Tegnap tartotta sorrendben harmadik ülését Budapesten a Magyar-Magyar Kormányzati Konzultáció, amelynek keretében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezetésével a magyar kormány több minisztere találkozott a határon túli magyar közösségek vezetőivel. Ezt követően ülésezett a Regionális Egyeztető Fórum, a Szülőföld Alap irányító testülete.
A magyar-magyar csúcstalálkozó napirendjén a Magyarországgal szomszédos államok politikai helyzetéről szóló beszámolók mellett helyet kaptak az új, térségfejlesztési elvű nemzetpolitikával, az oktatáspolitikai stratégiával, a határon túli magyar oktatás fejlesztésével kapcsolatos kérdések is. Az egybegyűlteket köszöntve Gyurcsány Ferenc gratulált az RMDSZ-nek a hétvégi romániai választásokon elért eredményeihez. Ezzel kapcsolatban felidézte a belgrádi látogatása során szerzett tapasztalatait, mely szerint abban az országban, ahol a magyarság akár helyi, akár központi szinten részt tud venni a kormányzásban, nagyobb a belső béke, közös a felelősségviselés is.
– Akkor működik jól a határon túli magyar közösségek és Magyarország kapcsolata, ha az sokrétű, színes, sokelemű. Mi egy olyan kapcsolatrendszert kívántunk felépíteni, amelyben helye van az összetartozás szimbolikus kifejezésének, de legalább ennyire helye van a munkának is – hangsúlyozta a kormányfő.
A miniszterelnök szerint a magyar nemzetnek az az érdeke, hogy valamennyi tagja ott találja meg boldogulását, ahol született. Ugyanakkor eredménynek tekinti, hogy az elmúlt időszakban egyre több figyelem fordult a határ menti területek közös fejlesztésére, a varratmentes Európa kialakítására, az utak összekötésére, az oktatási-kulturális együttműködésre. Gyurcsány Ferenc elmondta azt is, hogy a megszorítások ellenére a jövő évi költségvetési tervezet értelmében nem csökken az ideihez képest a Szülőföld Alap büdzséje, amelynek keretében az idén mintegy kétmilliárd forintot lehetett szétosztani pályázati úton. A miniszterelnök hangsúlyozta: a korábbinál több lehetőséget szeretne a kabinet teremteni a szórványban élők számára. Ennek érdekében alakult meg a Kárpát-medencei Szórvány Tanács a közelmúltban.
Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyekért felelős államtitkára a konzultációt követően elmondta: a határon túli szervezetek visszaigazolták, hogy az alapvető politikai célkitűzések ügyében számíthatnak a magyar kormányra. Visszaigazolást nyert az a nemzetpolitika is, amelyet a kormány két és fél éve folytat. 2001-2002-ben voltak bizonyos konfliktusok a kormány és a határon túli szervezetek között, de ezek a nehézségek is rendeződni látszanak.
– Két nagy téma, az oktatás és a fejlesztési kérdések uralták a beszélgetést. Az oktatás esetében ha az egyes régiók helyzete eltérő is, az alapkérdések hasonlóak: jó-e a meglévő intézményrendszer, hogyan lehet fenntartani, mit lehet tenni a szakképzés és a minőségi oktatás érdekében. Utóbbi szempontjából Vajdaság kiemelkedően jó példa – mondta az államtitkár. A térségfejlesztés kapcsán elmondta: előrehaladás tapasztalható ezen a téren. „Nagyon komoly elképzelések vannak a régiók együttműködésére, amelyekhez nem kell a kormányok közreműködése, s amelyekhez forrásokat is lehet szerezni. Ebben az a jó, hogy unión kívüli államok esetében is megvalósíthatóak”– emelte ki Gémesi Ferenc.
A Regionális Egyeztető Fórum üléséről Pásztor István, a VMSZ elnöke a Magyar Szónak nyilatkozva kijelentette: habár a Magyar Országgyűlés még nem fogadta el a jövő évi költségvetést, a jelek azt mutatják, hogy mintegy 5 százalékkal több pénz felett rendelkezhet a Szülőföld Alap, mint az idén. A határon túli közösségek önállóan fogalmazzák meg a prioritásokat, amelyekre pénzt szeretnének kapni. A százalékarányok tekintetében pozitív diszkriminációban részesül továbbra is Vajdaság és Kárpátalja. A vajdasági magyar közösség az Alapból kiosztható támogatásnak a 22 százalékát kapja meg, ami megközelítőleg 450-500 millió forintot tesz ki. Továbbra is létezik a 10 százalékos kis összegű támogatási keret, melyet a kis projektumok között lehet szétosztani.
– A lehetséges kereteken belül szerintem ezek a döntések elfogadhatóak. Abban a helyzetben vagyunk, hogy nem kizárólag a magyarországi forrásokból kell fenntartanunk kulturális, oktatási, egyházi, társadalmi intézményeinket, hiszen a szerbiai és a vajdasági költségvetésből is jut ilyen célokra pénz – hangsúlyozta Pásztor István, aki szerint rövid távon is azon kell munkálkodni, hogy a politikai befolyást a honi anyagi támogatások megszerzésére kell felhasználni. Arra a kérdésre, hogy ez újszerű hozzáállást tükröz-e azzal a korábbi nézettel szemben, hogy a vajdasági magyar intézményeket anyaországi támogatásból kell fenntartani, a VMSZ elnöke azt válaszolta: bizonyos mértékben valóban így van.
– Objektív oka is van ennek, hiszen néhány éve még nem (vagy legalábbis kevésbé) álltak rendelkezésre vajdasági, szerbiai vagy önkormányzati költségvetési eszközök, mint mostanában. Az utóbbi időben ezek a források bővülnek, s mi is egyre felkészültebbek vagyunk, hogy a lehetőségekkel élni tudjunk. Az anyaországi támogatásra az itthoni támogatások rásegítéseként tekintünk.
Pásztor István elmondta: a vajdasági prioritások között van a magyar nyelvű köz- és felsőoktatás támogatása, a diáksegélyező egyesületek támogatása, a művelődési intézmények és művelődési házak működtetése, felújítása, a közművelődési szervezetek, illetve a magyar nyelvű média támogatása, illetve a vajdasági magyarság informatikai tudásszintjének növelése.
