Budapesten, az Operettszínházban rendezték meg az Idősek II. Kárpát-medencei Kulturális és Művészeti Vetélkedőjét, amelyen a kilenc díj közül kettőt a vajdaságiak érdemeltek ki. Csoportos hangszeres zene kategóriában a szabadkai SU-együttesé lett a fődíj, az alkotóművészet kategória legjobbja pedig a szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület Gránátalma hímző szakköre lett. A díjátadó gálán a rendezvényt a határon túli résztvevők nevében a rendezvény vajdasági fővédnöke, Pásztor István, a VMSZ elnöke köszöntötte.
Mint már hírt adtunk róla, a hatvan éven felüliek e versenyének elődöntőin több mint tízezren indultak, ezeknek az előválogatóknak a legjobbjai jutottak el a pécsi középdöntőbe, ahonnan a budapesti döntőbe előadó művészet kategóriában már csak huszonöt egyén, illetve csoport jutott be és mérettetett meg, köztük a palicsi Szederinda népdalkör is (amely a két évvel ezelőtt megrendezett első Kárpát-medencei verseny egyik kategória győztese volt). Alkotóművészet kategóriában pedig ez alkalommal a döntőben hat egyén, illetve csoport szerepelt alkotásaival. A zsűri tagjai Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, Felföldi Anikó Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes művész, Kudlik Júlia televíziós műsorvezető, bemondó, Pilári Gábor színész, bábművész és Tandi Tibor néptáncművész és néptáncoktató voltak.
A díjátadón Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt emelte ki, hogy mindazok, akik részt vettek az idősek e megmérettetésén, bebizonyították, hogy hatvan éven felül is lehet új kihívásokat, új szabadidős tevékenységet találni, vagy pedig visszatérni a fiatalkori hobbihoz, amelyre évtizedekig a munkahelyi kötelezettségek, gyereknevelés mellett nem jutott idő. És ezek az emberek azt is bizonyították, hogy hatvan év felett is tiszteletreméltó teljesítményt lehet nyújtani, lehet élvezni a közönség és leginkább egymás szeretetét.
A rendezvényt a határon túli résztvevők nevében a rendezvény vajdasági fővédnöke, Pásztor István köszöntötte, Mint mondta, nagyapja példájából azt tanulta meg, hogy a kor a fejünkben lakik és nem a csontjainkban, a lelkünkben lakik és nem az izmainkban, a szívünkben lakik és nem a ráncainkban, és nem a lehetőségeinkben lakik, hanem az erőnkben és az akaratunkban.
– Nem kívánok arról beszélni, mennyire fontos, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma felismerte és támogatja a Szociális Igazgatók és Szakemberek Magyarországi Egyesületének kezdeményezését, az Idősek Kárpát-medencei kulturális és művészeti vetélkedőjét, amit mi csak az Idősek ki mit tudjának nevezünk. Azért nem kívánok erről beszélni, mert maga a kezdeményezés és a támogatás is szerves része annak a széles kontextussal bíró, több, különböző területet felölelő gondolkodásnak és gondoskodásnak, ami a társadalom kötőszövetét erősíti, és aminek célja egy jobb kedvű, nyitottabb közösség, ha tetszik, nemzet-- hangsúlyozta Pásztor István, aki arról is szólt, a vajdasági magyar közösséget a ’90-es évek elején az újjászerveződő művelődési egyesületek, a magyar művelődési egyesületek és azok szakosztályai mentették meg.
-- Nemzeti önazonosságunk, összetartozásunk, a közösség megtartó ereje manifesztálódott azokban az években a művelődési egyesületekben. Nélkülük a politikai cselekvés és szerveződés, a magyar politikai érdekképviselet és annak tartalma kevés lett volna. Kevés lett volna ahhoz, hogy ma itt együtt tudjunk lenni-- szögezte le a VMSZ elnöke, aki a következőket is elmondta:
– Nemrégiben felhívták a figyelmem egy írásban megjelent, furcsa véleményre, ami szerint megbocsáthatatlan a nyugdíjasok befűzése, ,,akiket a vajdasági falvakból, kisvárosokból, Szabadkára, Budapestre, Szegedre, a Feszty-körképhez utaztatnak és egyéb kedvezményekkel, bálokkal kedveskednek nekik – könnyű elszédíteni a 70-80 éves asszonyokat, öregembereket, akiknek olyan kicsi a nyugdíjuk, hogy mindig is otthon kuksoltak. Ezekből aztán Orbán-rajongókat ,,nevelnek” és a VMSZ, az MNT feltétlen híveivé ,,varázsolják” őket, pedig hajdanán nem voltak eltorzult nacionalisták, azaz ,,nemzeti érzelműek”, hanem többé-kevésbé gondolkodó emberek voltak.” Azzal most nem foglalkoznék, hogy a nemzeti érzelmű emberek miért eltorzult nacionalisták, illetve mi pontosan az eltorzult nacionalista mértékegysége az időseknél. Még csak azzal sem foglalkoznék, milyen lenézés munkálkodik abban a véleményformálóban, akik úgy véli, nyugdíjasokat, idős embereket nevelni lehet, sőt, a gondolkodó emberek kategóriájából kinevelni őket. Azzal azonban egy mondat erejéig mégis csak foglalkoznék, hogy kimeríti-e a kizárólagosság fogalmát az, hogy valaki befűzésnek tekinti – példának okáért ezt a rendezvényt – azonban az ő elképzeléseihez közelállókat minden bizonnyal helyén valónak tartja, örömmel és teljes joggal. És megkérdezném, kinek volna jobb, ha a 70-80 évesek otthon kuksolnának csak. És ha így volna, akkor bizony nem volnának ők eltorzult nacionalisták, hanem többé-kevésbé gondolkodó emberek volnának? - tette fel a kérdést Pásztor István, aki elmondta: azért vállalta az Idősek ki mit tudjának vajdasági elődöntőjén a védnökséget, és azért vállalta ezt a felkérést, hogy szóljon a budapesti díjátadó gálán, hogy megköszönje minden jókedvű, idős magyarnak, határon innen és túl, hogy életerejével, jókedvével, versenyszellemével példát mutat és erőt ad.
Kocsis József, a Szociális Igazgatók és Szakemberek Magyarországi Egyesületének elnöke, a megmérettetés bajmoki származású megálmodója és főszervezője köszönetet mondott a nagyszabású verseny minden közreműködőjének, támogatójának, és bejelentette, a következő alkalommal 2017-ben rendezik meg az Idősek Kárpát-medencei Kulturális és Művészeti Vetélkedőjét.
