Igen rangos elismerést, a Kisebbségekért Díjat vette át pénteken Budapesten, az Országgyűlés Delegációs termében megtartott ünnepségen Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettestől László Sándor színész, rendező, az Újvidéki Művészeti Akadémia osztályvezető tanára, az Újvidéki Színház igazgatója és dr. Takács Márta, a Szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ elnöke.
(László Sándor)
Az elismerést Magyarország miniszterelnöke adományozhatja a kisebbségekért végzett kimagasló közéleti, gazdasági, tudományos, kulturális és oktatási tevékenység elismeréseként egyfelől magyarországi kisebbségi, másfelől határon túli magyar szervezeteknek, illetve magánszemélyeknek. A díjjal oklevél és emlékplakett, továbbá – személyenként vagy szervezetenként – egymillió forint pénzjutalom jár. A Külhoni Magyarságért Tagozat elismerését a nemzeti ünnep előestéjén, ünnepélyes keretek között adták át tíz díjazottnak, akik között ott volt László Sándor és a Népkör képviselője is. A közönség soraiban helyet foglalt Pásztor István, a VMSZ elnöke, Ágoston András, a VMDP elnöke, dr. Zsoldos Ferenc, az MNT alelnöke és Kern Imre, a Tartományi Nagyberuházási Alap igazgató-helyettese is.
László Sándor színész, rendező, az újvidéki Művészeti Akadémia osztályvezető tanára, és az Újvidéki Színház igazgatójának véleménye szerint a díjak valójában visszajelzések arról, hogy valaki jó úton jár.
– Zavarban vagyok attól, hogy egyáltalán gondoltak rám. Nem a díjak miatt teszem a dolgom, viszont jól esik, hogy észreveszik a munkámat, amit ezek szerint nem csinálok rosszul. Szakmai szempontból azok a legszebb pillanataim, amikor a velem szorosabban együttműködő munkatársaim, vagy diákjaim érnek el sikereket, kapnak elismeréseket. Ezeknek mindig örülök, de most úgy látszik eljött az idő, hogy az én munkám is elismerésben részesüljön – mondta László Sándor.
Amikor Takács Mártát, a Népkör MMK elnökét és Bodrogi Bélát, a Népkör MMK főtitkárát arról kérdeztük, hogy miben látják az intézmény értékét, amiért e rangos elismerésben részesülhettek, mindketten elmondták: a legfőbb dolog, hogy a Népkör tömegeket mozgat meg, legalábbis vajdasági viszonylatban, napi, heti rendszerességgel 200–300 gyerek, fiatal és idősebb fordul meg a Népkörben, hogy a szakosztályok munkájában részt vegyen.
– Egy nagyon összeszokott, komoly operatív csapat áll a munka mögött, persze mindez nem lenne, ha nem lenne a tagság. Nagyon fontos dolog, hogy animálni lehet a fiatalokat ilyen nagy számban, ez manapság az egyik legnehezebb feladat. Talán ez az, amire felfigyeltek. Nem beszélve azokról a rendezvényekről, amelyeknek a szervezését vállalja a Népkör, az Interetno Fesztiválét, a musicalversenyét...A 140 év alatt mindig voltak a Népkörnek aranykorai, és azt gondolom, hogy az elmúlt 10 év is ezek közé tartozik. Továbbra is ezen az úton szeretnénk járni – hallottuk Takács Mártától. Bodrogi Béla pedig hozzátette: – Az elmúlt években állandó fejlődésen ment keresztül a Népkör, nem hiába lett a vajdasági magyar kultúra egyik világítótornya. A Népkör csapata megtette a magáét, és jólesik, hogy az anyaország is méltányolja, amit itt csinálunk. Ez még nagyobb odafigyelésre és az eddigi munkánk folytatására ösztönöz. Én név szerint is elmondanám, hogy a Népkör elnöksége és a szakosztályvezetők mellett, kik tettek legtöbbet a Népkör sikeres munkájáért az elmúlt időszakban: Bodrogi Hajnalka, Juhász Gábor, Brezovszki Roland, Brezovszki Tamara és úgy érzem, hogy jómagam is nem keveset adtam ahhoz, hogy kiérdemeljük ezt a díjat.
