A magyar kormány egy hónappal ezelőtt jelentette be, hogy ötvenmilliárd forintos gazdaságfejlesztési programot indít Vajdaságban. A keret nagy részét hitelprogram teszi ki, körülbelül harmincmilliárdos összeggel, a maradék húszmilliárd vissza nem térítendő állami támogatás. A programot a magyar kormány a Vajdasági Magyar Szövetséggel közösen hajtja végre. A stratégia részleteit Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Juhász Bálint és Fejsztámer Róbert mutatták be tájékoztató körútjukon.
A Vajdasági Magyar Közösségek Terület- és Gazdaságfejlesztési stratégiájának és akciótervének megvalósítására szánt 50 milliárd forintos magyarországi támogatási keretből 20 milliárdot vissza nem térítendő támogatás formájában osztanak szét a következő három évben, az összeg nagyobbik felét 30 milliárd forint összegben kedvezményes banki hitelprogram keretében pályázhatják meg a vajdasági vállalkozások. Az első pályázatokat január végén írják ki. Az első pályázási körben a 2016-os évre tervezett ötmilliárd forint egynegyedét vagy egyharmadát teszik elérhetővé. Tíz pályázatot írnak majd ki, ezek fele mezőgazdasági jellegű lesz, a többi a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését, helyzetbe hozását szolgálja. Az önrészt 15 százalék körülire tervezik. A pályáztatást egy alapítvány bonyolítja majd le, egy magyar érdekeltségű, belgrádi székhelyű bankon keresztül.
A pályázatok első köréről Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Juhász Bálint és Fejsztámer Róbert, a Stratégia, a Cselekvési Akcióterv és a pályázati feltételek kidolgozásában is részt vállaló gazdasági szakemberek tartottak tájékoztató körutat. A részleteket csütörtök délután ismertették Szabadkán, pénteken Óbecsén, ma, vagyis szombaton, pedig Magyarcsernyén, a községházán mutatják be a programot.
Vállalkozások megerősítése, új munkahelyek teremtése
A magyarországi támogatásból kiírásra kerülő pályázatok első köréről tartott szabadkai ismertető iránt óriási volt az érdeklődés, sokan be sem fértek az új városháza I. számú konferenciatermébe. Egyes becslések szerint több mint 300 vállalkozó volt kíváncsi az ismertetőre. Az elmúlt években gyakran megfogalmazódott az, miszerint rendben van, hogy a nemzetpolitika segítségével abban a helyzetben vagyunk, hogy az oktatási rendszerünket, a művelődési életünket, a sajtónkat, a civil szervezeteinket működtetni tudjuk, de jó volna ebből a keretből nemzetpolitikailag kilépni, elindulni a reálszféra irányába, mert az itt élő vállalkozóknak olyan típusú segítségre van szükségük, amely megerősíti őket, mondta csütörtökön este Szabadkán Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Szavai szerint ez volt az, ami abba az irányba mozdított el őket, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek tükrében, megpróbáljanak segíteni a vállalkozásokon.
– Tettük ezt úgy, hogy a rendelkezésre álló, önkormányzati, tartományi, országos kereteket úgy próbáltuk elérni, hogy a vállalkozásaink, vállalkozóink is lehetőségekhez jussanak. Sajnálatos körülmény az, hogy a várakozásainkkal ellentétben, az itthoni keretek nem bővülnek, inkább szűkülnek – mondta a VMSZ elnöke.
Szavai szerint ezért még inkább fontosabb, hogy több mint két évvel ezelőtt a VMSZ hozzáfogott egy térségi és gazdaságfejlesztési program kidolgozásához, amelynek lényege, hogy megfogalmazza a vajdasági magyarság helyzetét, és az előrehaladás érdekében megpróbáljon járható utakra lelni.
– A vállalkozásaink, vállalkozóink nagyon nehezen tudnak talpon maradni a piaci versenyben, a beszűkült mozgástérben mind nehezebben tudnak helytállni. Rengetegen maradtak munka nélkül, ezért meg kell találni a módját annak, hogy megerősítsük a vállalkozásainkat, és ezzel a munkanélküliek is kenyérkereseti lehetőséghez jussanak. Ez sarkallt bennünket arra, hogy stratégiai dokumentumot dolgozzunk ki. Meg kell erősítenünk vállalkozásainkat és piaci pozíciójukat, valamint munkahelyeket kell teremtenünk. Nem az a cél, hogy a tönkrement vállalkozásokat élesszük újra, hanem, hogy a működőképes vállalkozásokon tudjunk segíteni – hangsúlyozta Pásztor.
Hozzátette, a dokumentum elfogadása után beépítették a vállalkozói oldalról megfogalmazódott elvárásokat, szakmai konzultációra került a többi között a magyar kormányzat szakpolitikusainak részvételével is, majd beterjesztésre került a magyar kormánynál.
