A Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének szervezésében Zentán kezdetét vette az a képzés, amelynek köszönhetően a jövőben tovább bővül a falugazdász hálózat, s az eddigi négy helyett tizenegyen tevékenykednek majd falugazdászként. A tegnapi ünnepélyes megnyitón Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára után a jelenlegi és a leendő falugazdászokat Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke üdvözölte.
Tóth Katalin kiemelte: a falugazdász hálózat kialakítása és folyamatos működtetése alapvető szükséglete a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdálkodóknak. Ezen keresztül tudnak hozzájutni olyan szakmai és pénzügyi támogatásokhoz, amelyek a mezőgazdasági termeléshez nélkülözhetetlenek. A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy a tárca kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az anyaországi agrártevékenységben érdekelt szereplőkhöz hasonlóan a külhoni, köztük a délvidéki magyar gazdálkodókhoz is naprakész információk jussanak el a különböző pályázati és egyéb támogatási lehetőségekről, jogszabályi változásokról. Az ehhez szükséges garanciát a térségben több mint egy évtizede a magyar gazdák érdekeit képviselő és a falugazdászok tevékenységét összefogó Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége jelenti.
Pásztor István beszédében kiemelte, hogy az anyaországi támogatás nélkül, amelyet nemcsak a nemzetpolitikai államtitkárság, hanem az egész kormányzat által élvez a vajdasági magyarság a térség- és gazdaságfejlesztési programnak köszönhetően, nem ebben a helyzetben lennénk jelenleg, amelyikben vagyunk.
Fotó: Horváth Zsolt
– Az, amit eddig elértünk, részben annak a segítségnek köszönhető, amit a magyar kormánytól kaptunk, másrészt önmagunknak köszönhető, mert föl tudunk mutatni egy programot, amire a támogatásokat kértük – jegyezte meg a VMSZ elnöke. Kiemelte, hogy amit elértünk, az a saját munkánknak és annak a bizalomnak az eredménye, amit a vajdasági magyarság az elmúlt tíz évben kivívott magának. Az, hogy a Felvidékről, Kárpátaljáról, tehát magyarok lakta határon túli területekről régiónkba járnak a tapasztalatainkat átvenni, ékes bizonyítéka annak, hogy vannak dolgok, amikben élen jár a vajdasági magyarság, függetlenül attól, hogy a lélekszámunk és a fogyatkozásunk mértéke nem erre predesztinálja a közösségünket. A vajdasági magyarságnak minden lehetősége megvan az előrelépésre és az előrehaladásra.
Pásztor István elmondta azt is, hogy a rendszert tudatosan úgy építették föl, hogy jelen legyenek azokban a szférákban, ahol a döntések születnek, s ezekben határozott elképzeléseik legyenek, s a politikai befolyásukat úgy használták föl, hogy a fontos területeken embereik legyenek, amikor a döntések születnek. Ez egy hihetetlen helyzeti előny – jegyezte meg, s rámutatott arra, hogy a tegnapi összejövetelre nem véletlenül hívták meg Juhász Attila államtitkárt, Ótott Róbert tartományi helyettes titkárt és Molnár Viktort, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatóhelyettesét, hogy a jelenlegi és a leendő falugazdászok számára beszámoljanak arról, hogy milyen feladatok és lehetőségek állnak előttük, illetve a vajdasági magyar vállalkozói réteg előtt, az információkat pedig majd a falugazdászoknak kell tolmácsolniuk a potenciális pályázóknak.
A Prosperitati pályázatainak nagy sikere kapcsán elmondta, hogy ez nem csupán a pályázók számára jelent előrehaladást, hiszen 300 olyan cég van, amelyek beszállítók.
– A vajdasági magyarságnak tehát büszkének kell lennie azért, mert az anyaországnak köszönhetően a legnagyobb beruházó Szerbiában, s ezt a magunk felemelkedését és ennek az országnak a javát szolgálva cselekedjük, s ezért a szerbiai társadalom megbecsült része a vajdasági magyar közösség – hangsúlyozta a VMSZ elnöke, s hozzáfűzte, hogy a rendszer ezen elemének az építése tovább folytatódik. A cégeknek integrátori szerepet kell majd játszaniuk, hosszú távú szerződéseket kötve a gazdákkal, egyben segítséget és szaktanácsokat nyújtva számukra. Rámutatott arra is, hogy a következő év közepéig 70–80 millió euró áll rendelkezésre.
– Ebben a feladatcsoportban a tudásnak nagyon fontos szerepe van – jegyezte meg Pásztor, s hozzátette, hogy mivel az elmúlt években eltávolodtak a kertészeti egyetem zentai kihelyezett tagozatától, ezt a történetet újragondolták, aminek eredményeként a zentai képzőközpont a tudástranszfer egyik fontos bástyájává válik.
Pásztor szerint a teljes rendszer működtetésében a falugazdászoknak nagy szerep jut, s ez nemcsak szakmai munka a számukra, hanem egyfajta szolgálat is.
Tóth Katalin lapunknak elmondta, hogy 2012 óta kiváló az együttműködésük a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségével, amely kiemelt partnere a minisztériumnak, s a napi szintű munkában, valamint a stratégiaalkotásban is fontos szerepet tölt be. A falugazdász hálózat tevékenysége pedig napi szinten és hosszabb távon is rendkívül fontos.
– Ők azok, akik az információkat eljuttatják a mezőgazdasági tevékenységet végzőkhöz, átlátják a jogszabályzatokat, a termelőknek segítenek a pályázatok kitöltésében, s olyan integrált rendszer kiépítésében, információk gyűjtésében vesznek részt, amire kizárólag hálózaton keresztül nyílhat lehetőség – mondta Tóth Katalin.
Az államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a kihívások az anyaországban és tartományunkban is azonosak. A mezőgazdaságnak van egy fejlődési iránya, amelyben az integráció és az agrárdigitalizáció nagyon fontos kérdések, és a róluk való gondolkodás kizárólag a hálózatokon keresztül képzelhető el. Ezért is lényeges a falugazdász hálózat kibővülése, ami nagyon komoly területi lefedettséget jelent, s ők tartják majd a napi kapcsolatot a termelőkkel. Ennek a rendszernek a működtetése az idén is társfinanszírozásban valósul meg – jegyezte meg Tóth Katalin, s egyben köszönetet mondott Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkárnak, aki a nemzetpolitikai fontosságát átérezve támogatta a program folytatását.
A helyettes államtitkár megjegyezte azt is, hogy június végén a Kárpát-medence területén tevékenykedő összes falugazdász számára fórumot szerveznek, amelyen elsősorban a múlt év tapasztalatairól számolnak be, s a magyarországi rendszert üzemeltető falugazdászok is megosztják tapasztalataikat.
Tóth Katalin a jelenlévő falugazdászoknak nyomtatókat és laptopokat is átadott, hogy segítségükkel hatékonyabban végezhessék a tevékenységüket.
Nyitókép: Fotó: Horváth Zsolt
