A tájékoztatásról és az elektronikus médiumokról szóló törvény módosítása, miszerint mindegyik elektronikus médiára, legyen rádióról, vagy televízióról szó, magánosítás vár, félő, hogy a kisebbség nyelvén sugárzó helyi rádiók és televíziók megszüntetéséhez vezet. Hiszen a kisebbségi nyelveken történő tájékoztatást nem lehet kommerciális alapra helyezni, így egy vállalkozó sem fog a kisebbségi műsorokkal foglalkozni, hiszen a megélhetéséről van szó. Ugyanakkor a magánosítással veszélybe kerül a pártatlan tájékoztatás és a véleménynyilvánítás szabadsága is, aminek szintén a profitorientáltság lehet az oka, hangzott el tegnap a Szabadkai Rádió fennállásának 45. évfordulója kapcsán a rádió igazgatóbizottságának nyílt, ünnepi ülésén.
Toni Bedalov, a Szabadkai Rádió igazgatója rámutatott, 45 évvel ezelőtt, 1968-ban a közvélemény tájékoztatása érdekében alapították a Szabadkai Rádiót. A sok évet és viszontagságot megélt rádiót ma ismét, illetve újra a magánosítás réme fenyegeti.
– A magánosított vajdasági médiumok helyzete kétségbeejtő. Ugyanis ezen médiaházak 80 százaléka vagy már bezárt, vagy annak küszöbén áll. Éppen ezért elfogadhatatlan, hogy a törvénymódosításban ismét magánosításról beszélnek. Félő, hogy a Szabadkai Rádió a jelenlegi formájában megszűnik. Már csak azért is, mert a kisebbségi nyelven történő műsorszórás nem kommerciális alapokon nyugszik, hanem közérdek – mutatott rá Toni Bedalov. Ezzel arra a beszélgetésre utalt, amit Saša Mirkovićtyal, a művelődési és tájékoztatási miniszter tájékoztatással és médiumokkal megbízott segédjével folytatott a napokban a rádióban, és amit ezúttal is leadtak. Ebben a beszélgetésben Mirković kiemelte, a törvényjavaslat mindenekelőtt a médiaházak és az újságírók jobb munkakörülményeit és munkafeltételeit szolgálja. A kisebbségek nyelvén történő tájékoztatásban pedig a Szerbiai RTV-t és a Vajdasági RTV-t látja elsősorban, mint mondta e közszolgálati médiumokon keresztül tudják majd a kisebbségek érvényesíteni jogaikat.
Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke rámutatott, a magánosítás semmiképpen sem megoldás és nem is magyarázat a pénzeszközök átlátható felhasználására, de ugyanakkor az sem igaz, hogy az európai mércék megkívánják ezt, hiszen Magyarországon több mint 300 önkormányzati alapítású média működik.
– A jövő évi városi költségvetés összeállításakor meg kellene teremteni a minimális feltételeket arra, hogy olyan emberállománnyal rendelkezzenek a szerkesztőségek, hogy jó minőségű műsort tudjanak gyártani. Beszűkültek a pénzügyi lehetőségek, de nem kellene ezen takarékoskodni – emelte ki Pásztor István. Majd reményeit fejezte ki, hogy az önkormányzat hamarosan meghozza azt a döntést, miszerint a nemzeti tanácsok társalapítói lehetnek majd a Szabadkai Rádiónak.
Slaviša Grujić tartományi művelődési és a tájékoztatási titkár ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az illetékes szerveknek, tartományi és önkormányzati szinten is, ki kellene találniuk a legjobb módozatot arra, hogy a kisebbségek ne veszítsék el a szerzett jogaikat, amit az alkotmány is szavatol.
Maglai Jenő, Szabadka polgármestere is arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatokról szóló törvény lehetőséget kínál arra, hogy az önkormányzatok médiumokat alapítsanak. Éppen ezért olyan megoldást kell találni, ami alapján a tájékoztatási törvényt összehangolják az önkormányzatról szóló törvénnyel. Hozzátette, véleménye szerint is javítani kellene a rádió anyagi helyzetén és a munkakörülményeken, ezáltal megállítani azt a leépülést, ami nemcsak a rádióban, hanem más intézményekben is jelen van.
A magánosítás ellen tiltakoznak a nemzeti tanácsok is, így a Magyar Nemzeti Tanács és a Horvát Nemzeti Tanács is, de a Német Népi Szövetség, valamint a Bunyevác Információs Központ nevében is felszólaltak a magánosítás lehetősége ellen.
– A hallgatottsági indexek szerint a megkérdezettek túlnyomó többsége, főleg a nemzeti kisebbségekhez tartozók, igénylik a helyi és a regionális közszolgálati tájékoztatást. Ez az alkotmány által szavatolt jog – emelte ki Bencsik István a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének képviseletében.
– Nekünk elsősorban kiszámíthatóságra és biztonságra lenne szükségünk. Szeretnénk, ha a szerkesztőségünk tovább bővülne, csak tehetséges fiatalokra lenne szükség. Sajnos annak tudatában, hogy ez a Szabadkai Rádió egy éven belül megszűnhet, a fiatalok inkább más pályát választanak. És bár nagyon sok fiatalt vonz a média, mégis ilyen körülmények között más pályát választanak. Ez a mi legnagyobb problémánk. Ezért lenne szükség a biztonságra, a távlatokra, hogy az elképzeléseinket meg tudjuk valósítani. Örülök annak, hogy az önkormányzat belátta, hogy tenni kellene valamit a Szabadkai Rádió érdekében, hogy bővüljön a szerkesztőség. Ugyanis 9 vagy 11 emberrel egész napos műsort készíteni lehetetlen. Az optimális az lenne, ha kétszer ennyien lennénk, de már örülnénk annak is ha 13-14 emberrel tudnánk dolgozni – mutatott rá Németh Ernő, a Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségének főszerkesztője.
