a fenntartását is. A nemzeti tanácsokról szóló törvény követendő példaként is felmutatható, például Szlovákia számára – mondta.
Ezenkívül megemlítette, hogy munkájuk eredményeként több mint háromszáz olyan építési, fejlesztési program zajlik a Vajdaságban, amely javítja a helyi magyarság életkörülményeit. Jelentős fejleményként említette meg azt a törvényjavaslatot is, amelyet a belgrádi parlament valószínűleg hamarosan elfogad, és amely a tartománynak az eddigieknél több hatáskört biztosít majd. „Ha a Vajdaság mozgástere növekedik, a mi befolyásolási lehetőségeink nagyobbak lesznek” – tette hozzá.
Ugyancsak jelentősnek nevezte Pásztor István azt, hogy létrejöhet a szerb–magyar történész-vegyesbizottság, amely a második világháborúban a két közösség egymással szembeni atrocitásait vizsgálja majd ki, benne az 1944–45-ös magyarellenes tömegmészárlásokat a Délvidéken.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke – egyetértve Pásztor Istvánnal – hangsúlyozta, hogy a szerbiai nemzeti tanácsokról szóló törvény „áttörés”, amikor Szlovákia éppen „vissza akar fordulni” a kisebbségeknek adott jogok területén. Szerinte a Kárpát-medencei magyarság szempontjából a jövőben fontos kérdés az, hogy „át tudunk-e térni egy olyan időszakra, amikor a nemzetállamot le tudjuk bontani”. Szerinte a „decentralizáció, az önkormányzatiság irányába kell vezetni” a térség országait.
Csáky Pál, az MKP elnöke előadásában azt mondta, hogy szerinte a szlovák politikai elit már megbánta a nyelvtörvény módosított változatának elfogadását, de nemzeti céljaik érdekében „belehajszolták magukat” ebbe.
Sürgette, hogy a magyar kormány kiegészítő kérdést csatoljon ahhoz a kérelemhez, amellyel Szlovákia fordult a velencei bizottsághoz a nyelvtörvény ügyében. A velencei bizottság a magyar kedvezménytörvényt is vizsgálta, és ajánlásai alapján a magyar parlament módosította a törvényt – idézte fel Csáky Pál. Megfelelő kiegészítő kérdéssel Magyarország is képes lenne befolyásolni a bizottság vizsgálatát a szlovák nyelvtörvény ügyében – fejtette ki.
