Jubileumi templombúcsú Moholon

Moholon vasárnap óta háromnapos lelkigyakorlattal, triduummal készülnek az idén 200 éves katolikus templom védőszentjének, Szent György vértanúnak ünnepére, a templombúcsúra, amelyet ma tartanak meg. A jubileumi nagybúcsún Német László SVD belgrádi érsek vezeti az esti misét és mond ünnepi szentbeszédet. A mise után a templom előtt a Csobolyó Művelődési Egyesület tagjainak alkalmi műsora és szeretetvendégség várja majd a híveket. Világos Miklós moholi plébánostól megtudtuk, hogy ma nagy ünneplés lesz Moholon, ahol ez alkalommal nemcsak a templom védőszentjét ünneplik, hanem az idén 200 éves fennállását ünneplő templomot is, amit egykor megáldottak és használatra átadtak, viszont még mindig vár a felszentelésre. 
– Szerdán Szent György nagyvértanú katonát ünnepeljük, aki a 3. században Kappadókiában, a mai Törökország területén görög családban született. A keresztényüldözések során, annak ellenére, hogy katona volt, őt sem kerülte el a büntetés, mivel a keresztény hitét nem volt hajlandó megtagadni, ezért abban az időben nem ritka módon, egyszerűen megölték. Így nyerte el a vértanúság koronáját.
– Szent György vértanú a moholi templom, illetve a moholi egyházközség védőszentje, őt ünnepeljük április 24-én. A világegyház április 23-án ünnepli, viszont magyar és cseh nyelvterületen Szent Adalbert püspök, a Szent István királyt megkeresztelő és megbérmáló atya ünnepe miatt mi egy nappal később – magyarázta Világos Miklós. – Szent György vértanú a templom védőszentje, de ebben az évben nemcsak miatta lesz nagy az ünneplés, hanem azért is, mert a moholi templom ebben az évben 200 éves. Nyilván nem ebben a formájában, ahogyan ma ismerjük. A török elvonulása után 1824-ben épült fel az első katolikus templom Moholon. Az a templom a mainál jóval kisebb volt, körülbelül fele ilyen hosszú és feleekkora. Viszont a hívek száma erősen növekedett abban az időben. Több mint 6000 katolikus tartozott akkor Moholhoz, ezért az 1900-as évek elején nekifogtak a templomot kibővíteni és átépíteni, amely így nyerte el a mai formáját. Viszont a régi templom részeit, amit meg tudtak tartani belőle, azt beépítették a mostani templomba. Ergo a legrégibb részei a templomnak 200 évesek. Ezt ünnepeljük ebben az évben. Ez nagy jubileum, hiszen 200 év óta ugyanazon a helyen szakadatlanul tart az Isten dicsérete – mondta a plébános. 
 

A jubileumi templombúcsú alkalmából triduumot is szerveztek Moholon. Világos Miklós kiemelte, hogy ez háromnapi felkészülést jelent a búcsúra. Van, ahol ez minden évben hagyomány, máshol inkább csak nagyobb ünnepekhez vagy évfordulókhoz kötik. Moholon ez nem szokás, viszont a plébános megjegyezte, hogy erre az ünnepre érdemesnek tartotta megszervezni. Az ünnepet megelőző három nap mindegyikén egy-egy szónok vett részt az esti miséken, aki ráhangolta a moholi hívek közösségét az ünnepre. Vasárnap Stipan Beretić aranymisés, a szabadkai püspöki székesegyház plébánosa mutatott be misét, hétfőn Joó Balázs bácsalmási plébános, majd kedden Marton Arnold, a kiskunfélegyházi Szent István Király Plébánia káplánja.
A moholi Szent György-templom eklektikus épület, amely kívül és belül neoromán jegyeket visel magán. A plébános megjegyezte, hogy az oltárai Budapesten készültek, és a templomot 1938-ban Varga Lajos plébános idejében festették ki ilyen díszesre, mert előtte, az átépítést követően tiszta fehér volt a belseje. Világos Miklós szerint Moholon a templom jó állapotban van, és a hívőközösség is jó. 
– A templomépület jó állapotban van. Nem panaszkodhatunk rá, nyilván lenne rajta mit változtatni és csinálni, de most már alulról és felülről is megóvtuk a víztől. Nincs vele gond, az elektromos rendszere jó állapotban van. Egyszer talán ki kell javítani a festést, a régi beázások miatt a boltozatokon vannak hibák, az oltárokat is érdemes lenne felújítani, és kívülről a templom oldala sincs befestve. Ezek nem olyan nagy gondok, amelyek használhatatlanná tennék az épületet, vagy hosszú távon károsítanák, habár esztétikailag nem a legjobb. Ha valaki nem nagyon nézegeti, hanem az összképre figyel, akkor viszont azt látja, hogy milyen szép belülről és kívülről is – hallottuk a plébánostól. – A hívőközösség a lehetőségeinkhez képest elég jó állapotban van. Ha figyelembe vesszük, hogy milyen nagymértékű az elvándorlás, akkor nem várhatjuk el, hogy úgy legyen, mint régen, amikor az állóhelyek is megteltek az éjféli vagy a húsvéti misén. Ilyen nem lesz, mert nem vagyunk annyian, mint régen. Messze nem vagyunk annyian. Akik itt vannak, azok viszont a maguk módján odateszik, amit oda kell tenni – szögezte le Világos Miklós. 
A moholi templom 200 éves, de még nincs felszentelve – tudtuk meg a plébánostól, aki azt reméli, hogy az idén az évforduló alkalmából sikerül ezt lebonyolítani. Kiemelte, hogy a katolikus előírások szerint a felszentelés, a konszekrálás, nem okvetlenül feltétele a templom használatának. Ha az oltárasztal a templomban fel van szentelve, akkor elég az épületet megáldani a használathoz. 
– Itt az elmúlt 200 évben elmaradt a felszentelés. A kalocsai érsek az óbecsei esperesre bízta, hogy megáldja a templomot, aki nem konszekrálta, hanem bededikálta a szakterminológia szerint. Szentelt vízzel megszentelte a falakat, de a krizmával, a szent olajjal nem kente meg, ami püspöki jog, így nem lett felszentelve. Megáldott a templomunk, de nincs felszentelve, az oltárai vannak felszentelve, ezért tudjuk használni. Az évforduló alkalmából szeretném, ha a szabadkai megyés püspök felszentelné a templomot. Régen a templom felszentelése hosszadalmas, embert próbáló dolog volt, ráadásul majd kétnapos. Meg volt határozva, hogy az első napon mit kellett csinálni, ereklyéket idehozni, sátorban kihelyezni és más szertartásokat elvégezni. A templomszentelés napján pedig nagyon hosszú és bonyolult szertartásrenddel szentelték fel a templomot. Lehet, hogy ez is közrejátszott abban, hogy nem szorgalmazták. Ez a szertartásrend az 1960-as évekig volt érvényben, aztán változtattak rajta, és egyszerűsítették, úgy mondják, hogy korszerűsítették – mondta a plébános.