A Magyar Állandó Értekezlet kezdetekor Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntötte az egybegyűlteket, majd Orbán Viktor miniszterelnök tartott előadást, amelyben hangsúlyozta: a magyar kormány a jövőben is akár az erőit is meghaladó mértékben, továbbra is forrásokat, energiát, erőfeszítést és figyelmet összpontosít a Kárpát-medencei magyarság közösségépítésére. „Vannak tervek, s ha tyúklépésben is, de haladtunk előre, azonban messze vagyunk még attól, hogy elmondhassuk: a kárpát-medencei magyarságot összehangolt oktatási, egészségügyi ellátási, közigazgatási és gazdasági rendszer fogja össze. Nagyon remélem, hogy a kárpát-medencei magyarokat összefogó gazdaságfejlesztési tervek 2013-ban szélesebben bontakoznak ki, mint ahogyan az eddig történt” – mondta a miniszterelnök, majd a jelenlévő szervezetek vezetőitől programközpontú fejlesztési javaslatokat kért, és azt mondta: ha kifejezetten célzott fejlesztési javaslatokat kapnak, azok megvalósítására van esély jövőre.
Orbán Viktor az értekezleten vázolta az aktuális magyarországi gazdasági helyzetet. Meglátása szerint 2013 jobb évnek ígérkezik, mint az idei, de Magyarország miniszterelnöke szerint a Kárpát-medence magyarságának arra kell készülnie, hogy az európai politikai és gazdasági közeg a következő években is kedvezőtlen marad, a válság egyelőre nem múlik el. A miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta: kormánya nem adta fel a Kárpát-medencei felelősséggel kapcsolatos gondolatait. „Magyarország nem adja fel azt az államhatárain túlterjeszkedő felelősséget, amelyet egyébként az új alkotmány egyértelműen megfogalmaz. Még ilyen gazdasági körülmények között is teljesíteni fogjuk alkotmányos kötelezettségünket, vagyis támogatni fogjuk a határon túli magyar közösségeket. Részben azért, hogy sikeresebbek legyenek, részben, hogy az anyaországhoz fűződő kapcsolataik szorosabbak legyenek, s ne csak nemzetrészekként, hanem Kárpát-medencei magyar nemzetként sikeres legyen közösségünk” – szögezte le Orbán Viktor.
SZOMSZÉDKAPCSOLATOK
A kormányfő a szomszédos államokkal való kapcsolatokat is értékelte a MÁÉRT résztvevői előtt. Orbán Viktor a Szerbiával való viszonyról elmondta: a parlamenti választásokat megelőzően gyakran lehetett nemzetközi szinten aggodalmakról hallani. „Ennek ellenére ma arról tájékoztathatom a Kárpát-medencei magyar vezetőket: minden feltétel adott ahhoz, hogy Szerbiával jó kapcsolatokat építsünk a közeljövőben” – emelte ki a miniszterelnök, aki külön köszönetet mondott Pásztor Istvánnak, a VMSZ elnökének, amiért az elmúlt években személyesen is sokat tett e jó kapcsolatrendszer kialakítása érdekében. Orbán Viktor elmondta: Ivica Dačić szerb miniszterelnök belügyminiszteri minőségében a közeljövőben Magyarországra látogat, s így módja lesz személyesen is találkozni vele. „Úgy látom, Szerbiával folytatni tudjuk azt a politikát, amelynek eredményeképpen a Magyar Nemzeti Tanács sikeresen kezdte meg tevékenységét” – szögezte le a kormányfő.
