Vasárnap Szabadkán Bunford Tivadar, a Zsinagóga Alapítvány igazgatóbizottságának elnöke, és Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke jelképesen kitárta a szabadkai Zsinagóga bejárati ajtaját, ezzel pedig hivatalosan is megnyílt a nemrég felújított épület a látogatók előtt.
Bunford Tivadar az egybegyűlt érdeklődők előtt elmondott beszédében örömét fejezte ki, hogy végre a nagyközönség számára is, a szabadkaiaknak és az idelátogató turistáknak egyaránt megnyithatták a város egyik jelképének számító épületet, és hozzátette, hogy ehhez az eseményhez igen hosszú út vezetett.
– 1903-ban a Szabadkai Zsidó Hitközség megépítette szakrális objektumát. Ebből is látszik, hogy milyen erős zsidó hitközség élt ebben a városban, mind lelkileg, mind gazdaságilag. A történelem vihara, a II. világháború, elsodorta ennek a közösségnek az erejét. 1979-ben felajánlották a városnak, hogy törődjön az épülettel, újítsa fel azt. Közel negyven évig hányattatott sorsa volt ennek az épületnek. Az állaga elég elszomorító volt, de demonstrálva azt, hogy összefogásban az erő, önkormányzati, tartományi és köztársasági eszközökből külsőleg megújult, majd utolsó lépésként, a Magyar Kormánynak a Magyar Nemzeti Tanácson keresztül eljuttatott eszközeiből az épület belső szakrális tere is visszakapta régi formáját. Ez a Zsinagóga az egyetlen a világon, amely a magyar szecesszió jegyeivel ékeskedik – elevenítette fel az épület múltját Bunford Tivadar.
Szabados Róbert beszédében azt emelte ki, hogy ez immár a harmadik megnyitóünnepség, amit az épületben tartanak.
Tavaly márciusban került sor az épület felavatására, amelyen Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Aleksandar Vučić, Szerbia köztársasági elnöke is jelen volt, majd májusban a Tóra elhelyezésekor volt egy ünnepség, vasárnap pedig idegenforgalmi funkcióját kapta vissza az épület. A beszédek után a Zsinagóga hivatalosan is megnyílt az érdeklődőknek.
Bunford Tivadar a sajtónak nyilatkozva a Zsinagóga turisztikai jelentőségét hangsúlyozta:
– A felújításban nagyon nagy szerepet játszott a Vajdasági Magyar Szövetség, és annak elnöke, Pásztor István, hiszen ő szívügyének tartotta ennek az épületnek a felújítását. Az elmúlt egy évben, a nagy érdeklődés azt mutatja, hogy mekkora jelentőséggel bír ez az épület. A város egyik legfontosabb turisztikai célpontjává nőtte ki magát. Bárki, aki idelátogat, akár a tengeren túlról, vagy a Távol-Keletről, már tud a Zsinagógáról, és látni szeretné azt, hiszen ez Európa második legnagyobb zsinagógája – mondta Bunford Tivadar.
– Remélem, hogy a szabadkaiak már ismerik ezt az épületet, de ettől függetlenül be fognak jönni megcsodálni. Hozzá kell tenni, hogy már most nagyon sok turistacsoport érdeklődik a Zsinagóga iránt, nemcsak Szerbiából, hanem a környező államokból, sőt más kontinensekről is – nyilatkozta a sajtónak Szabados Róbert.
A szabadkai Zsinagóga keddtől péntekig 10 és 18, szombaton és vasárnap pedig 10 és 14 óra között várja a látogatókat. Hétfőn, csakúgy mint Európa legtöbb múzeuma, zárva tart. A felnőttek számára a belépőjegy 250 dinár, míg a nyugdíjasoknak, tanulóknak, valamint csoportos látogatás esetén a belépőjegy 150 dinár.