Szabadka köztéri szobrait, valamint szökőkútjait és csobogóit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka köztéri emléktábláit és emlékjegyeit mutatjuk be. Ezek a felirattal vagy domborműves ábrázolással ellátott táblák egy hellyel kapcsolatos fontos eseményt vagy személyt örökítenek meg, így Szabadka történetének egy-egy fontos mozzanatáról tanúskodnak.
A Magyar Párt a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ épületének homlokzatán Kossuth Lajos mellszobra fölött található, ugyanis száz évvel ezelőtt, 1922. február 12-én ebben az épületben alakult meg a Magyar Párt, a délvidéki magyarság első érdekvédelmi szervezetének szabadkai, központi helyi szervezete.
Az 1920. június 4-én a trianoni békediktátum aláírásával a délvidéki magyarság a történelem során először került kisebbségi sorba. A magyar társadalom értelmisége, politikai és kulturális vezetői Trianont követően szervezkedni kezdett, hogy immár egy új állam, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság polgáraiként érvényesíteni tudják jogaikat. A Magyar Párt hosszú előkészítés után 1922-ben jött létre. Először a helyi szervezetek alakultak meg. Elsőként 1922. február 12-én a Magyar Párt szabadkai központi szervezete jött létre a Népkör nagytermében. Elnöknek, Nagy Ödön javaslatára, dr. Sántha Györgyöt, a köztiszteletben álló szabadkai sebészorvost választották meg. Az ügyvezető elnök Nagy Ödön lett, míg az alelnökök Birkáss Gyula és Lelbach Gyula, a főtitkár Piukovics Andor, a titkárok dr. Strelitzky Dénes, Singer Béla és Ruby Gyula, pénztáros pedig Csiszéri Nagy Samu. A szabadkai szervezet létrejötte után sorra alakultak a párt helyi szervezetei szerte a Délvidéken. A jugoszláviai Magyar Párt alakuló nagygyűlésére 1922. szeptember 17-én került sor Zenta főterén, ahol dr. Sántha Györgyöt választották a szervezet elnökének. A Magyar Párt ez után 1929 januárjáig képviselte a magyarság érdekeit, amikor is a királyi diktatúra bevezetésével betiltották működését.
Az emléktáblát a Vajdasági Magyar Szövetség kezdeményezésére a Magyar Párt szabadkai szervezete létrejöttének 90. évfordulója alkalmából 2012-ben helyezték el. A bronzból készült alkotás Szarapka Tibor szobrászművész alkotása, amelyet csavarokkal erősítettek fel az épület homlokzatára. A magyar nyelvű szöveg felett egy címeres magyar zászló látható. Az emléktáblát 2012. február 18-án, az évfordulóra szervezett megemlékezésen lepleztek le. A megemlékezés a Tér és idő 1918 után – A kisebbségi politizálás lehetőségei címet viselő történelmi konferenciával kezdődött, amelynek a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar adott otthont. Az eseményen számos jeles magyarországi és szerbiai történész tartott előadást, többek között dr. Glatz Ferenc akadémikus, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója, Hornyák Árpád, Pál Tibor, Romsics Ignác, Vojislav Stanovčić, A. Sajti Enikő, Mészáros Zoltán, valamint jelen volt dr. Váradi Tibor akadémikus is, akinek nagyapja, dr. Várady Imre, a Magyar Párt egyik alapító tagja volt. A rendezvény második részeként a részvevők az Ügyelni kell a birodalomra címmel megrendezett díszülés előtt leplezték azt a Népkör homlokzatán elhelyezett emléktáblát, díszvendége és szónoka dr. Hende Csaba, Magyarország honvédelmi minisztere volt, továbbá beszédet mondott Pásztor István, a VMSZ elnöke is. Az emléktábla azóta is látható az épület homlokzatán.
