2024. november 25., hétfő

Oroszlánmonostora ezeréves

A dicső múlt hagyatékán – Megemlékezést tartottak Oroszlámoson

Régi az újjal mind rokon

ott, a majdányi halmokon:

szétkorhadt szuvas falépcsők foka,

Csanád hadvezér Oroszlánosa.

(Molnár Rózsa: Oroszlán monostora, részlet)

Oroszlánmonostora 1000 éves címmel szombaton délelőtt a Szent Családról elnevezett oroszlámosi plébániatemplomban a római katolikus plébániahivatal és a törökkanizsai önkormányzat szervezésében alkalmi ünnepségen emlékeztek meg az ezer évvel ezelőtti eseményekről.

A diákok művelődési műsor keretében idézték meg egy évezred

történéseit (Szabó Attila felvétele)

A Szent Gellért püspök legendából ismert egykori Oroszlánmonostora vagy Oroszlános a XI. században létesült a mai Magyarmajdány területén, az egyik magaslaton, ott, ahol a régészek hét éve folytatnak ásatásokat és eddig már három templom maradványaira bukkantak, körös-körül sírokkal. A legendának tehát nagyon is valós történelmi alapjai vannak.

Az oroszlámosi katolikus templomban megtartott megemlékezésen Molnár Rózsa helybeli hitoktató az oroszlámosi, a magyarmajdányi és a rábéi tanítványaival készített alkalmi művelődés műsorral elevenítették fel a történetírók tollából ismert Csanád vezérnek 1008-ban Ajtony felett aratott legendás győzelmét. A helybeli polgárokkal és vendégekkel zsúfolásig megtelt templomban a diákok részleteket olvastak fel Csanád vezér e vidéki hőstetteiről:

Akkoriban volt Marosvárt egy Ajtony nevű fejedelem, aki a görögkeleti szertartás szerint keresztelkedett meg és hét felesége volt, István királynak pedig nem adta meg a tiszteletet semmiben, mert bízott seregében. A Körös folyótól az erdélyi részekig, valamint Bodonyig és Szörényig terjedő területeket a hatalma alá vonta, a királyt pedig semmibe vette. A király Csanádot küldte hadba Ajtony ellen. Miután a Tiszán átkeltek, megütköztek Ajtonnyal és seregével, a küzdelem délig tartott, sokan hullottak el mindkét részről. Végül Csanád serege futásnak eredt és meghúzódott a kökényéri bokrok között, továbbá Szőregen meg egész Kanizsán a Tiszáig.

Csanád éjszakára tábort ütött egy dombon, Ajtony meg a Nagyősznek mondott mezőn vert tábort. Csanád, álmatlanul töltve az éjszakát, Szent Györgyhöz könyörgött, hogy esdje ki számára az Úr segítségét. Fogadalmat is tett, hogy ha ellenségén győzelmet arat, az imádság helyén monostort emeltet. Amikor elszunnyadt, álmában egy oroszlán alakja jelent meg neki: „Ember, mit alszol! Kelj fel tüstént, fújd meg kürtödet, menj, kezdj ütközetet és legyőzöd ellenségedet.” Csanád felkelt, összegyűjtötte seregét és az éj leple alatt fényes győzelmet aratott Ajtony felett. Ígéretét megtartva megépítette Oroszlánmonostorát.

Huzsvár László nyugalmazott püspök celebrált ünnepi misét (Szabó Attila felvétele)

Domonkos Szilvia tanítónő, Majdány–Rábé helyi közösség elnöke és Snežana Grčki Stanimirov törökkanizsai régész röviden összefoglalta a majdányi ásatások eddigi eredményeit, amelyek alapján egyre több bizonyíték gyűlt már össze, hogy ezen a helyen a XI. században valóban állt monostor, a XII. század elején pedig egy 13×24 méter alapterületű, téglából épült templom, amelyhez hasonló akkoriban nem volt száz kilométeres körzetben. A XIII. században épülhetett egy gótikus stílusú kisebb templom, amelynek alapjai nemrég kerültek elő. A templom(ok) köré több évszázadon keresztül temetkeztek. A török időkben sajnos elnéptelenedett a környék, a pusztulás nyomai ma is fellelhetők a templommaradványokon. A török hódoltság után Szeged környéki dohánytermelő családokból települtek újjá a környékbeli falvak.

A művelődési műsort követően msgr. Huzsvár László nyugalmazott püspök celebrált misét, prédikációjában kiemelte, hogy aki nem becsüli múltját, az nem építheti a jelent és nincs jövőképe sem. Az ünnepi szentmise papjai voltak Mellár József esperes és Csipak Csaba plébános Csókáról, Pósa Gyula esperes Szajánból és Oroszlámos miséző papja, Bogdán József esperes Törökkanizsáról, zenei kísérettel Dobó Róbert magyarkanizsai kántor szolgált. A megemlékezést többek között megtisztelte jelenlétével Pásztor István, a VMSZ elnöke, Dudás Károly, a VMMSZ elnöke, Hajnal Jenő, a VMMI igazgatója, Bús Ottó, a VMSZ tartományi képviselője, Dragan Babić,Törökkanizsa polgármestere, Újhelyi Nándor, a törökkanizsai képviselő-testület elnöke és Kovács Magdaléna, a törökkanizsai községi tanács tagja is.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás