Erősödő Kárpát-medencei magyar vállalkozások címmel szervezett a határon kívül konferenciát a magyarországi Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány.
Fotó: Molnár Edvárd
A Palicson sorra kerülő rendezvény a Budapesten decemberben megszervezett konferencia folytatása, a részvevők pedig nem mások, mint a vajdasági magyar kis- és középvállalkozók. Olyan sikeres üzletemberek, akiknek már vannak gazdasági kapcsolataik, esetleg már exportálnak is a külföldi piacra.
A konferencia vendége volt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is, aki a most aktuális Prosperitati Alapítvány által kiírt pályázati lehetőségekről, a magyar állam által biztosított ötvenmilliárd forintos támogatási keretösszegről beszélt a részvevőknek.
A konferencia moderátora Hidvéghi Balázs, a Magyar Nemzeti Bank elnöki tanácsadója köszöntőjében kiemelte, a decemberi budapesti konferenciának a folytatása ez a mostani találkozó, amely a gyakorlatban segíti a vállalkozókat. A részvevők a többi között a támogatási lehetőségekről, a vámszabályokról, az exportról és a külpiaci stratégia készítésről hallhattak, valamint megismerkedhettek a Magyar Nemzeti Kereskedőház szabadkai képviseletével és az általa biztosított lehetőségekkel.
Sás Annamária, a PADI igazgatója beszédében kiemelte, a most egyéves alapítvány alakulásakor nagyon fontos volt a Kárpát-medencei tér létrehozása. A decemberi konferenciát követően arra jutottak, hogy az idén az elméleti részt gyakorlatias szintre emelik.
– Fontos, hogy helyben legyen gazdasági erő. A központi gondolata, a Kárpát-medencei gazdasági tér fogalma, egymással közös beruházások végrehajtását is takarja. Talán ezekkel a lehetőségekkel nem élünk még eléggé, helyben kell először megerősödni – hangsúlyozta a PADI igazgatója.
Hidvéghi Balázs elmondta, a konferencia részvevői olyan vállalkozók, akik nem teljesen kezdők, és vagy már exportálnak, vagy most terveznek kilépni a piacra. Nagyon nagy lehetőség az ötvenmilliárdos anyaországi támogatás. Hozzátette, ebben nagy szerepe volt Pásztor Istvánnak, majd reményét fejezte ki, hogy a VMSZ megerősödve kerül majd ki ebből a választási fordulóból minden szinten.
Pásztor István, a VMSZ elnöke A vajdasági gazdaságfejlesztési támogatás lehetőségei és céljai címmel az ötvenmilliárdos támogatási rendszer felállásáról és a jövőbeni célokról szólt.
– A határon túli magyar közösségek elemi érdeke az, hogy a Kárpát-medencében erős vállalkozások legyenek. Ha nemzetpolitikailag van fontos feladat, akkor két és fél évtizeddel a rendszerváltást követően ezt a fajta credót kell, hogy erősítsük. Ennek a megvalósulásaként élem meg, hogy megszületett a döntés a vajdasági térségfejlesztési programról. Identitásunkban csak úgy tudunk megmaradni, ha erősítjük magunkat gazdaságilag – hangsúlyozta a VMSZ elnöke.
A VMSZ elnöke beszélt a rövid határidőről, ami alatt fel kellett állítaniuk az infrastruktúrát a pályázati rendszer lebonyolításához, s mindezt anyagi támogatás nélkül.
