A jégverés nem ismeri a határokat, épp ezért az ellene való védekezésnek is határon átívelőnek kell lennie. Talán így fogalmazhatnánk meg a lényegét a Hailnet szerb–magyar közös jégvédelmi IPA projektumnak.
Gyakorlatban az együttműködés úgy fog kinézni, hogy Bács-Kiskun és Csongrád megyéket a bajsai radarközpont riasztja a jégfelhők kialakulása esetén, a magyar fél a szerbiai rakétákat fogja használni, a határ menti övezetben pedig a két ország kölcsönösen lőhet fel rakétákat a másik légterébe a jégképződés megakadályozása céljából. A projektumot először 3 éve mutatták be, és lassan a megvalósulás felé halad, ezt a célt szolgálta az a tegnapi találkozó is, amelyet Bajsán a radarközpontban tartottak. Magyar részről népes küldöttség érkezett a két érintett megyéből, Magyar Annának, a Csongrád megyei közgyűlés elnökének és Bányai Gábornak, a Bács-Kiskun megyei önkormányzat elnökének vezetésével. A projektum hazai hordozói belügyminisztérium, amely a tavalyi évben vette át ezt a szerepet a Szerbiai Hidrometeorológia Intézettől a jégelhárítással együtt, valamint a Vajdasági Magyar Gazdák Szövetsége. Az előzőt Ivan Baras, a belügyminisztérium rendkívüli helyzetekkel foglalkozó osztályvezetőjének asszisztense és Đorđe Kardun, a jégelhárítással foglalkozó osztály vezetője képviselték, a VMGSZ-t pedig Bacskulin István. A találkozón jelen volt Kókai Mernyák Melinda, Topolya község polgármestere és Pásztor István, a tartományi parlament elnöke is. A tartomány ugyan nem hordozója a projektumnak, de az elnök jelenlétével egyfajta hátszelet próbál biztosítani a projektumnak, amelyet kiemelt fontosságúnak nevezett.
– Azért fontos ez a projektum, mert a jégverés veszélye realitás, és ez olyan jelenség, amely nem ismer országhatárokat. Ez egy regionális jelenség, amely minden évben érezteti hatását. Az idén például ebben a térségben, Bácskossuthfalván és Pacséron a gazdák 20–100 százalékos károkat szenvedtek a jégverés miatt. 2005-ben a szerbiai társadalmi összterméknek 47 százaléka függött az időjárástól. A jégverés abban az évben mintegy 7,7 milliárd dinár, vagyis 90 millió euró kárt okozott. Mindezek az összegek azt bizonyítják, hogy ez egy reális veszély, amelyet nem lehet országonként külön-külön kezelni, hanem régiókban kell gondolkodni. Ezt a célt szolgálja ez a projektum – mondta az elnök. Pásztor arról is szólt, hogy a Hailnet és az ehhez hasonló programok közvetett úton az euróintegráció szempontjából is fontosak.
Ivan Baras arról számolt be, hogy Szerbiában 45 éve foglalkoznak jégelhárítással, és ez idő alatt megfelelő módszert alakítottak ki, amelyen képzett szakemberek dolgoznak. A modern technológia háttérnek köszönhetően lehetőség nyílik a regionális együttműködésre is, amelynek köszönhetően létrejött az Európában egyedülálló Hailnet projektum, mondta Baras.
A vendégek a bajsai találkozón először meghallgatták a projektum megvalósíthatósági tanulmányának a bemutatóját, majd megtekintették a radarközpont működését.