– A magyar kormány ez év november 18-án hozta meg a döntését, vállalva, hogy segítséget nyújt. A kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy a program megvalósítása tekintetében a magyar kormány partnere a VMSZ-nek. Az elkövetkező három évben e program megvalósítására a magyar kormány a magyar költségvetésből 50 milliárd forintot biztosít. Az összeg két tételből tevődik össze, 30 milliárd forint esetében nagy valószínűséggel belgrádi székhellyel létrejön egy magyarországi magyar bejegyzésű bank, amely kedvező hitelkonstrukciókon keresztül elsősorban a nagyobb léptékű, sok embert érintő beruházásoknak az elősegítését hivatott biztosítani. Az összeg másik része, a 20 milliárd forint, vissza nem térítendő támogatások formájában kerül odaítélésre. Az éves bontás szerint, a 2016-os évben 5 milliárd forint áll rendelkezésünkre, 2017-ben 7,5 és 2018-ban úgyszintén 7,5 milliárd forint. Az egész folyamat előkészítésére a végső határidő 2016. január 31-e. Eddig kell megteremteni azt a helyzetet, hogy az 5 milliárdos forintos keretet elkezdhessük felhasználni. A felkészülés időszaka alatt létre kell hoznunk intézményes keretet, amelyen keresztül az egész folyamatot lebonyolíthatjuk. A dolgok állása szerint egy létező alapítvány lesz az, amely lebonyolítja majd a három évre vonatkozó programot – magyarázta Pásztor.
A VMSZ elnöke megjegyezte, hogy program lebonyolításában felhívások, pályázatok lesznek kiírva, amelyek megjelennek a médiában, valamint rendezvények által is tájékoztatják róluk az érdeklődőket. Létrehoznak majd különböző szakmai testületeket is, amelyek azt követően, hogy a revizorok által véleményezett pályázatok beérkeznek, szakmailag átnézik azokat, és a döntéshozók irányába javaslatokat fogalmaznak meg. Hozzátette, hogy az ezzel foglalkozó alapítvány szabadkai székhelyű lesz, és ezzel egy időben Vajdaság különböző városaiban legalább még hét-nyolc irodát megnyitnak, ahol részletesen tájékoztatni tudják az érdeklődőket. Az első pályázati felhívások január végén jelennek meg. Ekkora már fel kell állnia annak intézményi háttérnek, amely képes arra, hogy a pályázat meghirdetésének napjától fogadja az érdeklődőket.
– Az első pályázatok a támogatásokra fókuszálnak, az első körben az 5 milliárd forint egyharmada-egynegyede lesz hozzáférhető. Elsősorban a kisebb vállalkozásokat hozzuk helyzetbe, a mezőgazdasági vállalkozásokat, kiskereskedelmi és egyéb kisebb cégeket. Az elképzelésünk szerint március vége felé az első támogatási szerződéseket már alá is tudjuk írni, és el tudjuk juttatni a támogatásokat – mondta Pásztor István, majd pedig Juhász Bálint és Fejsztámer Róbert tíz pályázati elképzelést ismertettek, amelyek cselekvési terveinek fókuszában a vállalkozások, a mezőgazdaság és a turizmus fejlesztése áll.
ÓBECSÉN IS NAGY VOLT AZ ÉRDEKLŐDÉS
Pénteken délután az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör nagyterme is szűknek bizonyult, olyan sokan voltak kíváncsiak arra: mikor, mire és milyen feltételekkel lehet majd pályázni jövőre a magyarországi támogatásból kiírásra kerülő pályázatok első fordulóján.
Pásztor István kiemelte: a nemzetpolitikai paradigmaváltásnak köszönhetően a vajdaságiak a magyar kormánytól négyévnyi szabadkai városi költségvetésnek megfelelő anyagi támogatást kapnak, amelyet jogszerűen és átláthatóan fognak kezelni. Elmondása szerint január 31-éig első körben a legnagyobb érdeklődésre számító pályázatokat hirdetik meg.
Juhász Bálint és Fejsztámer Róbert, a Stratégia, a Cselekvési Akcióterv és a pályázati feltételek kidolgozásában is részt vállaló gazdasági szakemberek az első pályázati kiírási csomag elemeit ismertették, ezek a vállalkozásfejlesztés céljait szolgáló gépvásárlást, a szabványosítást, a turizmusfejlesztést, a falusi házvásárlást, az induló vállalkozást, a mezőgazdasági eszközvásárlást (elsősorban kapcsolt és kiegészítő eszközöket), öntözőrendszereket, fóliasátrakon belüli felszereléseket, tenyészállatok és méhek vásárlását, valamint többéves ültetvények telepítését foglalják magukban. Fejsztámer Róbert hangsúlyozta: ezek az első körös pályázatok a mikro- és kisvállalkozások, valamint a családi termelők számára nyújtanak majd olyan kisebb összegű vissza nem térítendő támogatásokat, amelyekhez meghatározott önrészre is szükség lesz.
