Fennállásának harmincadik évfordulóját ünnepelte szombaton Kolozsváron a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amelynek elnöke, Kelemen Hunor szerint a szövetség kihívásai a következő időszakban sem változnak, így a romániai magyarságnak meg kell őriznie identitását szülőföldjén, erős közösségként kell megmaradnia és értelmet kell adni a közösségi létezésnek.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az ünnepségen mondott beszéde közben (Fotó: MTI/Kiss Gábor)
A politikus a Kolozsvári Magyar Operában megszervezett ünnepi gálán mondott beszédében kifejtette, az RMDSZ megalakulása harminc év távlatából látszólag azért tűnik egyszerűnek és úgy, hogy „könnyen ment”, mert a romániai magyarság a kommunista diktatúra ellenére szabad polgárok közössége volt, ezért vulkánszerűen tört felszínre az önszerveződés vágya, így az RMDSZ meglehetősen hamar, 1989. december 25. és 1990. január 13. között megalakult. Leszögezte, az alapítók tudatosan hoztak létre szövetséget, és nem pártot.
Kelemen Hunor megköszönte a mindenkori magyar kormányok támogatását. Kiemelte, ma már jobb helyzetben van a romániai magyar közösség, mint harminc évvel ezelőtt. Úgy vélte, a fő feladat változatlan, így a nemzeti identitás megőrzéséért mindaddig küzdeni kell, amíg a közösséget a felszámolására és az asszimilációjára irányuló „kihívások” érik. Rámutatott: azért volt sikeres a szövetség, mert képes volt megtartani a közösség bizalmát, és a jövőben is képesnek kell lennie erre.
Markó Béla beszédet mond az ünnepségen (Fotó: MTI/Kiss Gábor)
Markó Béla, az RMDSZ korábbi elnöke úgy vélte, hogy az a szövetség, amelyet harminc évvel ezelőtt megkötöttek, olyan hatékony eszközzé vált, amelyre Trianon óta nem volt példa. Ehhez a sikerhez szükség volt a romániai magyarok túlélőképességére és naiv hitére, hogy a kommunizmus romjain jövőt építhetnek. Markó szerint a két világháború között a romániai magyarságnak voltak még intézményei, volt még gazdasági ereje, mint ahogy a kommunizmus első időszakában is volt egyeteme, egyfajta autonómiája a Magyar Autonóm Tartomány révén, de 1989-ben, a rendszerváltást megérő nemzedéknek és az RMDSZ alapítóinak már csak emlékeik voltak a magyar feliratokról, az önálló magyar iskolákról, ezért 30 évvel ezelőtt már-már a semmiből kellett újrakezdeni – hangoztatta. Markó a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta, amely nélkül az RMDSZ nem lehetett volna sikeres szervezet. Rámutatott: a romániai magyarságnak modernizációra van szüksége, nem arra, hogy a XX. század eleji Európához zárkózzon fel. Hozzátette: az RMDSZ-t a romániai magyaroknak az az igénye hozta létre, hogy saját választott politikusaik legyenek, és ne mások mondják meg, mi jó nekik. Úgy fogalmazott: „segítsenek minél többen, segítsen Magyarország, de döntsünk mi a saját sorsunkról”.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezetek üzenetét tolmácsolta. Elmondta: az elmúlt harminc év nemzetpolitikájának legnagyobb hozadéka a határon túli magyar közösségek újraszerveződése, amelyben az RMDSZ-nek különleges, etalon jellegű szerepe volt. Úgy vélte, hogy az RMDSZ azért maradhatott meg, mert mindig képes volt megújulni, soha nem rugaszkodott el a realitásoktól, aminek köszönhetően megkerülhetetlen és megkérdőjelezhetetlen politikai tényező maradt.
Kelemen Hunor jelenlegi elnök emléklapot adott át Markó Béla korábbi elnöknek (Fotó: MTI/Kiss Gábor)
Takács Csaba, az RMDSZ volt ügyvezető elnöke szerint az RMDSZ olyan szervezet, amely a romániai magyar közösség legnagyobb fórumává nőtte ki magát, amelyben különböző ideológiák, eszmék és irányzatok csaptak össze azért, hogy 1989-ben a romániai magyarság hetven év után ismét talpra álljon.
Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője tolmácsolta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár jókívánságait, akik azt üzenték, hogy személyesen és a magyar kormány nevében is továbbra is az RMDSZ mellett állnak küzdelmében és hitében.
