Kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ezáltal a gazdaság fejlesztése a célja annak a regionális kerekasztal-beszélgetésnek, amelyre tegnap került sor Szabadkán. Az esemény a NALED, azaz a Nemzeti Helyi Gazdaságfejlesztési Ügynökség szervezésében, Szabadka város támogatásával valósult meg, melyre az észak-bácskai körzet önkormányzatainak képviselőit és vállalkozóit hívták meg, azaz a közszféra és a magánszektor találkozott egymással.
A regionális tanácskozással egy olyan platform jön létre, mely lehetőséget ad az önkormányzatok és a vállalatok közötti párbeszédre, hogy megbeszéljék a problémákat, megpróbáljanak együttesen megoldásokat találni a gazdaság minél hatékonyabb működtetésére helyi szinten, melynek célja az új munkahelyek teremtése és az életszínvonal növelése. A NALED-nak 250 vállalat, önkormányzat és civil szervezet a tagja, s az ügynökség célja egy hatékonyan működő állam, valamint a minél kedvezőbb gazdasági környezet kialakítása és a helyi gazdaság fejlesztése. Ezzel a találkozóval, melyet a tervek szerint továbbiak követnek majd, az említett célok elérését szeretnék elősegíteni. Mint elhangzott, lehetőség teremtődik most arra, hogy a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága miatt fennálló évtizedes problémákra megoldásokat találjanak, hogy minél több konkrét akadályra mutassanak rá, amelyekkel a vállalkozók szembesülnek.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevőit elsőként Bogdan Laban, Szabadka polgármestere köszöntötte, aki kiemelte, az új városvezetés mindenképpen intenzívebbé szeretné tenni az önkormányzat és a vállalkozók közötti együttműködést, illetve segíteni szeretne azoknak a feltételeknek a megteremtésében, amelyek jobb üzleti környezetet eredményeznek.
(Fotó: Molnár Edvárd)
– Szabadka néhány évvel ezelőtt kapta meg a NALED kedvező üzleti környezetről szóló tanúsítványát, s kész arra, hogy tapasztalatait átadja más önkormányzatoknak is. A jövőben is arra törekszünk majd, hogy minél több külföldi befektetőt csábítsunk városunkba, ezáltal újabb munkahelyeket teremtsünk, s fiataljaink elhelyezkedjenek, hiszen a befektetők szemében Szabadka egy olyan város, mely jelentős földrajzi, infrastrukturális és emberi potenciállal rendelkezik – mondta a polgármester.
Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke elmondta, a NALED és a tartományi kormány aláírt egy stratégiai partnerségről szóló megállapodást, és mint kiemelte, a gazdaság fejlesztésében a tartomány szerepe is jelentős.
– Akármerre jár az ember, mást sem hall, mint siránkozást, mindenki elégedetlen, elveszítette a hitét, s azt gondolja, máshol jobb, könnyebb élni. Nagyítóval kell keresni olyan helyet, ahol olyan szépen lehet élni, mint Vajdaságban, Szerbiában. Az, hogy mi nem élünk olyan jól, ahogy szeretnénk, az részben az államon, részben rajtunk múlik, s hogy változtassunk, először magunknak kell megváltoznunk. A közszféra és a magánszektor érdekei közösek, és közösen kell erőfeszítéseket tenni, ezért is öröm számomra ez a mai találkozó, amelyet a jövőben továbbiak követnek majd. A politikumnak külön felelőssége van ebben a kérdésben, de a polgároknak is kötelességük, hogy folyamatosan nyomást gyakoroljanak a közszféra felhatalmazott képviselőire, és kérjék azoknak a problémáknak a megoldását, amelyek fontosak. Vajdaság olyan erőforrásokkal rendelkezik, melyre alapozva az élet öt-tíz éven belül sokkal jobb lehet. S itt nem elsősorban a természeti erőforrásokra gondolok, hanem azokra, amelyek az emberekben rejlenek. Ha nem támaszkodunk az emberekre és a tudásukra, hiába minden erőforrás, nem léphetünk előre – hangsúlyozta Pásztor István, rámutatva, azok az önkormányzatok, ahol Helyi Gazdaságfejlesztési Iroda működik, és a saját embereikre támaszkodva pályáztak az Európai Uniónál projektjeik megvalósítására, 193 millió eurót sikerült lehívniuk, míg azok, akik külső, konzultáns iroda segítségét vették igénybe a projektíráshoz, mindössze 149 milliót kaptak, vagyis a saját embereinkre támaszkodva a hatékonyság is nagyobb, ezért kell együttesen az emberekbe fektetni.
