A külügyminisztérium határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájáról és a magyar diplomácia legfontosabb feladatairól és céljairól beszélt Balázs Péter külügyminiszter a határon túli magyarság vezetőivel folytatott megbeszélése kezdetén.
– Nem tudunk nem foglalkozni a nemzetpolitikával – jelentette ki Balázs Péter külügyminiszter a tegnapi tanácskozás elején. Hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitika a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozik, ezért „egyeztetve járnak el”.
Elmondta, hogy az új külpolitikai feladatok miatt növelték a külügyminisztérium szomszédos országokkal foglalkozó részlegeinek kapacitását, megerősítették több nagykövetség személyi állományát.
A szomszédságpolitika európai uniós vonatkozásairól szólva elmondta, hogy az unió alapkövetelményei közé tartozik, hogy „illik pozitívan lezárni” a múlt kétoldalú kérdéseit, mert ez az „erkölcsi, politikai építőköve az uniós tagságnak”. Hangsúlyozta, hogy az uniónak „szegényes az eszköztára a belső konfliktusok kezelésére”, mert a közösség létrejöttekor senki nem számított arra, hogy két tagállam között feszült viszony alakulhat ki. „Az unió nincs erre felkészülve, erre nem számított”, jelentette ki.
Arra utalva, hogy augusztus 21-én Sólyom László köztársasági elnököt nem engedték be Szlovákiába, elmondta: az ügy a „megoldás felé halad”.
A külügyminiszter által kezdeményezett tanácskozáson a határon túli magyarság képviseletében részt vett Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Borbély László, a Romániai Képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke, Farkas Iván, az MKP Országos Tanácsának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetég elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége, Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség alelnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösség elnöke, Kocon József, a szlovéniai Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke, valamint Deák Ernő, az ausztriai magyarság vezetője.