A miniszterelnök szerint nem zárható ki, hogy Romániában nacionalista fordulat történik az ottani parlamenti választásokat követően, ugyanis „évek óta nem fordult elő olyan politikai hangütés a román belpolitikában, mint amilyet mostanában hallani”. Hangsúlyozta: a román kormánnyal való együttműködést Magyarország továbbra is stratégiai kérdésnek tekinti, de hozzátette: a magyar kabinet azoknak a román patriótáknak szurkol, akik a hazafias elköteleződés mellett a magyar kisebbséggel, a Magyarországgal való együttműködést is fontosnak tartják. A szlovák–magyar viszonnyal kapcsolatban a kormányfő elmondta: a magyar fél az év végéig az összes olyan ügyet szeretné megvitatni, amelyben eredmény érhető el, 2013-ban pedig a nehezebb, kisebbség- és nemzetiségközpontú kérdésekről is megkezdődhetnek a tárgyalások. Kedvezőnek nevezte, hogy Szlovákiának olyan vezetése van, amelyik szereti az egyenes beszédet. Magyarországnak is ilyen kormánya van – tette hozzá, majd magyarázatképpen elmondta: egyik fél sem kívánja elfedni azt a tényt, hogy megoldatlan problémák terhelik a két állam kapcsolatát. A horvát–magyar kapcsolatokról szólva Orbán Viktor nehezményezte, hogy a legnagyobb magyar regionális nemzetközi cégnek számító Mol továbbra is méltatlan elbánásban részesül Zágráb részéről. „Habár igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy ez ne mérgezze meg a kétoldalú kapcsolatokat, naivság lenne azt gondolni, egy ilyen csúf gazdasági vita nincs hatással a politikai kapcsolatokra is” – mondta a kormányfő. Ukrajna kapcsán pedig a miniszterelnök elmondta: a kormány megpróbált olyan lépéseket tenni, amelyekkel bizalmi alapon erősítik a kétoldalú kapcsolatokat, de az ukrán–magyar viszonyok ma nem jobbak, mint egy évvel ezelőtt voltak. Orbán Viktor beszélt a közeljövőben esedékes szlovéniai látogatásáról is.
„Továbbra is nyitott és megragadandó annak lehetősége, hogy a Kárpát-medencében minden nemzetrész külön-külön és együtt is sikeresebb legyen a következő esztendőben, mint volt a tavalyiban, és aztán 2014-ben sikeresebb legyen, mint 2013-ban volt” – zárta beszédét a miniszterelnök, aki szerint a jövő év első negyedében, a Magyarországgal szomszédos országokban tartott választások után ismét szükség lesz egy nagyobb nemzetpolitikai tanácskozás megtartására.
MEGVÁLTOZOTT HELYZET
A tanácskozás szünetében Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke nyilatkozott a Magyar Szónak. Elmondása szerint a MÁÉRT-on a miniszterelnöki beszédet követően az egyes régiók közösségeinek vezetői számoltak be az adott térség magyarságának helyzetéről. A MÁÉRT résztvevői megismerkedhettek a hungarikum-törvénnyel, illetve a MÁÉRT szakági bizottságainak elnökei ismertették, hogy a két plenáris ülés között mivel foglalkoztak ezek a testületek, s melyek azok a témakörök, amelyek nemzetpolitikai szempontból lényegesek. A MÁÉRT-on természetesen a magyarországi parlamenti pártok képviselői is elmondták a felmerült témákkal kapcsolatos álláspontjukat.
Pásztor István közlése szerint a plenáris ülésen elhangzott egy beszámoló a választási eljárásra vonatkozó törvény tervezett módosításáról is. „A magyar állampolgárság megléte nem jelenti automatikusan a szavazati jog biztosítását: annak, aki voksolni szeretne a magyarországi választásokon, előbb regisztrálnia kell a választói névjegyzékbe. Regisztrálni is és szavazni is lehet majd levélben. Valószínűleg a konzulátusokon is lesz lehetőség a szavazatok leadására. Az viszont egészen biztos, hogy a külhoni magyarok csak a listás szavazáson vehetnek részt, azaz csak pártlistákra voksolhatnak, egyéni jelöltekre nem. Az is biztos, hogy csak az országgyűlési választáson szavazhatnak, a megyei és önkormányzati megmérettetésen nem” – szögezte le a VMSZ elnöke.
Pásztor István a MÁÉRT ülésén beszélt a vajdasági magyarság jelenlegi helyzetéről is.
