Potápi Árpád János és Semjén Zsolt sajtótájékoztatója (Ótos András felvétele)
A Magyarország és Szerbia közötti kétoldalú kapcsolatok kisebbségi szempontú előnyeit, a vajdasági gazdaságfejlesztési program eredményességét és más magyar szempontból fontos fejleményeket is megállapított a Magyar Állandó Értekezlet pénteki budapesti XVIII. plenáris ülése, melyet a budai Várkert Bazárban tartottak meg zárt ajtók mögött, s melynek eredményeit egy zárónyilatkozatban taglalták a világ magyarságát egyesítő éves tanácskozás résztvevői. Ahogyan a korábbi években, az idén is Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyitotta meg a rangos konferenciát, aki nemzetpolitikai kérdéseket taglalva a magyar etnikai pártok szükségességéről, a Kárpát-medencei magyarlakta területek gazdasági fejlesztéséről és a magyar közösségek önazonosságának megvédéséről is beszélt a hírügynökségi jelentés szerint. Az elmúlt évek vitái, kísérletezései után mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy vegyes pártok nem, csakis tisztán magyar etnikai pártok tudják megfelelően képviselni a magyar közösségek érdekeit a szomszédos országokban, mutatott rá beszédében a kormányfő. Orbán éppen ezért az anyaország kormánya nevében további támogatásáról biztosította a MÁÉRT ülésén részt vevő szervezeteket, kiemelve, hogy a politikai együttműködés mellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak a magyarlakta területek gazdaságfejlesztési programjaira is, amelyek egyaránt jók és értékesek Magyarországnak, az adott szomszédos országnak valamint az ott élő többségi nemzetnek és a magyar kisebbségnek is.
A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott: a szomszédos országokkal fontos megértetni, hogy Magyarország nemzeti és gazdasági megerősödése nem fenyegetést, hanem éppen ellenkezőleg, lehetőséget jelent számukra is, és ez a fejlődés felértékeli Közép-Európa jelentőségét az Európai Unióban.
SZISZTEMATIKUS, SZÍVÓS MUNKA
Az ülést követően a vajdasági magyar médiának adott nyilatkozatában Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kifejtette, a MÁÉRT tanácskozásán tett mintegy tízperces felszólalásában rámutatott arra: nem véletlen a Magyarország és Szerbia közötti kapcsolatok szembeötlő mértékű javulása, hatalmas munka áll e mögött az eredmény mögött, melyből a vajdasági magyar közösség is kivette a részét. Sokan mondják azt, hogy természetesnek kell lennie két szomszédos ország jó kapcsolatának, ám a gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy ez messzemenően nem így működik számos másik ország esetében, ezért büszkéknek kell lennünk erre az eredményre is, értékelte Pásztor. Hozzáfűzte, természetesen mindez nem jelenti azt, hogy felhőtlen lenne a vajdasági magyaroknak a helyzete, számos nyitott kérdés szerepel még napirenden, ezek között említhető a vagyon-visszaszármaztatásnak a kérdése, a napi politikai csatározások esetei, kollektív jogok kérdései is. A VMSZ-nek szánt szándéka szisztematikus és szívós munkával rendezni a közeljövőben ezeket a nyitott kérdéseket is, tett hozzá. Sikeres évet zárt a vajdasági magyarság, s ezt a MÁÉRT-on részt vevők jelentős többsége is meg tudta erősíteni, jelentette ki. Pásztor beszélt az uniós csatlakozásnak a fontosságáról is, mely a magyar közösség számára többet jelent egyszerű bővítésnél, éppen ezért fontosnak tartja a magyar bővítési biztos kinevezését, s arra kérte a MÁÉRT-on részt vevő politikai szervezeteket, ne képezzenek magyarországi belpolitikai vitát ebből a kérdésből, támogassák az unión kívüli magyar közösségek effajta közeledését is.
NAGY FELADAT LESZ A MOZGÓSÍTÁS
Pásztor rámutatott arra, hogy négyéves a gazdaságfejlesztési program, melynek pionírjai éppen a vajdasági magyarok voltak, nagyban hozzájárult ez a határozott anyaországi támogatás a szülőföldön történő boldogulás elősegítéséhez. A program sikeres, s mára a nemzetpolitika egyik hatásos eszközévé vált, állapította meg.
