Jó lenne végre tudomásul venni, hogy a szlovákiai magyarok nem a más kenyerét eszik, és ildomos lenne, ha a szülőföldjükön nem tekintenék koloncnak a félmilliónál népesebb szlovákiai magyar közösséget – jelentette ki a szombaton a megalakulásának tizedik évfordulóját Dunaszerdahelyen ünneplő Magyar Koalíció Pártjának (MK) elnöke, Csáky Pál. Ugyanitt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke „új magyar–magyar összefogást” sürgetett – közölte az MTI tudósítója.
Az MKP 1998-ban az addigi három szlovákiai magyar politikai erő egyesülése nyomán jött létre, mert egyedül így, és az akkori szlovák ellenzékkel szövetkezve volt esély Vladimír Mečiar kormányának megbuktatására, a magyarok parlamenti képviseletének megőrzésére. Az MKP az 1998-as választások nyomán 2006 nyaráig – két parlamenti ciklusban – a Mikulás Dzurinda nevével fémjelzett koalíciós kormány tagja volt.
A párt első elnöke Bugár Béla volt, aki tavaly március végéig jelentős népszerűséget élvezve állt az MKP élén, de a 2007-es tisztújításkor Csáky 14 szavazattal legyőzte. Bugár akkor bejelentette: képviselői mandátumának lejártával, 2010-ben kivonul a közéletből. Bugár az általa kilenc éven át vezetett párt szombati jubileumi ünnepségére sem ment el. Egyesek szerint azért, mert sértve érzi magát, mások szerint ez a tisztújítás nyomán mutatkozó megosztottsággal magyarázható. Bugár viszont leszögezte: nem tud azonosulni az MKP jelenlegi vezetésének politikájával.
Nem fogadták el a meghívást a szlovák ellenzéki pártok vezetői, akik azzal vádolják Csákyékat, hogy a Lisszaboni Szerződés megszavazásával elárulták az ellenzéki szövetséget. Ott volt és beszédet mondott az Európai Néppárt – Európai Demokraták EP-parlamenti frakciójának vezetője, Joseph Daul, aki elismeréssel szólt az MKP európai tekintélyéről. Köszönetét fejezte ki, amiért az MKP kész volt támogatni a Lisszaboni Szerződés pozsonyi ratifikálását. Több tekintélyes európai politikus levélben vagy videoüzenetben köszöntötte az MKP-t, köztük Angela Merkel német kancellár, Wilfried Martens, az EPP – ED elnöke, valamint Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke, aki arról is szólt, mennyire áldásos lenne, ha az MKP ott lenne a szlovák kormánykoalícióban, mert akkor nyilván nem lenne ennyire kedvezőtlen a szlovák–magyar viszony.
Beszédével az új magyar–magyar összefogást sürgető Orbán Viktor, a Fidesz elnöke aratta a leghangosabb tapsot. A „globális világgazdasági válság árnyéka” szerinte nagyon is indokolttá teszi a nemzeti kisebbségek képviseletét. Mint mondta, az anyaországi és határon túli magyarság új egyezségére, cselekvő erejére, elszántságára, „a közös érdekeket felismerő és vállaló távlatos gondolkodásra, önmagunk sorsáért érzett felelősségvállalásra lesz szükség: épp úgy, mint volt a rendszerváltozás közel húsz évvel ezelőtti időszakában”.
A magyar kormány képviseletében szóló Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára méltatta az egykori három szlovákiai magyar politikai erő egyesülését és annak minden közérdekű hozadékát, mondván: „Lehet egyszerre európainak és magyarnak lenni, lehet megőrizni a magyarságot és sikereket elérni az új körülmények között.”
Ott volt és köszöntőt mondott a délvidéki Pásztor István, a VMSZ elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki arról beszélt, hogy Erdélyben és Magyarországon is „tanulni lehetne az MKP összefogó példájából: ezt kellene követni, nem pedig a megosztottságot”.
A délután utcai kultúrműsorral folytatódó évfordulós ünnepség végén kiosztották a szlovák parlament magyar képviselői által 1994-ben alapított Pro Probitate díjat, amelyet a mártírhalált halt egykori felvidéki magyar politikus, Esterházy János erkölcsi örökségéhez méltó helytállásért évente ítélnek oda. A díjat az idén Sidó Zoltán, a Csemadok egykori országos elnöke kapta.