„Több magyarlakta régióban a közeljövőben lesznek parlamenti választások. Felszólalásomban elmondtam, hogy mi már ezen túl vagyunk, ami nem jelenti azt, hogy könnyebb helyzetben vagyunk, mint a választások előtt voltunk. Rámutattam, hogy a most kialakult helyzet alapjaiban más, mint amit az elmúlt húsz évben megszoktunk: eltűnt a vonal, amely a feketét a fehértől, a lehetségest a lehetetlentől választotta el. A szerb politikai palettán ma már gyakorlatilag mindenki mindenkivel együttműködhet, s ebben a megváltozott helyzetben kell feltalálnunk magunkat, és jó döntéseket hoznunk” – emelte ki a vajdasági politikus. Pásztor István arról is beszélt: a VMSZ komoly károkat szenvedett el a választási visszaélések miatt. „Politikai súlyunk a körülmények alakulásának függvényében határozható meg a jövőben” – tette hozzá, majd kiemelte: a választások eredménye ugyanakkor lehetőséget teremt a megkezdett folyamatok folytatására. „Orbán Viktor miniszterelnök a beszámolómat követően kijelentette: azokat a támogatásokat, amelyekre korábban ígéretet kaptunk, meg fogjuk kapni” – emelte ki a VMSZ elnöke. Pásztor István a magyar–szerb kapcsolatrendszerről szólva lapunknak kiemelte: nagy várakozással tekint a kétoldalú viszonyok alakulására. „Ez a mi számunkra többek között azért is fontos, mert ha jól alakulnak a két ország kapcsolatai, akkor a vajdasági magyarok érdekérvényesítő ereje, mozgástere is nagyobb lesz” – szögezte le a pártelnök.
NINCS KONSZENZUS
A MÁÉRT ülése zárónyilatkozat elfogadásával ért véget, amelyet azonban az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége és a Magyar Szocialista Párt nem írt alá. A zárónyilatkozat tartalmazza többek között, hogy a MÁÉRT tagszervezetei példaértékű sikerként tekintenek a 2012 A Külhoni Magyar Óvodák Éve programra, s hogy a következő év kiemelt programjának az alapfokú iskolákra koncentrálnak. A tagszervezetek üdvözlik, hogy választójogot kapnak a külhoni magyarok, s továbbra is nemzetstratégiai célnak tekintik a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek autonómiatörekvéseit. A MÁÉRT ugyanakkor szorgalmazza, hogy a magyar kormány a nemzetközi fórumokon és a kormányközi tárgyalásokon határozottan kiálljon a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése mellett, különös tekintettel az anyanyelvhasználat és regionális önrendelkezés jogára. A tagszervezetek a zárónyilatkozatba foglalták többek között azt is: meggyőződésük, hogy a magyar–magyar kapcsolatokban és a szomszédságpolitikában károkat okoz a magyar belpolitika megosztottságának külhoni exportálása. A MÁÉRT ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a szerbiai Alkotmánybíróság döntése miatt, amely alkotmányellenesnek minősítette a Vajdaság hatásköreit taglaló törvény 22 rendelkezését, s amiatt, hogy a tartomány nem jut hozzá az őt megillető költségvetési támogatáshoz. A tagszervezetek remélik, hogy a gondok hamarosan tisztázódnak, és Vajdaság visszakapja hatásköreit, illetve a neki járó támogatást.
A plenáris tanácskozást követő sajtótájékoztatón Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kijelentette: az idei év a tavaly elfogadott nemzetpolitikai stratégia megvalósításának esztendeje volt. Beszélt arról is, hogy a választójogi törvény módosításának köszönhetően a 2014-ben megalakuló parlament már valóban az egyetemes magyarság országgyűlése lesz, hiszen a külhoni magyarok is megkapják a szavazati jogot. „A szorosan vett nemzetpolitika mellett gazdasági, oktatási, mezőgazdasági kérdések is napirendre kerültek, hiszen ezek mind olyan fontos szakpolitikai ügyek, amelyek a saját területükön a nemzetpolitikára irányulnak, és az egyetemes magyarság megmaradását teszik lehetővé” – emelte ki Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes nem titkolta, hogy a tanácskozás zárt részében a kárpátaljai magyarságot képviselő szervezetek heves szócsatába keveredtek.
A sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta: jó lenne, ha a MÁÉRT plenáris ülései között gyakoribbak lennének a szakpolitikai találkozók. A zárónyilatkozatról szólva, kiegyensúlyozottnak nevezte azt. Az Erdélyi Magyar Néppárt képviselője örvendetesnek tartotta, hogy a zárónyilatkozat hitet tesz az autonómiák mellett. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség vezetője reményét fejezte ki, hogy az erdélyi magyar közösség a közelgő romániai választáson „afféle nemzeti válogatottra” voksolhat, azaz, hogy a három párt valamilyen szövetségben vesz részt a megmérettetésen. Berényi József, az MKP elnöke elégedettségének adott hangot, amiért a MÁÉRT üdvözölte a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd párt által aláírt, a szlovákiai magyarok megmaradásának alapfeltételeit taglaló dokumentumot.
A sajtótájékoztatón a magyar parlamenti pártok képviselői is értékelték a plenáris ülést. Kósa Lajos, a Fidesz képviselője kiemelte: a zárónyilatkozat szakít azzal a felfogással, hogy a magyaroknak „csak megmaradni” kell; azt fogalmazza meg, hogy a cél a gyarapodás. Éles hangon bírálta az MSZP-t, amiért nem írta alá a zárónyilatkozatot, s hozzátette: a másik szervezet, amely nem látta el kézjegyével a dokumentumot, az az UMDSZ, amely az ukrajnai kormánypárttal szövetségben indult a választásokon. Szabó Vilmos, az MSZP képviselője elmondta: nincs túl nagy jelentősége annak, hogy egy-két szervezet nem írta alá a zárónyilatkozatot, ez a MÁÉRT történetében elég gyakran előfordult. Példaként hozta fel, hogy 2002–2004 között a Fidesz és a KDNP egyetlen ilyen dokumentumot nem látott el kézjegyével. „Normális, felelős tanácskozás zajlott, a diaszpórát és az egyetemes magyarságot érintő lényeges kérdések napirenden voltak. A tanácskozáson is elmondtuk: az MSZP szerint az elmúlt év kritikus volt a nemzetpolitikában: erősödött a megosztottság, erősödött a kormány beavatkozása a külhoni közösségek pártjainak életébe” – mondta Szabó Vilmos, aki számos, a külhoni magyarok számára fontos kérdésben hiányolta a magyar kormány érdekvédő fellépését. A szocialista politikus kitért arra is, miért vállalt pártja szolidaritást az UMDSZ-szel: „A kormány egyik tagja az UMDSZ elnökét nemzetbiztonsági szempontból kockázatosnak minősítette anélkül, hogy ezt bizonyítani tudta volna. Ezt felháborítónak tartjuk” – mondta Szabó Vilmos.
Szávay István, a Jobbik tisztségviselője elmondta: pártja sok esetben „kevésnek, puhának” tartja azt a fajta érdekérvényesítést, amellyel a magyar diplomácia fellép a külhoni magyar közösségek védelmében, ezért nagyon fontosnak gondolja azt, hogy a zárónyilatkozat meghatározza; a kormánynak milyen vállalásai vannak a határon túli magyar közösségek védelme ügyében. Szávay szerint a kormánynak mindent meg kell tennie a magyar állampolgárság szankciómentes vállalása érdekében is. Mile Lajos, az LMP képviselője arról beszélt: nagyon szerencsés lenne, ha a belső, pártpolitikai viszálykodástól mentesíteni lehetne a MÁÉRT értekezleteit. „Megfelelően kell viselkedniük a pártoknak, és a célra összpontosítaniuk, hiszen minden, a megosztottságot erősítő megnyilvánulás a közös erőfeszítések esélyeit rontja” – mondta Mile Lajos, majd hozzátette: szinte teljes az egyetértés a politikai paletta minden képviselője között akkor, amikor a célokat kell meghatározni, az ellentétek akkor kerülnek napvilágra, amikor a konkrétumokra kerül sor.
A MÁÉRT ülésének résztvevőit egyébként kedden este fogadta Áder János köztársasági elnök.
