Szemben a választókkal: lakossági fórum Temerinben (fotó: Góbor Béla)
Lakossági fórumot tartott kedden este a VMSZ Temerinben. Tiszteletét tette Pásztor István, a párt elnöke, Tóth Tivadar, a vajdasági képviselőház VMSZ-es frakciójának a vezetője és Bognár Sándor, a szabadkai magyar főkonzulátus konzulja. A szépszámú hallgatóság előtt először Bognár Sándor arról szólt, hogy hogyan zajlik a magyar állampolgárság egyszerűsített eljárással való kérelmezése. Nemzetpolitikai szempontból sikertörténetként értékelte az idei évet, mivel sikeresen zajlik a nemzet határokon átívelő spirituális és békés újraegyesítése.
Eddig százezren kapták meg a magyar állampolgárságot, százötvenezer kérvény pedig elbírálásra vár. A kérelmezők egytizede vajdasági magyar. Az eljárás annyira egyszerűsített, hogy a kérelmezőnek életében akár egy napot sem kell Magyarországon tartózkodnia, elegendő ha egyetlen felmenőjét igazolja, vagy saját magát, hogy volt magyar állampolgársága és 4-5 hónap alatt megkapja az állampolgárságot. Eddig a külföldi képviseletek között legtöbben Csíkszeredán, Szabadkán és Kolozsváron nyújtották be az igénylést, de sokan megtették ezt Magyarországon is. Könnyítést jelent betegeknek, időseknek, akik nem tudnak a konzulátusokra utazni, hogy a CMH irodákban időnként igény szerint kihelyezett konzuli napokat tartanak, amikor akár több tízen is átadhatják honosítási vagy visszahonosítási kérelmüket. Konzuli napokat Temerinben január 24-én és március 13-án, Újvidéken pedig február 14-én és március 27-én tartanak.
A témához kapcsolódva Pásztor István arról beszélt, hogy a szabadkai főkonzulátussal közösen egy újabb lendületet kívánnak adni a honosításhoz. Buzdítani szeretnék azokat, akik még nem éltek ezzel a jogukkal, segíteni abban, hogy minél zökkenőmentesebben tudják azt megtenni. Ebben segítenek a kihelyezett konzuli fogadónapok. A főkonzulátussal közösen azt tűzték ki célul, hogy 2012 végéig mintegy százezer vajdasági magyarnak legyen magyar állampolgársága, vagyis az itteni magyarság egyharmadának.
A VMSZ sikereiről beszélve kissé elfogultan a párt elnöke arról szólt, hogy az, amit az autonómiatörekvésben elértek visszaigazolódott a Máért és a KMKF értekezletén és az elhangzott elismerések nemcsak a VMSZ-nek, hanem az egész vajdasági magyar közösségnek is szólnak. Mert függetlenül attól, hogy a vajdasági magyarság az elmúlt két évtized alatt milyen kálvárián ment keresztül, folyamatosan erősödik, és olyan életerőről tesz tanúbizonyságot, ami miatt irigyelnek minket. Nem szociális helyzetünk, nem életszínvonalunk, hanem amiatt, ahogyan önmagunkat megéljük, de az nem a véletlen műve.
A jövő év februárjában lesz kilencven éve annak, hogy Vajdaságban – nem egész két évvel a trianoni békeszerződés megkötése után – megalakult az első Magyar Párt. A jubileum alkalmából a VMSZ ünnepi rendezvénnyel emlékezik meg az évfordulóról és Szabadkán a Népkör épületének falára emléktáblát fog helyezni (mert ott alakult meg a párt). Az akkori Trianon utáni állapotok nagyon nagy összefüggésben vannak a mostani szerbiai állapotokkal, mert a magyarság már akkor megtapasztalta azt, amit a szerbség csak most érez Koszovó vonatkozásában. Megdöbbentő a hasonlóság a két történet között, mondta Pásztor István.
Szerbiának figyelembe kellene vennie a realitásokat, és ezt joggal mondhatjuk, mert hasonló életszituáción mi kilencven évvel ezelőtt végigmentünk, túléltünk és talpra álltunk. December 9-e egy beteg felfogásnak a „szétlottyanása”. Nincs épeszű ember, aki hitt abban, hogy amit a szerb kormány megfogalmazott, nevezetesen, hogy Koszovó is meg az unió is, az realitás. Pásztor szerint nem kell Szerbiának formálisan elismerni Koszovó létezését, de életszerűen el kell ismernie, merthogy van. Ha ebbe az irányba mozdul Szerbia, akkor van esélye annak, hogy márciusban a tagjelölti státust megkapja. A magyar közösségnek az az érdeke, hogy Szerbia minél előbb csatlakozzon az EU-hoz.
A párt elnöke beszélt arról a szerb politizálásra jellemző „bizánci átverésről” is, amely abban nyilvánult meg, hogy az unióhoz való közeledésként több mint tíz év késéssel elfogadásra került az a vagyon-visszaszármaztatási törvény, amelybe bekerült, hogy kinek nem jár vissza az, amit elvettek tőle, vagyis a vajdasági magyarság kollektív bűnösséggel való megbélyegzése. Egy hatalmas és példa nélküli magyar összefogásnak eredményeként a rehabilitációról szóló törvény már olyan rendelkezéseket tartalmaz, amely a vagyon-visszaszármaztatási törvényben a magyarság számára elfogadhatatlan ügyet kezeli. Ezek után már az itteni magyarság az anyaországgal az élen a leghatározottabban támogatta a tagjelölti státus megadását Szerbiának. Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig a legjobban küzdött azért, hogy Szerbia jó osztályzatot kapjon Brüsszelben, és neki köszönhető elsősorban, az is hogy igen gyorsan ismét napirendre került a tagjelölti státus megadásának kérdése, ezt Tadić elnök is elismerte. A VMSZ döntést hozott arról, hogy elindít egy jogsegélyszolgálatot, amely segít mindazoknak akik érintettek akár a rehabilitáció, akár a vagyon-visszaszármaztatási törvényben.
A továbbiakban VMSZ elnöke a küszöbönálló választások esélyeit fejtegette a párt szemszögéből nézve. Elmondta, hogy nyitottak az összefogás lehetősége előtt, de senki sem várhatja el, hogy azokkal, akik évekre visszamenően szembe mentek a VMSZ-szel, akik nem vettek részt a magyar választói névjegyzék összeállításában, az MNT-ben a többség megszerzésében, csak folyamatosan följelentgettek, az ilyenekkel nem tudja elfogadni az együttműködés lehetőségét.
Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy pártja magyar párt marad. Abban érdekelt, hogy maximális számban visszaszerezze azokat a szavazókat, akik a DS-re, az LDP-re, a G17 Pluszra és a LSV-re szavaztak. „Jó úton járunk, reális esélyeink vannak rá”, mondta. Reális az esélye annak, hogy a VMSZ-nek a megmérettetés után több képviselője legyen a szerbiai és a vajdasági képviselőházban és hogy meg lehet tartani Kishegyesen, Magyarkanizsán, Óbecsén Topolyán és Temerinben önkormányzati pozíciókat. Szabadka, Zenta, Csóka és Ada esetében pedig visszaszerezni azokat.
A beszámolókat követően a vendégek válaszoltak a kérdésekre.
