Csiga Gábor, a Szabadkai Főkonzulátus vezető konzulja, dr. Tamási Judit, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma kulturális és diplomáciai főosztályának kulturális referense, az aracsi Pusztatemplom magyar kormányzati támogatásból végzendő helyreállításának projektfelelőse, Máté Zsuzsanna építész, a Külgazdasági és Külügyminisztérium által felkért szakértő, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a VMSZ parlamenti képviselői és tartományi tisztségviselői, Dobai János tordai polgármester, civil szervezetek vezetői, valamint vajdasági és testvérvárosi polgármesterek részvételével vasárnap délután a Magyar Nemzeti Tanács és a tordai Aracs Hagyományápoló Társaság szervezésében tartották meg az aracsi Pusztatemplom 21. emléknapját.
Fotó:Gergely Árpád
Mellár József törökbecsei plébános celebrálta az ünnepi szentmisét, amelynek végén Orosz Attila református esperes és Dolinszky Áron evangélikus püspökhelyettes is szólt az ünneplő közösséghez. Vajda János az Aracs Hagyományápoló Társaság nevében köszöntötte a megjelenteket, beszédében kiemelte: a tordai társaság 1999-ben azzal a céllal alakult meg, hogy az aracsi Pusztatemplomot az ismeretlenség homályából kiemelve a magyarság szentélyévé tegye, amit kitartó munkával sikerült is megvalósítania – ehhez azonban az önkéntesek áldozatos munkája mellett az anyaország, a VMSZ és az MNT segítsége is kellett.
– Nem említhetünk egyetlen nevet, amikor az aracsi Pusztatemplom sorsáról beszélünk. Egyetlen nevet említenünk tiszteletlenség mindazokkal szemben, akik hosszú évszázadokon át megőrizték és őrizték ezt az emlékhelyet, jelet a tájban, az emberi akarat és hit szimbólumát, az emberi akarnokság, rombolás, hódítás bizonyítékát, ami megmaradt minden pusztító szándék ellenére.
De őrzi ez a templomrom a középkori vagy későbbi hétköznapi ember tiszteletlen vagy kiszolgáltatott vagy sunyi vagy mohó vagy vállrándítással jelzett közönyös magatartását: a szétlopkodott, elhordott téglák hiányjelei a hétköznapi ember viselkedésének és cselekedeteinek mutatói. Ám a hétköznapi embernek ünnepi arca is van, ezt meg kell értenünk, amikor a múltról gondolkodunk, itt és most nem is általában a múltról, hanem egy műemlékről.
Fotó:Gergely Árpád
Elsősorban az emberre kell figyelnünk. Legalábbis én most az embert helyezem a középpontba, akinek hétköznapi és ünnepi valósága is van. A kettő nem szétválasztható. A lakóházba beépített aracsi Pusztatemplom téglája nem tette kevésbé áhítatossá imádságát a templomban. Az ember ugyanis esendő. Hajlamosak vagyunk erről elfeledkezni. Mert hajlamosak vagyunk elfeledkezni a vallás, a hit lényegéről, tanításairól. Márpedig a vallás, a hit, aminek csúcspontján a Mindenható áll, elsősorban az emberre irányítja a figyelmet: az ember jóságára, esendőségére, irigy természetére, bűnös hajlamaira, nagyszerű és hősies magatartására, vagyis mindarra, amitől az ember, ember – sűrített formában ezt tárják elénk a művészeti alkotások is.
A vallás, a hit tesz képessé arra, hogy ne mi, ne önmagunk, ne az ember legyen a középpontban, hanem Isten. Ez teszi lehetővé a viszonyítást, annak megértését, amivel az emberre kell figyelnünk – milyenek is vagyunk a tökéletességhez képest?… Történelmünk szerves része az aracsi Pusztatemplom. Hitünk, kultúránk jelképe. Őrzője a tájnak, amiből vétetünk és amibe visszatérünk. Feladatot adott nekünk. Ahogyan ezt Szekeres László megfogalmazta: ,,ARACS Keményen ropogó két szótag; csatakiáltás-szerű szókövület. Hangzása után ítélve parancsszóra hasonlít‚ s mintha még ma is parancsolna valamit‚ egy‚ két (?) ezredév távolából‚ porrá vált ősök‚ letűnt korok jelszavaként. Valami kicseng belőle‚ csak ma még nem tudjuk megfejteni harmóniáját. De üzenetét‚ azt meg tudjuk-e érteni?”
Az üzenetét megértettük, mert nem adtuk fel egyetlen pillanatra sem a küzdelmet a Pusztatemplom állagmegóvásáért. Az üzenet a nemzeti egységben van, a közös gondolkodásban, értékeink megóvásában, abban a tudásban, hogy a jövőnk hitünk és történelmünk egybefonódó megismerésében is rejlik.
A Pusztatemplom harmóniáját pedig mindenki magában értheti meg, amikor tekintetét felemeli az ég felé – jelentette ki ünnepi beszédében Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.
A megemlékezés – Nagy Szabina vezetésével – rövid művelődési műsorral zárult.