– A kormánydöntés arról is szólt, hogy ezt a programot január 31-ével el is kell indítani. Akkor nem is tudtuk, hogyan tudunk mindent végigcsinálni, hogy ezt a határidőt tarthassuk. Meggyőződésem, hogy kevés határon túli magyar közösség tudná ezt most megtenni, hogy másfél hónap alatt ilyen rendszert felállít. Meg kellett teremtenünk a befogadói hangulatot, miközben mindenféle módon megpróbálta a szerb, majd a jóindulatú magyar sajtó is bedönteni ezt az egészet. Ahhoz, hogy ezt a folyamatot meg tudjuk állítani, nagyon sokat kellett tárgyalnunk. Meg kellett értetni, hogy mi is a mi szándékunk, s el kellett velük fogadtatni, hogy az nemcsak a vajdasági magyar vállalkozóknak jó, hanem Szerbiának is. A szerb belpolitika pedig megértette, hogy ez jó a szerb költségvetésnek, a GDP-nek, az egész országnak. A pályázatok megfogalmazásában el kellett érnünk, hogy minél többen meglássák magukat és a saját fejlődésük lehetőségét a kiírásban, illetve olyan űrlapok kellettek, amelyek nem teszik szükségessé, hogy konzultáns céget kelljen alkalmazni a kitöltésükhöz – számolt be a VMSZ elnöke.
A pályázatok ismertető körútjáról beszélve megjegyezte, hogy három hét alatt 61 helyen voltak, a bemutatókat pedig tízezer ember látta. Hozzátette, hogy jelenleg 2413 pályázati beadvánnyal dolgoznak, a legnépesebb rétege a pályázóknak pedig 25 és 40 év között van.
– Sirathatjuk a közösséget, életszerű kérdésekkel is foglalkozhatunk, de biztos, hogy van egy életképes réteg, amelynek ha segítünk, akkor talán megvan az esélyünk arra, hogy itt Vajdaságban erősödő vállalkozások legyenek. Érdekünk, hogy minél hamarabb lehessen találkozni az utcán olyan emberrel, aki pályázott és nyert. Ezért kértem, hogy 45 napon belül szülessen döntés – mondta Pásztor.
Pásztor hozzátette, hogy mindezzel párhuzamosan kiírásra került egy újabb pályázati kör, amely június 3-ig van nyitva. Itt idegenforgalom, földvásárlás, illetve start-up támogatási lehetőség is van. A tájékoztató körút már megkezdődött.
– Ezzel az idei évre rendelkezésre álló vissza nem térítendő támogatások hatvan százalékát felhasználjuk. Ősztől olyan pályázatokat indítanánk, amelyek vertikumokat kell hogy építsenek. Ősztől, illetve az azt követő két évben rendszerben kell majd gondolkodnunk. Az teremti majd meg a maximális értékű terméket, a beszállítói kört, tud hozzájárulni a foglalkoztatás növeléséhez, és azt reméljük, hogy addig talpra áll a banki lába is ennek a rendszernek – mondta a VMSZ elnöke, aki szerint az előttünk álló választás ennek az ügynek a vonatkozásában is fontos.
– Ha elveszítjük a politikai befolyásunkat ebben az országban, akkor nem tudjuk megvédeni az érdekeinket. Ha talpon akarunk maradni, akkor túl kell lépni az egymás közötti különbségeken. Azt követően, ami Felvidéken történt, újabb kisiklást nemzetpolitikai értelemben nem tudunk elviselni. Nemcsak a vállalkozók, hanem az alkalmazottak is, nemcsak ők, hanem a családjuk és a szomszédaik is a VMSZ-re szavazzanak. Ez a közös feladatunk, és nemcsak a mi, hanem az önök felelőssége is – mondta Pásztor István.
A konferencia keretében három vállalkozó, Bóni László, a DiBonis borászat tulajdonosa, Kern Csaba, a Cim-gas tulajdonosa és az adai Agromerkur mutatkozott be a jelenlévőknek, s beszélt a két ország közötti piaci különbségekről, a kezdeti nehézségekről és a mai kerékkötőkről a mindennapokban.
Az egész napos konferencia részvevőinek Börcsök Róbert, a Zoll-Platz Vámügynökség Kft. vámigazgatója az uniós vámkódex május elsején esedékes bevezetését, s annak újdonságait ismertette, azt követően pedig több műhelymunka is kezdetét vette. A nap végén egyéni konzultációra is lehetőséget biztosítottak a szervezők.
