Amikor húsz éve úgy döntött a vajdasági magyarság, hogy első alkalommal megünnepli Újvidék város napját, akkor valójában úgy határozott, mégsem adja fel a magyarságnak ezt a központját, mely nem számít ugyan a kulturális központjának, de hatalmas jelentőséggel vesz részt a vajdasági magyarság kulturális teljesítményében: fontos egyetemi város, klinikai központ, szellemi műhely, lüktető nagyváros, mondta a Vajdasági Magyar Szövetség újvidéki szervezetének városnapi ünnepségén az Újvidéki Színházban vasárnap este Pásztor István pártelnök.
A rendezvényt szigorú járványügyi előírások, korlátozott létszámú résztvevő mellett tartották immár huszadik alkalommal meg február elseje alkalmából. Azon megjelentek a VMSZ városi, tartományi, köztársasági tisztségviselői, a városi önkormányzat képviselői, a Magyar Nemzeti Tanács tisztségviselői, a civil szféra tagjai, egyházi méltóságok.
Pásztor aláhúzta, a fiatalság lendülete és az idősebbek tapasztalata alakítja ma a város életét, ami megalapozott bizakodásra ad okot. Köszönetet mondott a városi szervezet tagjainak, a szimpatizánsoknak, akik mindvégig azon dolgoztak, hogy Újvidék a vajdasági magyar közösségnek otthonos székvárosa legyen. A 273 éves szabad királyi város megélése cselekedet, fogalmazott, noha fontoskodó magyarkodásnak, puszta számadatnak gondolhatják egyesek. Közölte, 2000 után valóban sokan nem is értették, miért akarja a közösség megünnepelni a város napját, amikor Újvidék a vajdasági magyarság kényszerű központja volt, magyarázta, de a válasz egyértelmű: minden központjára szüksége van a nemzetünknek.
A VMSZ városnapi rendezvénye az Újvidéki Színházban (Ótos András felvétele)
– Nem nyitunk frontokat, hanem azokkal a többségi politikai erőkkel működünk együtt, amelyek megszerzik a bizalmát a szavazópolgároknak, partneri viszonyban, egyenrangú társként. Ez a politikai alapelv irányítja a VMSZ-t városi, tartományi és köztársasági szinten is – mutatott rá.
Miloš Vučević, Újvidék polgármestere kifejtette, nemcsak a közös múlt határozza meg Újvidék történelmét, hanem az új generációk érdekében tett lépések ünneplése is. Jobb, zöldebb, kulturáltabb, modernebb, szebb várost akarunk mindannyian, biztos jövőt, a fiatalok itthon maradását: ebből is az következik, hogy megértjük egymást, teljesen világosak a céljaink akkor is, amikor nem egyforma nyelvet beszélünk, értékelte. A múltban voltak mindkét oldalon jó és rossz pillanatok is. Amikor azonban egymás szemébe néztünk, bocsánatot kértünk a hibákért, megalapoztunk a biztos és közös jövőt, fűzte hozzá.
– Közösen alakítottuk az elmúlt 273 évben ezt a várost, melynek annyi nyelven van neve, nekünk semmi jogunk sincs ahhoz, hogy ezt a munkát elrontsuk – jelentette ki Vučević, aki megköszönte Pásztornak következetes, baráti, megbízható politizálását is.
Vicsek Annamária, a VMSZ városi szervezetének elnöke közölte, azok a múltbeli pillanatok kapcsolják össze kis közösségünk tagjait, amelyekre az efféle ünnepségeken emlékezünk, történelmi pillanatok, mint 1748. február 1-je, amikor Mária Terézia a város önállósodásáról szóló okiratot bocsátott ki. Nemcsak a múltat ünnepeljük, jelenünket, közös jövőnket, itt maradásunkat, reményünket is, húzta alá.