Ivan Đoković, a tartományi kormány alelnöke, valamint tartományi gazdasági és idegenforgalmi titkár kiemelte, folyamatos párbeszédre van szükség a két szektor között, a titkárság is arra alapozza munkáját, hogy megfelelő környezetet teremtsen a vállalkozóknak, és az állam részéről is történtek lépések ebbe az irányba, például a kamarákról szóló tavaly meghozott törvény révén immár a gazdaság szereplői is beleszólhatnak bizonyos gazdaságot érintő törvények meghozatalába.
Ana Brnabić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter kijelentette, a gazdaság fejlesztése az állam legfontosabb feladatai között szerepel, s a jövőben ez a minisztérium is azok között lesz, melyek párbeszédet alakítanak ki a gazdaság szereplőivel, s támogatják őket. Hozzátette, a NALED-dal való további együttműködés is nagyon fontos, hiszen ez a szervezet a helyi szintű gazdaságfejlesztéssel foglalkozik, s javaslatokat tesz, min kellene javítani.
Goran Kovačević, a Gomex üzletlánc vezérigazgatója, valamint a NALED igazgatóbizottságának elnöke vállalkozói minőségben szólalt fel, és néhány konkrétumot emelt ki, melyeken javítani kellene, hogy hatékonyabb legyen a gazdaság.
– Világos és könnyen hozzáférhető szabályokat kell felállítani, hogy az információk egy helyen legyenek elérhetők, a dokumentumokhoz való hozzáférésen könnyíteni kellene, a befektetőket terhelő költségek legyenek állandóak és hosszútávra szóljanak. Amit az önkormányzatnak meg kellene oldania, az a dolgozók szervezett és jutányos áron való utaztatása, az óvodai ellátás kérdése, az egészségügyi ellátás javítása a betegszabadságok tekintetében, a megfelelő iskolai képzés a későbbi munkavállalás megkönnyítése érdekében, a közbiztonság javítása, továbbá legyen meg minden önkormányzati szolgáltatásnak az ára, de az legyen ésszerűen megszabva, és az ebből befolyó összeget a megfelelő célra fordítsák.
Fremond Árpád köztársasági képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke azokról a lehetséges irányvonalakról szólt, amelyekkel a kistermelők számára hozhatnak létre kedvezőbb feltételeket. Kiemelte, mezőgazdaság nélkül nem lehet sikeres gazdaságfejlesztés sem, s Szerbia fejlesztési esélye éppen ebben áll, ehhez azonban folyamatos, hosszú távú agrárpolitika szükséges. Elmondta, számos területen kellene javítani a helyzeten, hiszen nincs meg a megfelelő agrárstruktúra, a mezőgazdasági termékek piaca rendezetlen, nem lehet előre tervezni az állandóan változó politika okán, a támogatások nem követik a termelői naptárt, hiányoznak a törvényi szabályozások.
– A jövőben számos intézkedésre lenne szükség, a támogatások hosszú távú és kiszámítható folyósítására és növelésére, a versenyképesség növelésére az unió területén, a kezdő kistermelők segítésére, a nyugdíjalaphoz fűződő problémák igazságos rendezésére, standardizációra és az önkormányzatok részéről nyújtott intézményes támogatásra is – sorolta Fremond Árpád.
Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője az elmúlt időszak eredményeiről számolt be a hallgatóságnak. Elmondta, sokak számára példaként szolgálhat egy ilyen szervezet, hiszen a magyar kormány 160 millió eurót hagyott jóvá a vajdasági magyar vállalkozások támogatására, s ennek egy része vissza nem térítendő összeg, illetve kedvező feltételű hitel. Január óta tizenöt kis összegre szóló pályázatot írtak ki a mikro- és kisvállalkozások, valamint a kistermelők részére, s eddig 1300 szerződést írtak alá, illetve hamarosan további 1100 szerződés kerül aláírásra.
– Eddig 10 millió eurót fektettünk be ily módon a gazdaságba és mezőgazdaságba, s az év végéig ez az szám eléri a 15 milliót, a következő lépésben pedig a közép- és nagyvállalatok számára írjuk ki a pályázatokat.
