Pénteken Aleksandar Vučić köztársasági elnök és Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke jelenlétében nyitották meg az Y-elágazásként ismert szabadkai kerülőutat, amelynek köszönhetően a teherforgalom a város központján kívülre kerül. A 24 kilométeres kerülőútnak az utolsó, a zombori út és a kelebiai határátkelő közötti 12 kilométeres szakaszát adták át rendeltetésének. A rendezvényen egyebek mellett Kern Imre, a közlekedési, építésügyi és infrastrukturális minisztérium államtitkára is részt vett, továbbá más köztársasági, tartományi és helyi tisztségviselők. A projektum akkor lesz teljes, amikor elkészülnek a pacséri úti és a mélykúti felüljárók. Kern Imre korábbi nyilatkozatának értelmében utóbbiak kivitelezésére elkülönítették a szükséges eszközöket a költségvetésben.
A 24 kilométeres kerülőút utolsó, a zombori út és a kelebiai határátkelő közötti 12 kilométeres szakaszát adták át rendeltetésének (Fotó: Gergely Árpád)
Alkalmi beszédében Pásztor István emlékeztetett arra, hogy csaknem 30 évvel ezelőtt született meg a döntés, hogy megépítik a Szabadkát kikerülő gyorsforgalmi utat. Az említett időszak nagy része a tervezéssel és a munkálatok előkészítésével, illetve megkezdésével telt, ám az első 26 évben nem sok történt, emelte ki a tartományi házelnök, majd elmondta, hogy az elmúlt négy évben felgyorsult a kivitelezés, méghozzá az Aleksandar Vučićtyal kötött megállapodás eredményeképpen.
– Eszerint a megállapodás szerint az volt a lényeg, hogy ebben a ciklusban befejeződik a projektum kivitelezése. Ennek a megállapodásnak az értelmében a szerb kormány 2,85 milliárd dinárt különített el a projektum befejezésére, ez nagyjából Szabadka évi költségvetésének a fele – fogalmazott Pásztor István.
A kerülőút hozzájárul Szabadka vonzerejének a növekedéséhez, a város beruházási légkörére is pozitív hatást gyakorol, de a polgárok mindennapjainak és életminőségének, illetve életkörülményeinek a szempontjából is meghatározó, hiszen a Szabadkát terhelő teherforgalom kikerül a város központjából, emelte ki alkalmi beszédében Pásztor István, majd rámutatott, hogy eddig évente átlagban mintegy 50 ezer tehergépkocsi haladt át a városon.
Pásztor István közölte, Szabadka központján évente átlagban 50 ezer kamion dübörgött át. E kerülőút jóvoltából, most ez megszűnik (Fotó: Gergely Árpád)
– Ha figyelembe vesszük ezt az infrastrukturális fejlesztést, valamint a Belgrád–Budapest vasútvonal felújítását, továbbá a Szeged–Szabadka vasútvonal helyreállítását és a Szabadka–Zenta vasútvonal felújítását, azt kell megállapítanunk, hogy Szabadka a közlekedési infrastruktúra szempontjából jelentősen fejlődött. Száz évvel ezelőtt Szabadka az akkori ország második legnagyobb városa volt. Azt követően kezdetét vette a város jelentős leépülése, ám lakosai szeretik otthonukat és nemzeti hovatartozástól függetlenül a város fejlődésében érdekeltek. Ugyanazt a színvonalat szeretnénk elérni, amely száz éve volt jellemző Szabadkán. Ez a mostani beruházás ehhez járul hozzá – fejtette ki Pásztor István.
NEMZETEKET ÖSSZEKÖTŐ PROJEKTUMOK
Aleksandar Vučić örömének adott hangot, amiért sikerült befejezni ezt, a szabadkai polgárok életkörülményeinek szempontjából meghatározó projektumot, amely kapcsán értékelése szerint azt is lényeges kiemelni, hogy az Y-elágazással Szerbia még egy lépéssel közelebb került a számára baráti Magyarországhoz.
Vučić a megnyitó során közölte, az egyik következő nagy beruházás a Zombor–Kúla–Szenttamás–Óbecse–Törökbecse–Nagykikinda gyorsforgalmi út kiépítése lesz (Fotó: Gergely Árpád)
– Hiszem, hogy a Szabadka–Szeged vasútvonal, valamint a Belgrád–Budapest vasútvonal kiépítését, illetve felújítását követően a két ország még közelebb kerül egymáshoz. Ezzel természetesen nemcsak a közlekedési infrastruktúrára utalok, hanem a két ország nemzeteire is. Szerbiának és a szerb nemzetnek soha a történelem során nem voltak olyan jók a kapcsolatai Magyarországgal és a magyar nemzettel, mint amilyenek most. Fontosnak tartom, hogy a két nemzet még az eddigieknél is közelebb kerüljön egymáshoz és együttesen őrizzük értékeinket, valamint együttes erőfeszítésekkel alakítsuk jövőnket. A jövőben is a hasonló jellegű projektumok jellemzik majd tevékenységünket. A nyugat-bácskai, továbbá a dél-bácskai és az észak-bánáti körzetek egy része miatt fontosnak tartom kiemelni, hogy az egyik következő meghatározó beruházás a Zombor–Kúla–Szenttamás–Óbecse–Törökbecse–Nagykikinda gyorsforgalmi út kiépítése lesz. Hiszem, hogy az említett térségek lakossága már alig várja ennek a projektumnak a megvalósítását. A Bezdán–Béreg 12 kilométeres útszakasz felújítása is hamarosan befejeződik. Ezek a projektumok az érdemi tevékenység bizonyítékai. Gyalázhatnak bennünket akár naponta is, ha mi naponta képesek vagyunk felmutatni mindazt, amit az országunkért tettünk és teszünk– taglalta Aleksandar Vučić.
BARÁTIVÁ VÁLTAK A KAPCSOLATOK
Újságírói kérdésre válaszolva Aleksandar Vučić kiválónak minősítette a Vajdasági Magyar Szövetséggel való koalíciós együttműködést, majd kiemelte, hogy ez elsősorban Pásztor István pártelnöknek köszönhető, aki a Szerbia és a Magyarország közötti kapcsolatok erősítésének az alapját is megteremtette. A nemzetközi színtéren Szerbia mindig számíthat Magyarországra, illetve Orbán Viktorra és Szijjártó Péterre, mondta a folytatásban Aleksandar Vučić. Mint hozzátette, a két ország kapcsolatai mostanra barátivá váltak.
Az államfő ugyanerre az újságírói kérdésre válaszolva Pásztor István azon korábbi észrevételére is reagált, hogy a Szerb Haladó Párt helyi önkormányzati szervezetei nem mindenhol tartják magukat a pártelnökök korábbi, az egymás szavazóbázisának a tiszteletben tartásával kapcsolatos megállapodásához, valamint közölte, hogy lépéseket tesznek a probléma orvoslásának érdekében.
