Márton Áron, az erdélyi katolikus egyház püspöke 1938 és 1980 között töltötte be hivatalát. Neve ma egyet jelent az elhivatottsággal, a meg nem alkuvással és a szorgalommal. Erre utal választott jelmondata – Non recuso laborem, vagyis Nem futamodom meg a munka elől. A püspök nevét Erdélyben és az anyaországban is több intézmény viseli, és a kelebiai Márton Áron Közösségi Ház tegnapi hivatalos felszentelése óta a vajdaságiak is róla elnevezett intézménnyel tisztelegnek életműve előtt. A közösségi ház három évnyi kitartó munka eredménye, és az impozáns épület a településen rég nem tapasztalt beruházásnak köszönhetően jött létre.
A vasárnapi rendezvénysorozat ünnepi szentmisével kezdődött, amelyet dr. Pénzes János püspök vezetett. Ezt követően a püspök felszentelte a közösségi házat, majd művelődési műsor követett, amelyen a helybeli Gaál Ferenc Magyar Művelődési Egyesület tagjai mellett színpadra lépett az algyői Gyevi Art Kulturális Egyesület küldöttsége is, akik egy díszes kialakítású emlékkönyvet adományoztak a közösségi háznak, illetve Paskó Csabának, a kelebiai templom plébánosának.
Dr. Pénzes János felszenteli az épületet (Benedek Miklós felvétele)
Lapunk kérdésére Paskó Csaba elmondta, hogy a közösségi ház felépítésének igénye 2011-es kinevezését követően rövid idő múlva felmerült, hisz akkor több kelebiai polgár közreműködésével egy aktív közösségi élet vette kezdetét, amely gyorsan kinőtte a templom és a hozzá tartozó épületek kereteit.
– Egy plébánosnak nagyon fontos feladata a közösség építése, mert a szentségek igazából csak ott tudnak gyökeret verni, ahol élő közösség van. Kelebia abban a szerencsés helyzetben van, hogy közel van Szabadkához, és szívesen jönnek ki fiatal családok, és ennek köszönhetően egy fiatalos, lendületes, fejlődő közösségről beszélhetünk, éppen ezért felmerült egy közösségi ház igénye. 2016-ban Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Potápi Árpád János, Magyarország kormányának nemzetpolitikáért felelős államtitkára támogatásával leraktuk az épület alapkövét. Az első fázis tavaly szeptemberben ért véget, amikor is elkészült a nagyterem, viszont az emeleti terem, a konyha, a kisegítő részek, külső infrastruktúra, például a járdafelületek kialakítása, illetve a bútorokkal való berendezése a közelmúltban fejeződött be. Szeptember elsején lezárult a kivitelezővel kötött szerződés, és birtokba vettük az épületet, ami otthont ad különböző rendezvényeknek – fogalmazott Paskó Csaba.
A plébános a névválasztással kapcsolatban elmondta, hogy az egy erdélyi utazásuk során fogalmazódott meg.
– Márton Áron az egész Kárpát-medencei magyarságnak üzen határozottságával, közösségépítő elképzeléseivel, amely a megmaradást és a küzdést a legnagyobb ellenállásban is bizonyította. A névvel azt szeretnénk üzenni, hogy összetartásban az erő, és ez az egyetlen módja annak, hogy túléljük.
A rendezvényen jelen volt a november negyedikei nemzeti tanácsi választásokon induló Magyar Összefogás lista több jelöltje is, köztük Hajnal Jenő listavezető.
– A Márton Áron Közösségi Ház már a nevében hordozza az üzenetet, hisz arról árulkodik, hogy létrehozásában összefogott a délvidéki magyar közösség, összefogott a magyar kormány és az egész Kárpát-medencei magyarság. Bízunk benne, hogy a jövőben ha valaki belép e ház ajtaján, érezni fogja ennek az összefogásnak az erejét, a bizakodást, a reményt, és azt az erőt, amely a nemzetté válás folyamatát jellemzi itt, a Kárpát-medencében – fogalmazott Hajnal Jenő.
