Gombosnak, a XXXVII. Durindó és az L. Gyöngösbokréta helyszínének lakossága a hétvégén megkétszereződött, csaknem 3000 ember fordult meg a vajdasági magyarság legnépesebb fesztiválján.
Szombat délelőtt az első Gyöngyösbokrétán részt vett falvak – Doroszló, Gombos, Kupuszina és Szilágyi – mostani hagyományőrzői a szélrózsa négy irányából érkezve a Szent László király római katolikus templom előtt találkoztak, és az idei Durindó részvevőivel közös vigadalom, múltidéző tánc közepette átvonultak a kultúrházhoz, és a déli harangszó felcsendülésére közösen leplezték le a Tamaskó József-emlékhelyet. Dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntőt mondott:
– Ez a közösség, noha számában megfogyott, de erejében, alkotókészségében elszánt, életképes, gyarapodó közösség. A rendezvények sorában egyedülállónak számít a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség szervezte népművészeti fesztivál. Közelebb hozza egymáshoz a vajdasági magyarokat. Összeköti például Gombost Hajdújárással vagy Tordát Topolyával. Vajdaság összes magyarlakta településéről van részvevője, idős és fiatal egyaránt, tehát kapocs a generációk között is, kineveli utánpótlását egyben – hallottuk Korhecztől.
Az MNT képviselete mellett támogatóként jelen volt Izabela Šarić, a hódsági község elnöke.
Szabó Gabriella, a fesztiváltanács elnöke nyitotta meg a rendezvénysorozatot. Az elődökre, dr. Szöllősy Vágó Lászlóra és Bodor Anikóra emlékezett, mint példaadó közösségépítő személyiségekre.
– Habár egyre gyakrabban halljuk, hogy már nem olyan, mint húsz-huszonöt évvel ezelőtt, és hogy már nem olyan összetartó a közösség, de ilyenkor mindenki talpon van és beleteszi lelkét ebbe a rendezvénybe. A gombosiak jó házigazdák, szépen rendbehozták a falujukat erre az alkalomra, így szép ünnep kerekedett – nyilatkozta Szabó Gabriella.
Újítás, hogy a kórusok, énekcsoportok szemléje két helyszínen zajlott, a művelődési egyesület nagytermében és szabadtéren, Színpad az eperfa alatt jelmondattal.
Vasárnap ismét a négy hagyományőrző település felvonulása nyitotta a napot. A központba érve, a déli harangszó megszólalásakor csatlakoztak a jubileumi Bokréta részvevőihez, majd a Szent László király római katolikus templomban ünnepi áhítaton vettek részt. A szertartáson ft. Verebélyi Árpád megáldotta a fesztivál lobogóját, a fellépő huszonkilenc néptáncegyüttes tagjait, és útjára indította a születésnapját ünneplő Gyöngyösbokrétát.
A megnyitót megtisztelte jelenlétével Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke, Lovas Ildikó, a Magyar Nemzeti Tanács kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa, Pelt Ilona tartományi képviselő asszony, Kiss-Tóth Erika, az MNT tagja, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség alelnöke, Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója, Kern Imre, a Tartományi Nagyberuházási Alap igazgatóhelyettese, Dudás Károly, a VMMSZ elnöke, Rupa Attila, a gombosi helyi közösség tanácsának elnöke.
Pásztor István ünnepi beszédében a gombosi, a nyugat- bácskai és a vajdasági magyarság érdemeit méltatta a fesztivál és a június 4-én ünnepelt nemzeti összetartozás napja fényében:
– Ennek a régiónak szimbolikus jelentősége van. Ha csak az elmúlt húsz, huszonöt évet vesszük figyelembe, mindannyian megszenvedtük, de talán Nyugat-Bácska a leginkább. Mindennek ellenére nyitottságot és előretekintést tapasztalunk itt. Ez a hozzáállás jellemző az egész vajdasági magyar közösségre is – mondta Pásztor István.
Dudás Károly a Bokréta: A jugoszláviai magyar műkedvelők almanachja című kultikus kötet új kiadását ajándékozta az alapító gombosi, doroszlói, szilágyi és kupuszinai csoportoknak.
Hajnal Viktor, a fesztiváltanács tagja, a gombosi Arany János Magyar Művelődési Egyesület elnöke szintén helyi vonatkozású gondolatokat osztott meg velünk.
– Nyugat-Bácska számára különleges jelentőségű a fesztivál, hiszen itt indult el. A szlogen, hogy Nyitott kapuk, nyitott ajtók, tökéletesen illeszkedik a Gyöngyösbokréta és a Durindó szellemiségéhez. A Tájház, közösségi ház, amelyet 7-én, pénteken avattunk, Pelt Ilona tartományi képviselő és Raj Rozália néprajzkutató méltató szavai közepette, ennek a fesztiválhangulatnak a továbbgondolása, illetve ez a mostani összefogás vetíti előre számunkra a jövőt, megmaradva egymással közösségben.
A Gyöngyösbokréta új elemmel bővült. A rendezvény szünetében, a martonvásári és őcsényi vendég néptáncegyüttesek fellépése mellett az idei Kálmány Lajos népmesemondó verseny, a Kőketánc énekes népijáték és néptáncvetélkedő, a Középiskolások Népzenei és Néptáncvetélkedője és az általános iskolások népzenei vetélkedője, a Szólj, síp, szólj! meghívott díjazottjai, tehát az utánpótlás máris kiemelkedő szólistái, együttesei adtak ünnepi műsort. Ezt Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete nyitotta meg, őrlángnak nevezve a kilencvenes évek elején megtizedelt vajdasági magyarság újonnan kinevelt értelmiségi generációját, amely a népművészet fölött is őrködik.
A Gyöngyösbokréta félidejében a fesztivál művészeti szakbizottsága Bodor Anikó Díjjal tüntette ki a muzslyai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület hagyományőrző énekeseit és citerásait az önnön népzenei hagyatékukat bemutató népdal-összeállítás hiteles tolmácsolásáért.
A részvevők fesztiválhangulatról számoltak be. Csányi Tamara, a martonosi Testvériség Művelődési Társulat Búzavirág vegyes kórusának művészeti vezetője így számolt be élményeiről:
– Kiválóak a kísérőprogramok. A kézművesvásár és a koncertek is. Megnéztük a fotókat, amelyeket Nagy Róbert fényképész készített a gombosi tájról, és élvezettel hallgattuk például a Szalonna és bandájának koncertjét.
Nyitókép: A kupuszinaiak fellépése
