Tegnap számos magas rangú vendég részvétele mellett egy újabb fontos állomásához érkezett a Határtalan jégelhárítás elnevezésű IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretén belül megvalósuló projektum. Mint tudjuk, a felhők nem ismernek határokat, amire megoldást jelenthet egy közös rendszer kiépítése, amely a magyarországi Bács-Kiskun és Csongrád megye, valamint Észak-Vajdaság jégvédelmét szolgálná. A projektum összege 3,6 millió euró, és az Európai Bizottságtól érkező pozitív válasz után egy olyan folyamat kezdődhet el, amely 800 000 hektár termőterület jégvédelmét biztosítaná.
A felszólalók mind egyetértettek abban, hogy a projektum hatalmas jelentőséggel bír a mezőgazdaság számára (Fotó: Ótos András)
A tegnapi nap folyamán a bajsai radarközpontban ismertették a projektumot. A házigazda nevében jelen volt többek között Jugoslav Nikolić, az Országos Hidrometeorológiai Intézet igazgatója, Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke, Marjan Ristićević, a szerb parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke, Juhász Attila mezőgazdasági államtitkár, valamint Kislinder Gábor, Topolya polgármestere.
Vidékünknek negyvennyolc éve kiterjedt jégvédelmi hálózata van, az országunkban alkalmazott technológia lényege, hogy a jégképződére hajlamos felhőrétegekbe rakéta segítségével ezüst-jodidot juttatnak. Észak-Vajdaság jégvédelmét a bajsai Hidrometeorológiai Radarközpontból irányítják.
Pásztor István és Font Sándor (Fotó: Ótos András)
A bajsai prezentáción magyarországi vendégek is részt vettek, többek között Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke és Font Sándor, a magyar parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnöke. Bevezetőjében Nikolić elmondta, hogy az előrejelzések szerint a klímaváltozás hatására egyre nagyobb intenzitású jégesőkre van kilátás, éppen ezért elengedhetetlenül fontos a megfelelő védelem. A jégelhárítás 2011-ig a Hidrometeorológiai Intézet hatáskörébe tartozott, ezután átkerült a Belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Igazgatóságának hatáskörébe, majd az idei évtől ismét az Intézet irányítja működését. Mindezek azonban nem gátolták azt, hogy a 2009-es együttműködési szerződést követően, megszülessen a projektum ötlete, mondta. Rideg László felszólalásában megköszönte az itteni szakemberek segítségét, ugyanis Magyarországon csak egy kis területen, és viszonylag rövid ideig működött rakétás jégvédelmi rendszer, majd hozzátette, hogy Magyarországon még bizonyos jogszabály-módosításokra is szükség van, elsősorban a légügyi közlekedés biztonságát illetően, és ezért vesznek részt a légügyi hatóság szakemberei is a prezentáción. Pásztor István emlékeztetett arra, hogy a tettes mindig visszatér a tett helyszínére, így tettek ők is, hisz a projektről szóló első tárgyalások is ugyanezen a helyszínen zajlottak. Kitért arra, hogy a projekt megvalósítása 3,6 millió eurót vesz igénybe, aminek legnagyobb részét a kilövőállomások felépítésére fordítják, míg kisebb hányadát a szükséges rakéták beszerzésére, de ugyanilyen fontos a jogi keretek megteremtése is. Pásztor arról is beszélt, hogy mostanában sokat hallunk az országhatárokról, és ez a projektum a jövőben relativizálhatja ezeket.
A vendégek egy csoportja a bajsai irányítóközpontban (Fotó: Ótos András)
Font Sándor kiemelte, hogy Magyarországon már korábban is felmerült annak ötlete, hogy az egész országot valamilyen módon biztosítani kell a jégkárok ellen. Az idén tavasszal keletkezett hatalmas jégkárok azonban felgyorsították a folyamatokat, és döntés született arról, hogy 2018-ig az egész országon kiépül a jégvédelmi rendszer, aminek egyik hatalmas mérföldköve a jelenlegi projektum. Ristićević a mezőgazdaságban a jég (grad) és a város (grad) által előidézett károkról beszélt. Elmondta, hogy az új törvénymódosításokkal hatékonyabban védekezhetünk a jégkárok ellen, de ez nem garantálja, hogy a várostól való védelem is sikeres lesz. Juhász Attila is a kedvező törvénymódosításokat emelte ki, aminek hatására az önkormányzatok számára is lehetősége nyílik arra, hogy támogassák a jégvédelmet, valamint reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a projektum segítségével elindított fejlesztések egész Szerbiában éreztetik majd a hatásukat.
A résztvevők megtekintették a bajsai radarközpont vezérlőtermét, valamint egy rakétakilövést is végigkövethettek.
