„A stratégiák akkor valósulhatnak meg, ha a magyar állam és a határon túli magyar közösségek között élő együttműködés van, s a legjobb úton járunk az ehhez vezető úton” – jelentette ki Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője azon a tanácskozáson, amelyet csütörtökön tartottak Budapesten, a Magyarság Házában, s amelynek keretében a Magyar Nemzeti Tanács tisztségviselői bemutatták az MNT eddig elkészült stratégiáit.
A konferenciát Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős államtitkára nyitotta meg. Üdvözlő beszédében kiemelte: a stratégiaalkotás ideje jött el Magyarországon is és a határon túli magyarlakta régiókban is. Meglátása szerint a stratégiaalkotásnak van néhány alapfeltétele, ezek közül az egyik a stabilitás. „Amíg a közösségek nem éreznek stabil alapokat, addig nem is képesek hosszabb távon gondolkodni. Magyarországon a stabilitást a kétharmados erő jelenti, amely a kormányzás hátterét biztosítja és az új struktúra, amelyet a kétharmadra támaszkodva felépítettünk”– emlékeztetett a helyettes államtitkár. Felidézte, hogy tavaly novemberben a Magyar Állandó Értekezlet elfogadta a nemzetpolitikai stratégiát, amelyet konszenzussal hagyták jóvá. „Ez azért nagyon fontos, mert ha valóban sikereket szeretnének elérni a nemzetpolitikában, ahhoz konszenzusra, egyetértésre van szükség” – hangsúlyozta. Répás Zsuzsanna meglátása szerint a vajdasági magyarságra irigykedve tekintenek a Kárpát-medencei magyar közösségek, mivel az egyetlen olyan közösség, amely az autonómia törvényesen garantált formájával rendelkezik. „Természetesen tovább kell fejleszteni ezeket a kereteket” – tette hozzá a helyettes államtitkár.
A tanácskozás résztvevőit üdvözölte Pásztor István, a vajdasági kormányfőhelyettes is. Beszédében a közösségépítésre helyezte a fő hangsúlyt, mondván, a határon túli magyar politikának ez kell hogy legyen a kiindulópontja. „A közösségépítés válasz arra a kérdésre, hogy hogyan lehet megmaradni magyarként, ott, ahol élünk” – mondta Pásztor, akinek meglátása szerint a stratégiaalkotás azért fontos, mert a közös gondolkodás eredményeként körvonalazódhat a közösségi szándék, és így lehet eljutni a közösségi akarathoz és ahhoz a konszenzushoz, amely az összefogás alapja. „Ebben megkerülhetetlen szerepe van a szakemberek és civil társadalom mellett a politikának. Hiába van stratégia, ha mögötte nincs olyan pártpolitika, amelyik rákényszeríti a döntéshozókat, hogy ehhez forrásokat biztosítsanak, és a megfogalmazottakat figyelembe vegyék” – tette hozzá. Pásztor István szerint az MNT stratégiái bizonyítják: a Vajdaságban van egy olyan, tudással felvértezett réteg, amely képes megfogalmazni a hosszú távú közösségi ambíciókat. „E közös gondolkodás eredményeképpen körvonalazódhat a hosszú távú közösségi szándék, amelyet a kritikus tömegű akarat tesz stratégiává” – emelte ki a politikus.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője beszédében hangsúlyozta: a határon túli magyar közösségek számára az autonómia egyértelműen a fő cél, de egyúttal eszköz is céljai megvalósítására. Meglátása szerint fontos, hogy „ütőképes, összetartó magyar közösségek legyenek” az egész Kárpát-medencében, s ehhez az kell, hogy növekedjen a születésszám, s hogy minél több magyar gyermeket írassanak a szülei magyar oktatási intézménybe.
Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a konferencián elmondta: a vajdasági magyar közösség életében és érdekérvényesítési képességében egy korszakváltás tanúi és szereplői vagyunk. „A közösségi politizálásban a jó szándékú és gyakran dilettáns improvizáció időszakát felváltotta a stratégiai, szakmai alapú közösségi építkezés” – hangsúlyozta az MNT vezetője. „A stratégiai dokumentumok megalkotása lehetővé teszi, hogy a magyar közösség szekerét ugyanabba az irányba toljuk” – tette hozzá Korhecz Tamás, majd emlékeztetett: az MNT 2010-ben elfogadta az oktatásfejlesztési stratégiát, majd tavaly média- és nyelvhasználati stratégiát. A civil, valamint az ifjúsági és sportstratégia kidolgozása folyamatban van. A politikus részletesen ismertette az autonómia biztosította lehetőségeket és jogokat, de hozzátette: ha nem tudjuk ezt az új közjogi keretet a közösség javára fordítani, az autonómia eszköze is könnyen devalválódhat. „Bibó István annak idején azt mondta; a magyar politikai életben általában kétféle politikus van: az egyik csoportot a túlfeszült lényeglátók alkotják (akiknek van ambíciójuk, de hihetetlenül elrugaszkodottak a mindennapi élettől és a valós problémáktól), a másikat pedig a hamis realisták (akik azt sem merik megálmodni, ami megvalósítható lenne). Hiszem és vallom, hogy a stratégiai tervezésen alapuló nemzetpolitika végre hidat verhet a kétféle gondolkodás közé, és végre reális lényeglátók uralják majd a politika színterét” – zárta előadását Korhecz Tamás.
A tanácskozás második részében az MNT tanácsosai mutatták be az egyes stratégiákat. Joó Horti Lívia, az MNT Közoktatási Bizottságának elnöke az oktatásfejlesztési stratégia közoktatásra vonatkozó részét ismertette. Demográfiai adatokat sorolt, felvázolta a közoktatási hálózat jelenlegi struktúráját, és elmondta: a közoktatás szakmai színvonalának javítására van szükség. A stratégia célul tűzi ki továbbá – mondta – a nemzeti önazonosság erősítését. A stratégia megvalósításáról szólva elmondta: már másfél év alatt eredmények születtek, hiszen egyre több szülő íratja magyar tagozatra gyermekét.
Lengyel László, az MNT felsőoktatással megbízott tanácsosa a felsőoktatásra vonatkozó dokumentum ismertetésekor az elérendő célok közé sorolta a képzettségi és iskolázottsági szint növelését, a szerb nyelv hatékonyabb elsajátítását, a magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztését, a szakképzési-felnőttképzési intézményhálózat fejlesztését.
Lovas Ildikó, az MNT kultúrával megbízott tanácsosa előadásában kulcsfontosságúnak nevezte a vajdasági magyar kulturális értékek megőrzését és prezentálását, illetve az értékteremtést. Ismertette a stratégia elkészítésének folyamatát, és hangsúlyozta: a dokumentum célkitűzése a kiegyensúlyozottabb, egyenletesebb, a befektetett tehetség és munka látható megbecsülésén alapuló kulturális élet alakítása. Felhívta a figyelmet: a hivatásos intézményeket és az amatőr szervezeteket, társaságokat egyenrangú felekként kezeli a stratégia, hiszen abban az időben, amikor a hivatásos kulturális intézményeket az állami elnyomás ellehetetlenítette, az amatőrök voltak azok, akik átvették a hivatásosok feladatait. Beszélt a kiemelt jelentőségű intézmények, rendezvények és díjak fontosságáról, mondván: az MNT feladatai közé tartozik a minőségvédelem is.
Simon Erzsébet Zita, az MNT tájékoztatással megbízott tanácsosa a médiastratégiáról szólva elmondta: annak prioritásai az önálló, 24 órás magyar műsort sugárzó televízió és rádió, az önálló napilap, valamint a vajdasági, országos, határokon átnyúló tudósítói hálózat kialakítása.
Beretka Katinka, az MNT hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa beszámolt a hivatalos nyelvhasználatot szabályozó jogi környezetről és az azzal gyakran szemben álló mindennapi gyakorlatról, mondván: kevesen vannak, akik a gyakorlatba is át tudják, át akarják ültetni a jogszabályok rendelkezéseit. Elmondta: igaz ugyan, hogy sokszor ez anyagi terheket is jelent, de nagyon gyakran csak a megszokás és a jóindulat, illetve annak hiánya okolható amiatt, hogy nem élünk eléggé jogainkkal.