Kitért a VMSZ vezetője a migránskérdés problematikájára is, mint mondta, meg fogja határozni ez a gond a következő hónapokat és éveket, a migránsok ismét gyakrabban választják Magyarkanizsát, Szabadkát, Bánátot. Fontosnak nevezte a határkerítés fenntartását, a polgárok biztonságának a garantálását. Mint mondta, szolidaritásnak is léteznie kell, az azonban nem írhatja felül az itt élők biztonsághoz való alapvető jogát.
Pásztor a konferencián a jövő évi szerbiai általános választásokról is szólt, melyen a VMSZ önálló listán indul partnereivel, a koalíciók kérdését a választások utáni kérdésnek tekintik. Úgy vélekedett, emlékeztetni fogják a kampányban a polgárokat az elért eredményekre az elmúlt mandátumban, mert úgy érzi, van mit felmutatnia a pártnak az általa irányított önkormányzatokban és állami szinten is. Nagy feladat lesz a szavazópolgárok mozgósítása, értékelte.
EREDMÉNYES A DÉLVIDÉKI KÖZÖSSÉG
A MÁÉRT zárónyilatkozatának Vajdaságra vonatkozó részében egyébként megállapította, hogy a plenáris ülés résztvevői támogatják az Európai Unió Szerbiával való tárgyalásainak folytatását, és bíznak abban, hogy ez a folyamat felgyorsul. „Elismeréssel állapítják meg, hogy a Szerbia és Magyarország közötti folyamatos kétoldalú kormányközi tárgyalások rendszere egyedülálló példája a jószomszédi viszonyoknak és együttműködésnek. Üdvözlik a legutóbbi (2014 óta az ötödik) magyar–szerb kormányülésen aláírt tizenegy bilaterális megállapodást. Rendkívüli örömüknek adnak hangot, hogy megállapodás született a Szerb Köztársaság Kormánya és Magyarország Kormánya között a Szerb Köztársaságban és Magyarországon kiállított oklevelek kölcsönös elismeréséról. Üdvözlik, hogy a tavalyi év vége óta az állami hivatalnokokra vonatkozóan is törvény rendelkezik arról, hogy két, azonos képesítéssel rendelkező jelölt közül a nemzeti kisebbséghez tartozóval kell munkaviszonyt létesíteni, valamint hogy elfogadta a Szerb Kormány azt a rendeletet is, amely a részarányos foglalkoztatás megvalósulásának részletes szabályait tartalmazza az állami hivatalnokokra vonatkozóan.” A nyilatkozatban „elismeréssel nyugtázzák, hogy kiadhatók a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok. Örömüknek adnak hangot, hogy a két ország kormányának tárgyalásai következtében, illetve a Vajdasági Magyar Szövetség közbenjárására már nemcsak a szerb állampolgársággal rendelkezők kaphatják vissza javaikat. Üdvözlik, hogy a vagyon-visszaszármaztatási ügynökség révén folyamatos a csak magyar állampolgársággal rendelkező személyek kárpótlása. Rendkívüli örömüknek adnak hangot, hogy a Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program keretében a kis összegű támogatások töretlen népszerűsége mellett határidőben és nagy sikerrel zárulnak le a kiemelt jelentőségű, nagy léptékű gazdasági és mezőgazdasági fejlesztések is.”
ETNIKAI ALAPÚ SZÖVETSÉG
A MÁÉRT zárónyilatkozatáról a konferenciát követően Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár számolt be. Közölték, hogy sikeresnek ítélte a MÁÉRT a 2019 a Külhoni Magyar Gyerekek Éve programot, amelynek köszönhetően tovább folytatódott a nemzet alapját jelentő magyar családok támogatása a külhonban. Megállapodnak abban, hogy 2020 az erős magyar közösségek éve legyen. A Magyar Állandó Értekezlet újra hitet tett saját statútuma mellett, azaz, hogy a testület az etnikai alapú magyar pártok szövetsége és tanácskozási fóruma – mondta nyilatkozatában Semjén.
