„A nemzetpolitika kapcsán kibontakozott természetes és természetellenes viták közepette érdemes azonosítani azt a néhány ügyet, amelyekben a Kárpát-medencei magyar politikai osztály elvi egyetértése töretlen, és érdemes ezen ügyek tükrében megvizsgálni az elmúlt húsz év közös nemzetpolitikai teljesítményét” – emelte ki Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke a Magyar Állandó Értekezlet X. ülésének kezdetén. A testület kétnapos összejövetele szerdán kezdődött Budapesten a Parlamentben. A vajdasági magyarság nevében Pásztor István, a VMSZ elnöke, Ágoston András, a VMDP vezetője és Korhecz Tamás, az MNT elnöke lehet jelen a Máérten.
A házelnök szerint a Máért X. ülése az összegzés és mérlegkészítés fontos állomása lehet. Kövér László úgy látja: teljes és feltétlen politikai egyetértés övezi azt a megállapítást, amely szerint nem lehet eredményes nemzetpolitikát folytatni gazdaságilag és politikailag tekintélyes magyar állam nélkül. Ugyanilyen konszenzus övezi azt a vélekedést is, hogy a határon túli magyar közösségeknek joguk van a szülőföldjükön való boldoguláshoz, és ehhez a szomszédos államok területi épségét nem sértő, Európában már létező legitim önrendelkezési formák, az autonómia különböző válfajai biztosíthatják a megfelelő kereteket. „Mindkét nemzetpolitikai tételt a politikai rendszerváltások idején fogalmaztuk meg, és ma is hiszünk bennük” – emelte ki a házelnök, majd hozzátette: az autonómiák kapcsán az egyetértés ugyanakkor bántóan nélkülözi a gyakorlati részletek ügyében a közös nevezőt.
Kövér meglátása szerint baj, hogy ezen célokhoz az elmúlt két évtized során nem sikerült közelebb kerülni.
„A magyar állam eladósítva és kifosztva, gazdaságilag sérülékenyebb, mint az elmúlt 20 esztendőben bármikor. Nemzetközi érdekérvényesítő képessége gazdasági súlyával arányos, a tervezett határon túli magyar autonómiaformák alanyai pedig 1990-hez képest lélekszámban erősen fogyatkoztak és a növekvő terhek súlya alatt lélekben, kitartásban egyre elcsigázottabbak, emiatt szinte mindenütt megosztottak” – emelte ki a házelnök, hozzátéve: a felelősség mindezért a politikusokat terheli. „A felelősségünk nem egyenlő, de közös és nincs felmentés alóla” – hangsúlyozta Kövér László. A házelnök szerint a kialakult helyzetnek van megoldása s ennek felkutatásában segíthet a Máért.
A Magyar Országgyűlés elnöke szerint újra kell gondolni azt is, hogy a szomszédos országokban hatalmi szerepkörbe kerülő magyar politikai osztály valójában mit vagy kit képviselt. „A magyarok érdekeit a többségi államvezetésben vagy a többségi állam érdekeit a magyarok sorában? Esetleg moderátor szerepet választ magának kisebbség és többség konfliktusában, saját jól felfogott csoportérdekét követve?” – kérdezte Kövér László, hozzátéve: mindenki eldöntheti, hogy a nemzeti érdekeket képviseli a nemzetközi porondon vagy a nemzetközi érdekek ügynöke lesz-e a hazai pályán. A házelnök szerint arról is érdemes beszélni, hogy Magyarország miként tud szervező ereje lenni annak a folyamatnak, amely a Kárpát-medencei magyarság szellemi, anyagi és kulturális erőforrásainak összpontosítását célozza, hiszen enélkül mindannyian vesztesei lehetünk a jelenlegi európai pénzügyi és erkölcsi válság utáni újrakezdésnek. „Kívánom a Magyar Állandó Értekezletnek, hogy helyénvaló kérdésekre helyénvaló válaszokat sikerüljön találni!” – zárta felszólalását Kövér László.
Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Máért résztvevőihez szólva emlékeztetett: a Magyar Országgyűlés az új alaptörvényben fektette le a nemzetpolitika alapjait, amely kimondja: az egy és oszthatatlan magyar nemzet gondolatától vezérelve Magyarország felelősséget visel minden magyarért, bárhol éljen a világban. Emlékeztetett: a határon túli magyarok immár akkor is megkaphatják a magyar állampolgárságot, ha nem hagyják el szülőföldjüket. Semjén Zsolt a jelenlévőknek elmondta: a választójogi törvény javaslata értelmében azok is választhatnak és választhatóak, akiknek nincs magyarországi lakcímük.
„Szeretnénk, ha a nemzeti jelentőségű határon túli intézmények normatív alapú támogatásban részesülnének” – jegyezte meg a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt kijelentette: a szlovák állampolgárságától megfosztott Boldoghy Olivér esete méltán váltott ki felháborodást az egész országban, hiszen a helyzet egyértelműen rávilágított arra, hogy mennyire ellentétes az EU normáival az, amit Szlovákia ebben a kérdésben képvisel. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a szlovák kormányban részt vevő Híd pártnak és a jobbközép kormánynak nem sikerült ígéretét valóra váltania, és megszüntetnie a szlovák „ellentörvényt”, amely jogfosztással fenyeget, és azt meg is valósítja a magyar állampolgárság felvétele esetén. Semjén Zsolt hangsúlyozta: Magyarország jogsegélyt nyújt Boldoghy Olivérnek és sorstársainak, illetve a perek anyagi vonatkozásait is vállalni fogja.
„Kulcsfontosságú a magyar–román viszony, nagyon lényeges, hogy a magyar etnikai alapú politika hangsúlyos szerepet kapjon a román belpolitikában” – emelte ki Semjén Zsolt, hangsúlyozva az összefogás szükségességét és az autonómia melletti elkötelezettséget.
„A Vajdaságban nagyon fontos történelmi lépések tanúi lehettünk. Az előzetes egyeztetések ellenére a belgrádi törvényhozás egy olyan jogfosztó törvényt hozott, amely kollektív bűnösnek bélyegezte volna a délvidéki magyarságot” – emlékeztetett a miniszterelnök-helyettes, kiemelve: elfogadhatatlan, hogy a délvidéki magyarokat kollektív alapon, pusztán származás alapján kizárják a kárpótlásból. „A délvidéki magyarság jogfosztásának esetén kénytelenek leszünk megakadályozni Szerbia uniós tagjelölti státuszát. Örömmel jelentem, hogy Pásztor István, a VMSZ elnöke sikeres tárgyalásai és annak következtében, hogy Magyarország egyértelművé tette álláspontját, úgy tűnik: a szerb törvényhozás hajlandó garanciát adni ezen jogfosztás megszüntetésére. Amennyiben ez megtörténik, boldogan megszavazzuk Szerbia tagjelölti státusát” – emelte ki Semjén Zsolt. A kormányfő helyettese hozzátette: a többségi, szerb pártokban politizáló magyar képviselők megszavazták a restitúciós törvényt, s ez bebizonyította, hogy a magyar érdekérvényesítés alapvető, fundamentális eszköze az etnikai alapú, magyar párt, mert ebben a magyarság „nem járulékos jegy, hanem lényegadó karakter”.
A Máért csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásával folytatódik.
