Fazekas: Vajdaságnak minden lehetősége megvan kihasználni a falusi turizmust, hiszen rengeteg értéke van (Fotó: Diósi Árpád)
A Vajdasági Magyar Szövetség meghívására tegnap Vajdaságba látogatott dr. Fazekas Sándor, Magyarország vidékfejlesztési minisztere. A magyar küldöttség először részt vett a Palicson megrendezett faluturizmusról szóló konferencián, majd Bácskossuthfalvára látogatott.
Pásztor István köszöntötte a vendégeket, majd a magyar kormány, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium szoros kapcsolattartását, együttműködését méltatta. Szavai szerint a VMSZ a választási kampányban olyan programokat mutatott be, amelyek a vajdasági magyar emberek problémáit dolgozták fel. Pásztor elmondta, hogy a választási programjuk nemcsak a problémák felvetéséről szól, hanem arról is, hogy a problémák tekintetében milyen elképzeléseket tartanak megvalósíthatónak. Egyrészt ilyen a térség- és gazdaságfejlesztési programjuk, amely a turizmussal és a mezőgazdasággal is foglalkozik, másrészt pedig a szociális gondoskodás kérdésköre, elsősorban a tanya- és falugondnoki rendszer felállításának ügye.
– Az a szándékunk, hogy a magyar kormány támogatásával létrehozunk egy olyan jelentős eszközökkel rendelkező pénzügyi alapot, amely lehetővé tenné azt, hogy a profitorientált, megélhetést teremtő vállalkozások meg tudjanak valósulni. Olyan rendszert kívánunk felállítani, amely azt teszi lehetővé, hogy a mindenkori banki feltételeknél sokkal kedvezőbben lehessen ezekhez az összegekhez hozzájutni. Nagyon fontos lenne az is, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség államtitkárt tudjon adni a turisztikával, térségfejlesztéssel és a vidékfejlesztéssel foglalkozó minisztériumnak, hiszen erősödne az érdekérvényesítésünk, valamint ezeken a csatornákon keresztül el tudnánk érni az európai, valamint a belgrádi és újvidéki forrásokat is – mondta Pásztor.
Mint megjegyezte, nem szeretnének csak arra várni, hogy Belgrád megteremtse a lehetőségeket, hanem a részesei is szeretnének lenni a folyamatnak. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint a falusi turizmusban nemcsak hogy óriási potenciál van, hanem nemzeti érdek is, hiszen a magyarság értékeit védi és mutatja be.
– A falu, a határ, a mezőgazdaság, az általa fennmaradt tudás és tapasztalat is a kultúra része. A mezőgazdaság, a vidék és a hozzá kapcsolódó falusi turizmus, programok, vendéglátás is nemzetmegtartó erőt képviselnek. Gondoljunk csak a csíksomlyói búcsúra, amelyre félmillió ember megy el – mondta a miniszter.
Úgy véli, Vajdaságnak minden lehetősége megvan kihasználni a falusi turizmust, hiszen rengeteg értéke van – a gasztronómia hagyományos, sok főzőversenyt rendeznek meg, a pálinka, a bor kiváló, és látnivaló is akad bőven: az aracsi pusztatemplom, a bácsi vár, Pétervárad, műemlék jellegű belvárosok, történelmi csataterek – csak a tájat ismertté kell tenni, vagyis el kell érni, hogy a Délvidék turisztikai célponttá, desztinációvá váljon.
– Vajdaság rejtélyes és titkos az emberek előtt. Komplex programokat kell szervezni, a többi között történelmi témákkal kapcsolatban is, hiszen a falusi turizmus vendégei nem csak arra kíváncsiak, hogy hogyan fejik meg a tehenet. Mindennek érdekében létre kellene hozni egy falusi turizmussal foglalkozó szervezetet is. Olaszországban és Spanyolországban ezek a szervezetek még az élelmiszereredet-védelmet is befolyásolni tudják – érvelt Fazekas.
Hozzátette, probléma még az is, hogy nemhogy Vajdaságról, de még csak Szerbiáról sem készült útikönyv, és az interneten is alig található olyan oldal, amelyről tájékozódni lehetne, milyen látnivalókat lehet felkeresni.
Dr. Gyaraky Zoltán, a Hungarikum Bizottság titkára a hungarikumokról szóló törvényt mutatta be, és elmagyarázta, miként válhat egy termék hungarikummá. Elmondta, hogy 2012-ben hozta meg a Magyar Országgyűlés a hungarikumtörvényt, amely alapul szolgál a Magyar Értéktár elkészüléséhez. Ebbe olyan szellemi és tárgyi emlékek, valamint természeti kincsek, évezredes kultúránk értékei kerülnek, amelyek a nemzet egységét hivatottak erősíteni. Kiemelte, a Magyar Értéktár a tájegységek, a települések, az ágazatok jellegzetességeit is tartalmazza, és természetesen a külhoni értékek is helyet kapnak benne.
– A rendszer alulról építkezik, így bárki javasolhat bármit, csupán személyeket nem. Értékeinket azonosítani és nyilvántartásba kell venni, majd ezen keresztül kell őket közkinccsé tennünk – mondta Gyaraky.
Csépe Balázs, a Vidékfejlesztési Főosztály munkatársa, stratégiai referens arról beszélt, hogy Magyarországon hogy történik a vidékfejlesztés.
– Azt látjuk, hogy azok a turisztikai attrakciók élnek meg, ahol egymásra épülnek ezek az attrakciók. Az összefogás, és a húsz-harminc kilométeres körben való kitekintés rendkívül fontos annak, aki falusi turizmusba fog bele – mondta a stratégiai referens.
Tapasztalataik szerint ha nagyon közel, nagyon szorosan épültek meg turisztikai fejlesztések úgy, hogy azok nincsenek összekötve, sikertelenségre lesznek ítélve. Hozzátette, hogy amiből sohasem elég, az a megjelenés, vagyis a marketing, legyen szó akár az interneten vagy a sajtóban megjelenő tartalmakról.
– Ebben az esetben is nagyon fontos az összefogás – mondta Csépe, majd felkínálta a lehetőséget, hogy aki akar, csatlakozzon a magyarországi Vidék Kaland Programba.
Bunford Tivadar, a VMSZ szabadkai elnöke, vállalkozó a többi között bemutatta a Háló Vajdasági Fejlesztési Alapítványt, valamint felhívta a résztvevők figyelmét az IPA-pályázatok lehetőségére és fontosságára. Mint megjegyezte, a szervezet mikroregionális gazdaképzéseket is tart, amelyekben az utóbbi időben egyre többen kérték, hogy a fejlesztési és minőségbiztosítási témaköröket is dolgozzanak fel.
A konferencián szóba került a pálinka és a paprika névhasználati joga, amellyel kapcsolatban a vidékfejlesztési miniszter megjegyezte, hogy azok az Európai Unió eredetvédelmi szabályozása alá esnek, és az EU-s csatlakozáskor kell majd Szerbiának rendeznie ezeket a kérdéseket.
