Adán lakossági fórumon ismertette a Prosperitati Alapítvány negyedik pályázati körének feltételeit, részleteit és a három pályázat nyújtotta lehetőségeket Juhász Bálint, az alapítvány ügyvezetője és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, akik szóltak a Prosperitati eddigi tevékenységéről és az előző pályázati körök eredményességéről is. A péntek esti rendezvény iránt nagy volt az érdeklődés, megtelt az adai községháza díszterme.
Adán Juhász Bálint és Pásztor István ismertette a legújabb Prosperitati-pályázatokat (Foto Video Studio Dobai Ada)
Juhász Bálint elmondta, hogy a Prosperitati Alapítvány által működtetett gazdaságfejlesztési programra, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség álmodott meg és amelyet a magyar kormány támogat, a vállalkozók és a mezőgazdasági termelők összesen mintegy 7000 pályázatot nyújtottak be, ebből 6200 nyert. Kiemelte, hogy Ada községben 275 vállalkozó és termelő pályázott sikeresen, és így 176,5 millió dinár támogatás érkezett a községbe. A negyedik pályázati körről elmondta, hogy három pályázatot írtak ki, mégpedig falusi házak vásárlását célzó vissza nem térítendő támogatásra, a mezőgazdasági földvásárlási hitel kamattámogatására, valamint a mezőgazdasági és gazdaságfejlesztések kombinált támogatására. Felhívta a figyelmet, hogy házastársak, életközösségben élők mellett a gyermeket egyedül nevelő szülő is pályázhat házvásárlásra. A legnagyobb elnyerhető összeg 1,2 millió dinár lehet. Mintegy 200 ház megvásárlására elegendő 620 millió forintos keret áll az alapítvány rendelkezésére. Juhász Bálint hozzátette, ha nagyobb lesz az igény, akkor arra igyekeznek forrást találni. A földvásárlási pályázatoknál a szántót hitelből lehet megvásárolni. A pályázatot hét bank bevonásával valósítják meg, amelyek legfeljebb 10 éves futamidőre, kétéves türelmi időszakkal és dináralapú hitelre 8 százalékos kamatot szabhatnak meg. Az utóbbiból 6,5 százalékot tud kifizetni kamattámogatásként az alapítvány. Juhász Bálint szerint a hosszú futamidő, a dináralapú hitel és a kamattámogatás együttesen jelentős fejlesztési lehetőségnek számít, annak ellenére, hogy a banknak vissza kell fizetni a tőkét. Lehet bővíteni a keretet, de jelenleg 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre, vagyis mintegy 15 millió euró, ami megközelítőleg 1500 hektár föld megvásárlására lesz elegendő. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági és a gazdasági fejlesztések kombinált támogatására vonatkozó pályázat a legnagyobb, és közepes nagyságú projektumokra vonatkozik. A mezőgazdasági részére pályázhatnak szövetkezetek és bejegyzett termelők, az általános gazdaságfejlesztésre pedig mikro-, kis- és középvállalkozások. A projektum összértéke 50.000 és 500.000 euró között alakulhat. Az önrész 25 százalék, 35 százalék a vissza nem térítendő támogatás és 40 százalék a dináralapú bankhitel, ami szintén legfeljebb 10 éves futamidőre és 8 százalékos kamattal igényelhető a kijelölt bankoknál. Juhász Bálint kiemelte, hogy az adai pályázókat várják munkatársaik a zentai irodában november végéig, de az érdeklődők tájékozódhatnak az alapítvány honlapján is (www.prosperitati.rs).
Pásztor István VMSZ-elnök nagy lehetőségnek nevezte a negyedik pályázati kört. Mindenkit arra biztatott, éljen a pályázatok nyújtotta lehetőséggel, hogy a magyar termelők és vállalkozók saját szülőföldjükön boldoguljanak és fejlődjenek. Kiemelte, hogy a három pályázat értéke 60 millió euró. Összehasonlításként megemlítette, hogy a tavaszon Szabadkán 3700 sikeres pályázóval aláírt csomag értéke 20 millió euró volt. Leszögezte, hogy ezt programot a VMSZ meggyőződésből csinálja, és minden segítséget megadnak azoknak, akik úgy döntenek, hogy a szülőföldjükön kívánnak érvényesülni. Ezért vállalták fel az elmúlt években a program elindításával járó pionírmunkát és szerezték meg hozzá a magyar kormány támogatását. Pásztor István hangsúlyozta, hogy a hároméves fejlesztési program felénél járnak, és a jelenlegi pályázatok lezárásakor még csak a felét használják fel a rendelkezésükre álló 210 millió eurónak. Az összeg másik fele még felhasználásra vár, ezt a pártelnök szerint bátorító lehetőségként kell megélnie a magyarságnak.
