Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Zrínyi és Frangepán utca a Tejpiactól vezet a Szép Ferenc, a Szekeres László és a Kozara utca kereszteződéséig. Az utca a Wesselényi-összeesküvés két vezetőjéről és vértanújáról, Zrínyi Péterről, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós öccséről, és Frangepán Ferenc Kristófról kapta nevét.
A Wesselényi-összeesküvés a XVI. század közepén a Magyar Királyságban I. Lipót Habsburg császár ellen szerveződő főnemesi konspiráció volt. Az esemény közvetlen kiváltó oka az 1664. augusztus 10-én aláírt úgynevezett „szégyenteljes” vasvári béke volt. A béke az 1663–64-es Habsburg–török háborút zárta le, amelyben a császári csapatok Szentgotthárdnál döntő győzelmet arattak az oszmán seregek felett. A vasvári békében azonban a császári győzelem ellenére az Oszmán Birodalom birtokában hagyta minden addigi hódítását, köztük Érsekújvárt. A Magyar Királyság főnemeseit ez felháborította, és ezért szervezkedésbe kezdtek a bécsi kormányzat ellen. Az összeesküvés központi alakja Zrínyi Miklós horvát bán volt, de ő 1664. november 18-án egy vadkanvadászat során életét vesztette. Ezt követően Wesselényi Ferenc magyar nádor vette át a szervezkedés vezetést, akit mindvégig támogatott a bátyja halála után a báni széket elfoglaló Zrínyi Péter. Az új horvát bánnak köszönhetően az összeesküvéshez csatlakozott sógora, Frangepán Ferenc, Nádasdy Ferenc országbíró és I. Rákóczi Ferenc, aki nem mellesleg 1666-ban feleségül vette Zrínyi Péter legidősebb lányát, Zrínyi Ilonát. 1667 márciusában Wesselényi Ferenc is elhunyt. A főurak szervezkedéséről a bécsi udvar is tudomást szerzett, így amikor az összeesküvők 1670 tavaszán nyílt felkelést indítottak, az nem érte váratlanul a császáriakat. Zrínyi és Frangepán Csáktornyán, I. Rákóczi pedig az északi vármegyékben bontott zászlót, de a felkelést a császáriak gyorsan elfojtották. Zrínyi és Frangepán így Bécsbe utazott, hogy megadják magukat. I Rákóczi Ferenc pedig letette a fegyvert. 1671. április 30-án felségárulás és hazaárulás vádjával Zrínyit és Frangepánt Bécsújhelyen, Nádasdyt Bécsben lefejezték. I. Rákóczi Ferenc csak anyja és a jezsuiták közbenjárására nagy váltságdíj árán menekült meg a büntetéstől. Az összeesküvésben való részvétel miatt összesen mintegy 300 birtokos vagyonát kobozták el.
A Zrínyi és Frangepán utca a dualizmus korában a Magyar utca nevet viselte. Az I. világháború végét követő impériumváltás után Frangepán utcának nevezték el. A Zrínyi és Frangepán elnevezést a II. világháború után kapta. Zrínyi és Frangepán nemcsak a magyar, hanem a horvát történelem jeles személyiségei is egyben. Sőt a XIX. században a horvát szabadságharc szimbólumaivá váltak. Éppen ezért viselhették utcák a neveiket az egykori délszláv államban.
Nyitókép: Az utca a Wesselényi-összeesküvés két vezetőjének és vértanújának nevét viseli / Patyi Szilárd felvétele
