A múlt hónapban, Topolya községben tett látogatása során Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár Székelytornyoson (Szvetityevón) megtekintette a felújított székely haranglábat. Ezt eredetileg azok a bukovinai székelyek építették 1942-ben, akik 1941 és 1944 között éltek itt, a második világháború forgatagában. A harangot a Regnum Marianum Egyesület és a Szent László Társulat adományozta nekik, és Szlezák László aranykoszorús harangmester készítette. Miután távozni kényszerültek, a haranglábat ledöntötték, és a harang megsérült. Ennek ellenére a helyiek megőrizték az évek során mindaddig, míg a pobedai helyi közösség úgy nem döntött, hogy felújítják. Vikor László, a helyi közösség tanácselnöke arról számolt be lapunknak, hogy véletlenül bukkantak rá a székely harangra.
– Pár évvel ezelőtt a helyi közösség munkaakcióján a Szvetityevó központjában lévő parkot tisztítottuk, és felfigyeltünk egy toronyra, amiben egy harang volt. Elkezdtünk utánaérdeklődni, és kiderült, hogy 1942-ben kapták az idetelepített emberek, mert nem volt templomuk. Varga László, a helyi közösség kispesti tanácstagja volt az, aki az első lépéseket megtette, ő derítette ki, hogy milyen harangról is van szó. Kiderült, hogy hol volt az eredeti helye, és azt is megtudtuk, hogy a harang akkor sérült meg, amikor a háború után ledöntötték a haranglábat. A központtól távolabb ideiglenes haranglábat készítettek neki, és oda akasztották fel. Évek hosszú során ott állt, és lassan kezdett lepusztulni a harangláb. Mi erre felfigyeltünk, és ekkor indult meg az egész folyamat. A konkrét fordulat akkor következett be, amikor a gunarasi helyi közösségbe látogatott Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Megemlítettük nekik ezt a dolgot, és azonnal ráéreztek ennek a fontosságára. Hajnal kiemelt jelentőségű projektumnak nyilvánította a harangláb felújítását és eredeti helyére való visszaállítását. Ennek köszönhetően magyarországi támogatást kaptunk a projektumra – mondta el a tanácselnök, majd hozzáfűzte, hogy az áfa kivételével a teljes felújítási és visszaállítási költséget az anyaország finanszírozta. A felújítás kapcsán felvetődött az is, hogy magát a megrepedt harangot is fel lehetne újítani. Vikor megkereste az eredeti harang készítőjének, Szlezák Lászlónak az unokáját, aki maga is harangkészítő. Sajnos, a mester nem tudott semmi biztatót mondani, véleménye szerint a sérült harangot érdemesebb lenne újraönteni, mintsem javítani. Ez természetesen szóba sem jöhet, a harang történelmi értéke miatt, így marad jelenlegi formájában.
A történelmi hitelesség egyébként is nagyon fontos volt a harangláb rekonstrukciója során. Miután kiderült, hogy ki lesz a munkálatok kivitelezője, akkor a helyi közösség megszervezte, hogy találkozhassanak idősebb emberekkel, akik el tudták még mondani, hogy egykoron hogyan nézett ki a harangláb. A kivitelező az elbeszélések alapján készített egy előzetes tervet, ezt megmutatták az embereknek, és végül ez alapján lett rekonstruálva a harangláb – számolt be Vikor.
– A harangláb Szvetityevó központjában kapott helyet azzal a célzattal, hogy mementóként álljon. Emellett turisztikai látványosságnak is szántuk, mivel úgy véltük, hogy felénk is beindul a falusi turizmus. Sajnos, a 2020-as év ezt lestoppolta, és még mindig áll – mondta el a tanácselnök, majd arról is szólt, hogy a falusi turizmus jegyében tavaly megkezdték egy gyalogösvény kialakítását a Csík-patak mellett. Az idén ez a projektum folytatódni fog, pihenőpadokat fognak kihelyezni. Mindezzel a falusi turizmust szeretnék megalapozni – fogalmazott Vikor.