Újabb 1,7 milliárd forint a vajdasági magyaroknak

Jó híreket közölt a székelyföldi, tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Bethlen Gábor sátra alatt megtartott csütörtök reggeli közös sajtótájékoztatóján Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős magyar államtitkár és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.

A bejelentés szerint a magyar kormány július 8-án meghozott döntése értelmében a vajdasági magyar közösség újabb mintegy 1,7 milliárd forintos támogatási összeget kap különféle fejlesztéseknek, felújításoknak a megvalósítására. A részleteket ismertetve Potápi közölte, az idén 1,089 milliárd forintot, jövőre további 325 millió, 2021-ben pedig 290 millió forintot folyósít Budapest. Mint mondta, a támogatásnak köszönhetően Vajdaságban újabb beruházások vehetik kezdetüket, már meglévő, elkezdett projektumok folytatódnak az év hátralévő részében és 2021-ben.

– Az elmúlt két évtizedben ez a nemzetrész és régió járta be a legnagyobb fejlődést. Visszagondolva a kilencvenes évekre, a nehéz gazdasági, politikai, társadalmi és morális válságra, amely Szerbiát jellemezte, annak tényére, hogy az ottani magyarság élete, fizikai léte is veszélyben volt, ez hatalmas eredménynek tekinthető. A vajdasági magyarok ezekre a veszélyekre nem úgy reagáltak, ahogyan azt sokan gondolták volna, nem hagyták el szülőföldjüket, ott maradtak, majd fejlődni tudott a közösség, az összefogásban kereste a kilábalás útját. Ma a magyarság egyik legszervezettebb nemzetrésze a vajdasági magyar közösség. A két ország közeledése szempontjából is arról beszélhetünk, hogy kimagasló fejlődést értünk el. Ebben a munkában rendkívüli szerepet játszott a VMSZ és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács is – mutatott rá a sajtótájékoztatón Potápi Árpád János.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke úgy ítélte meg, hogy az elmúlt évek jó éveknek bizonyultak, a közös tusnádfürdői sajtótájékoztatók is tanúsítják azt, mennyit foglalkozik az anyaország Vajdasággal és az ott élő magyar közösséggel.

A REALITÁS TALAJÁN

– Ahogyan mondani szokás, a néma gyereknek az anyja se érti a szavát, mi viszont most azt konstatálhatjuk, hogy a gyereknek az anyja odafigyel arra, mit akar mondani, s a gyerek is – folyamatosan végiggondolva helyzetét és a racionalitás mezején mozogva – megfogalmazza az elképzeléseit. Ennek a „műveletnek” egy újabb fejezete a július 8-i kormánydöntést. A kontextushoz hozzátartozik, hogy a politikának mindig az a feladata, főleg a kisebbséginek, hogy kövesse a realitást, valóságot. Ezek alapján születhetnek megvalósítható ötletek – magyarázta Pásztor.

A valóság ismeretében különféle alapállásra lehet helyezkedni. A realitások ismeretében az egyik hozzáállás, hogy sodródunk az árral, fejtette ki Pásztor.

– A másik hozzáállás: nem fogadjuk el a realitást, meg akarjuk azt változtatni. A vajdasági magyar közösség ezt a politikát űzi tíz éve, szembe megy a káros folyamatokkal. Ebben sikeres volt ez a közösség. A VMSZ alapállása, hogy kettős feladata van: mindent megtenni annak érdekében, hogy a Vajdaságban élő magyar közösség identitását meg tudja őrizni, s Szerbia fejlődésében is részt akar vállalni. Ebben segít sokat a magyar kormány, ma előnyt jelent magyarnak lenni Szerbiában. Minden szerbiai jog és lehetőség vonatkozik a közösségre, ami adófizetőként annak tagjait megilleti, de emellett, a magyar kormány kiemelt támogatásának köszönhetően, szélesebb térben tudnak a közösség tagjai mozogni. Az elmúlt száz évben nem jelentett soha sem előnyt magyarnak lenni, ezt sikerült megváltoztatni az elmúlt években. Érdekeltek vagyunk abban, hogy Szerbia előre haladjon, ki szeretnénk venni a részünket ebből a munkából, felelősséget vállalunk.

PÉLDAÉRTÉKŰ SZOMSZÉDSÁG

Ellentétben az összes többi határon túli magyar közösséggel, a vajdasági magyar közösséget nem kockázatként élik meg Belgrádban, hanem a társadalom olyan elemeként, melyet tisztelnek, melyre felnéznek és számítanak a jövő építésében, húzta alá. Elemi érdek, hogy ez a viszonyrendszer ilyen maradjon, állapította meg Pásztor.

Kitért arra is, hogy Magyarországnak a jelen pillanatban nincs jobb szomszédja, mint Szerbia és fordítva is igaz ugyanez, európai viszonylatban a francia-német megbékéléshez hasonlít ezeknek a kapcsolatoknak a kialakulása.

FELÚJÍTÁSOK SORA

A megvalósításra váró projektumok között említette a szabadkai könyvtár bővítésének, a horgosi művelődési háznak a befejezését, utóbbin a munkálatok csaknem tíz éve indultak, eddig szerbiai állami forrásokat használtak fel. A noszai művelődési házra is elköltenek mintegy 87 millió forintot a támogatásból. A bácsfeketehegyi Bányai János Emlékház projektuma pár évvel ezelőtt magyar forrásból indult el, most folytatódhat. A zentai Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ közösségi tereinek a kiépítése, felszerelése egy élénk, tartalmas közösségi élet lehetővé tevése céljából is a tervek között szerepel. A verbászi evangélikus templom építésének a lehetősége is megteremtődik most.

A szerb–magyar középszótár kiadása elemi érdek Pásztor szerint, ezért támogatást érdemel. Egy ilyen kapitális könyvnek a kiadása politikai üzeneteket is tartalmaz minden alkalommal megítélése szerint.

Nagy hangsúlyt fektetnek az aracsi pusztatemplom felújítására, az elmúlt évek legnagyobb kulturálisérték- és állagmegőrző felújítása lesz ez, a közismertség szempontjából is tenni kell még sokat érte a VMSZ vezetője szerint. Az előkészítő munkálatok, a műemlékvédelmi iratok, tervdokumentáció beszerzése zajlik majd, jövőre kezdetét veheti ez a nagy léptékű beruházás, melynek összértéke végül jelentősen meghaladja a vajdasági magyar közösség pénzügyi kapacitásait, egy meghatározó jellegű idegenforgalmi helyszínt kívánnak teremteni.