A vajdasági képviselőházba látogatott szerbiai hivatalos útjának pénteki, harmadik napján a német baden-württembergi delegáció.
A küldöttség vezetője, Guido Wolf igazságügyi és európai kérdésekkel foglalkozó miniszter előző nap Ana Brnabić kormányfővel és Jadranka Joksimović európai integrációs miniszterrel találkozott Belgrádban, pénteken délelőtt pedig Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke fogadta, a találkozót követően rövid sajtótájékoztatón számoltak be a Vajdaság és Baden-Württemberg közötti kapcsolatok alakulásáról, majd a képviselőház tematikus ülésén az európai integráció kérdéseivel, a német szövetségi tartomány tapasztalataival ismerkedhettek meg a képviselők.
A két tartomány közötti viszony meglehetősen magas szinten van továbbra is, jelentette ki a sajtótájékoztatón Pásztor István. A kapcsolatokat a még 2014-ben aláírt szándéknyilatkozat szabályozza. A 2018-as év Vajdaság politikai életében nagymértékben Baden-Württemberg jegyében telik majd, tette hozzá, júliusban odalátogat a parlament mezőgazdasági bizottsága, jelen lesz Vajdaság a szintén júliusi Duna-fesztiválon Ulmban, ősszel pedig idevárják Winfried Kretschmann baden-württembergi kormányfőt és Muhterem Arast, a parlament elnök asszonyát. Pásztor fontosnak nevezte, hogy az együttműködést a lehető legmagasabb szintre növeljék, még inkább elmélyítsék az előttünk álló időszakban. Wolf kiemelte: Európa az állandó változások kontinense, ezeket a változásokat a folyók szimbolizálják: a Temze a Brexitnek, a Duna pedig a felzárkózó délkelet-európai régiónak a jelképe is lehet. Azt mondta, hozzá kívánnak járulni a Duna menti vidék teljes integrációjához.
A parlament tematikus ülésén Wolf arról beszélt, hogy a Duna menti tájakat történelmük is összeköti egymással, melyben, igaz, voltak szomorú pillanatok is, de a közös múlt elősegítheti, hogy a jövőben barátként folytassák a régiók közös európai útjukat. Mint mondta, véleménye szerint Brüsszelben ma elsőbbséget élvez Szerbiának és Montenegrónak a csatlakozása a többi integrációra váró államhoz képest, s ez Baden-Württembergnek megfelel. A csatlakozás folyamatában rendkívül fontos a jogállamiság elveinek megvalósítása, értékelte, Európa ugyanis nem ország, tagállamainak a jogállamiságára építkezik. Sokat hallani ma a Brexitről és a bővítési stratégiáról, Wolf szerint valamelyest háttérbe szorult a régiók fontosságának a témaköre az utóbbi időben, pedig az erős régiók Európája szavatolhat fenntartható fejlődést. Dolgoznia kell a brüsszeli adminisztrációnak azon is, hogy közelebb kerüljön a polgárokhoz, ma egy eléggé elidegenedett viszony a jellemző, állapította meg előadásában Wolf.
A vajdasági képviselőket az együttműködés elmélyítésének lehetőségei, gazdasági kérdések érdekelték a leginkább. Matija Kovač (Szerb Haladó Párt) a mezőgazdasági középiskolák együttműködésén túl elképzelhetőnek tartotta a mezőgazdasági egyetemi karok együtt dolgozását is a két tartományban. Milorad Lemić (SZHP) a költségvetés alakítását meghatározó rendszerre kérdezett rá, Baden-Württemberg ugyanis nem egy évre, hanem 2+2+1 éves modell alapján határozza meg a költekezést. Maja Sedlarević (Vajdasági Szociáldemokrata Liga) a szubszidiaritás elvének fontosságát hangsúlyozta. Jovanka Čolak-Király (Szerbiai Szocialista Párt–Egységes Szerbia) a német szövetségi tartomány területén élő kitelepült hazai polgárok helyzetéről kérdezett, Mia Strajin (SZHP) pedig a információs technológia területén megvalósuló német beruházásokat sürgette. Jovana Medenica (SZSZP-ESZ) arra tett javaslatot, hogy az idegenforgalom, különösen az gyógyfürdőturizmus terén kellene tovább fejleszteni a kapcsolatokat. Goran Gonđa (SZSZP-ESZ) a német tartomány szerepéről kérdezett az európai fejlődés négy motorjának tekintett régió egyikeként, Zoran Vranešević (SZSZP-ESZ) pedig a baden-württembergi szociális politika részletei felől érdeklődött.
