2024. július 16., kedd

Nagy álomból valóság

Felszentelték a bogarasi Szent Anna-templomot

Vasárnap délután ünnepélyes keretek között szentelték fel a bogarasi Szent Anna-templomot. Az épület felépítése 25 évvel ezelőtt kezdődött meg, így a falubeliek hagyományos, templomi körülmények között tarthatják meg a szentmiséket.

A bogarasi Szent Anna-templom (Fotó: Herédi Krisztián felvétele)

A bogarasi Szent Anna-templom (Fotó: Herédi Krisztián felvétele)

Az eseményen Böjte Csaba ferences rendi szerzetes tartott ünnepi szentbeszédet, amelyben visszaemlékezett arra, hogy néhány évvel ezelőtt azzal keresték meg, hogy tudnának-e segíteni a kápolna felépítésében. Így ő a gyerekekkel együtt gyűjtést szervezett, ebből pedig gerendákat vásároltak a templom részére.

Beszédében rámutatott arra, hogy amikor 25 évvel ezelőtt megszületett templom ötlete, igazából kilátástalannak tűnt minden. Példaként felhozta a kánai menyegzőt, hiszen ha akkor a fiatal pár is meghátrált volna, nem született volna meg a borcsoda, amikor Jézus Krisztus a vizet borrá változtatta, és ezzel segített a fiatal páron.

– Neki mertetek indulni! Mertetek álmodni! És egy gyönyörű templom lett, egészséges, tiszta. A ti munkátok gyümölcse. Számotokra Isten háza. Milyen szép, hogy mindenkinek meg van a maga kisotthona, és Istennek is otthont építettetek a kis falutokban, közösségetekben. Egy olyan ház, ami mindenki otthona. Itt lesznek a gyerekek megkeresztelve, itt fognak esküdni. Adja az Isten, hogy lakjátok be, szeretettel – hangsúlyozta Böjte Csaba.

Böjte Csaba (Fotó: Herédi Krisztián felvétele)

Böjte Csaba (Fotó: Herédi Krisztián felvétele)

A szerzetes azt tanácsolta, hogy ne azt nézzük, hogy kisebbségben vagyunk, vagy, hogy szórványban, vagy, hogy milyen nehézség volt a múltba, hanem bízzunk abba, hogy Isten országa előttünk van.

– Ezért fontos, hogy fiataljainkat biztatni tudjuk, hogy merjenek családot alapítani, vagy annak a lánynak, akinek olyan rég udvarolsz, megkérni a kezét. Merj gyereket vállalni, és ne egyet, kettőt! Merj vállalkozásba kezdeni, merj álmodni, tervezni – emelte ki.

Ezt követően Slavko Večerin, a Szabadkai Egyházmegye püspöke felszentelte a templomot.

A templomot Slavko Večerin, a Szabadkai Egyházmegye püspöke szentelte fel (Fotó: Herédi Krisztián felvétele)

A templomot Slavko Večerin, a Szabadkai Egyházmegye püspöke szentelte fel (Fotó: Herédi Krisztián felvétele)

Az eseményen jelen volt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is, aki elmondta, hogy a templom azt bizonyítja, hogy a kemény elhatározottságnak, a kitartásnak, a szívósságnak, a ragaszkodásnak, az összefogásnak, a reménykedés erejének mindig meg van a hozadéka.

– 25 évvel ezelőtt, és valószínű, hogy az elmúlt 25 évben is sokan legyintettek és lemondólag tették ezt. Mára pedig oda jutottunk, hogy felszentelték ezt a kis, gyönyörű szép templomot. Az elmúlt 25 évben ez a hatodik vagy hetedik templom, ami a Bácskai Egyházmegyében felszentelésre került. Több, mint tíz orgonát újítottunk fel, több, mint 10 templomnak a felújítását végeztük el, vagy folyamatban van. Nem csak katolikus templomok ezek, és nem csak a Bácskai Egyházmegyében, hanem egész Vajdaság területén. Hit nélkül nincs identitás megőrzés, ennek az elemei, az alappillérei, a tartóoszlopai nem csak a nyelv, a kultúra, vagy a közös múlt, hanem a hit is – hangsúlyozta Pásztor.

A templomszentelésen Pásztor István, Hajnal Jenő, és Czegledi Rudolf is részt vett (Fotó: Herédi Krisztián felvétele)

A templomszentelésen Pásztor István, Hajnal Jenő, és Czegledi Rudolf is részt vett (Fotó: Herédi Krisztián felvétele)

Mgr. Hajnal Jenő úgy véli, hogy fontos volt, hogy egy kis falu templomot kapjon, hiszen ez a kezdeményezés fontosabb annál, mint, hogy falak és oszlopok épülnek.

– Lelki közösség jön létre. Ha Isten házát felépítjük, akkor a reményt és a jövőt is. Itt Bogarason úgy gondolom, hogy minden gond, fogyás, megpróbáltatás ellenére, ezt a reményt, ezt a hitet szenteltük fel a mai napon – mutatott rá Hajnal.

A templom felépítésének kezdeményezője a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács volt, az építkezés pedig Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkárságának segítségével fejeződhetett be, akik az utolsó évben nyújtottak anyagi támogatást.