A Vajdasági Magyar Szövetség önállóan és teljes jelöltlistával vesz részt a december 17-ére kiírt előrehozott köztársasági parlamenti választáson. A 250 jelölt között vannak olyanok, akik már korábban is a párt színeiben töltöttek be tisztséget a köztársasági törvényhozó hatalomban, vagy végrehajtó hatalomban, ám új nevekkel is találkozhatunk. Sorozatunkban a VMSZ a 6-os sorszámmal kihirdetett, Vajdasági Magyar Szövetség–Elnökünkért, Közösségünkért, a Jövőért! elnevezésű köztársasági választási listájának első tíz jelöltjét mutatjuk be, illetve kérdezzük őket terveikről, vagy adott esetben eddigi eredményeikről.
Lálity Urbán Emese okleveles építőmérnök a VMSZ választási listájának hetedik jelöltje. 1975-ben született Zentán. Az általános és középiskola, majd a zentai Gimnázium elvégzése után az Újvidéki Egyetem Szabadkai Építőmérnöki Karának – Építőipari Tanszékén szerzett oklevelet. 1999 májusától 2004 augusztusáig egy Magyarországon bejegyzett építőipari vállalatban tevékenykedett. 2016 februárjától 2018 májusáig Antalfalva Önkormányzatában koordinátorként dolgozott a be nem jegyzett épületek nyilvántartásánál, majd 2020 végéig, szintén az Önkormányzatban építésügyi felügyelőként látta el teendőit. Állami szakmai vizsgával és felügyelői vizsgával rendelkezik. 2020 decemberétől a VMSZ javaslatára az építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium államtitkára, ahol a folyó ügyek mellett a vajdasági magyar közösség számára fontos építésügyi és infrastrukturális kérdéseket képviseli.
Számíthatunk-e arra, hogy a Szeged–Szabadka vasútvonalon november 28-án valóban elindul a személyforgalom és mit tudni a menetrendről?
– November 28-án a személyforgalom is elindul a Szeged–Szabadka vasútvonalon. A teherforgalom már tavaly augusztus 1-jén megindult. Mi azt szorgalmazzuk, hogy élhető menetrend alakuljon ki, háromóránként induljon járat. Ez a projektum Pásztor István elnök úr egyik nagy álma volt, ezért is nevezte az említett szakaszt álomvasútnak. Most, amikor végre megindul az utasforgalom, nemcsak rá emlékezhetünk, hanem feleleveníthetjük az általa a vajdasági magyarság előrehaladása segítésének céljával megfogalmazott célrendszert.
Hol tart a Belgrád–Budapest vasútvonal felújítása?
– A Belgrád–Budapest gyorsvasút 108 kilométeres szakaszán több fronton is folynak a munkálatok, a kivitelező tartja magát a határidőkhöz. A munkálatok kivitelezése valamelyest megnehezíti az érintett térség lakosainak a mindennapjait, nemcsak Szabadkán, hanem a környező településeken is, ám türelemre kérjük a lakosokat. Hatalmas jelentőségű beruházásról van szó, amelyből akkora haszon származik majd, hogy nem kizárólag anyagi szempontból téríti meg a beruházást. Olyan lehetőségek nyílnak meg előttünk, amelyeknek jelenleg talán nem is vagyunk teljes mértékben tudatában. Megindulhat a nemzetközi utasforgalom az említett vasútvonalon, és rendkívül gyorsan lehet majd utazni, immár Újvidék és Szabadka között is. 2024 végéig befejeződnek a munkálatok, a próbaüzemeltetést és a bevizsgálásokat követően pedig 2025 elején indulhat meg ezen a szakaszon a közlekedés. A vonatok 200 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek majd. Az Újvidék–Szabadka szakasz tekintetében hasonlóak az elképzelések, mint az Újvidék–Belgrád szakasz vonatkozásában, itt szintén lesznek úgynevezett InterCity járatok, amelyek csak a nagyobb településeken állnak majd meg, de lesznek olyan szerelvények, azaz járatok is, amelyek minden állomáson megállnak. Az említett projektummal kapcsolatban arra ugyancsak érdemes emlékeztetni, hogy Kishegyes közelében lassan befejeződnek a viadukt építési munkálatai, míg Szabadkán a Makszim Gorkij utcában év végéig befejeződik a vasúti aluljáró kivitelezése, reményeink szerint még a határidő lejárta előtt.
November 20-ától 2024. január 31-éig a nap 24 órájában nyitva tart a Horgos–Röszke 2 közúti határátkelő. Van-e esély arra, hogy a próbaüzem után is egész nap fogadja az utazókat az említett határátkelő?
– A VMSZ kezdeményezésére, dr. Pásztor Bálint megbízott elnök kérésére, illetve az Orbán Viktor miniszterelnökkel, valamint Lázár János és Bratislav Gašić miniszterekkel folytatott tárgyalások eredményeképpen az említett határátkelő január 31-éig egész nap nyitva tart. Az említett próbaidőszak jóval hosszabb, mint az év végi ünnepek időszaka. A próbaüzem ideje alatt utasszámlálást végeznek, vagyis rendkívül fontos, hogy minél többen használják ezt a határátkelőt, hiszen a tömegesség alátámasztja az egész napos nyitvatartás indokoltságát. A VMSZ álláspontja az, hogy a próbaüzem után is a nap 24 órájában tartson nyitva a Horgos–Röszke 2 átkelő.
Milyen egyéb tervek, projektumok aktuálisak a szerb–magyar országhatáron való átkelés megkönnyítésének, gyorsabbá tételének vonatkozásában?
– A VMSZ egyik alapvető célja az, hogy a Szerbia és Magyarország közötti országhatár minél átjárhatóbb legyen. Ennek szellemében több intézkedés foganatosításáért is síkraszállunk, például az átkelők fejlesztéséért és a határátkelőkön való ügyintézés felgyorsításáért. A Béreg–Hercegszántó határátkelő bővítésének, azaz fejlesztésének projektuma már megkezdődött, elkészült a kapcsolódó tervdokumentáció, míg a kivitelezési munkálatok várhatóan az elkövetkező időszakban kezdődnek meg. A projektum azért fontos, mert a tervek szerint a fejlesztést követően a teherforgalom is korlátozás nélkül közlekedhetne ezen az átkelőn. Az úgynevezett Vajdaság Mosolya gyorsforgalmi út ugyancsak erre a határátkelőre kapcsolódik majd rá, de Magyarországon is ígéretet kaptunk arra vonatkozóan, hogy a határ másik oldalán szintén gyorsforgalmi út kapcsolódik majd erre az átkelőre. Emiatt az utasforgalom, az autóbusz-forgalom, valamint a teherforgalom számára fenntartott sávok számát egyaránt növelni kell. Arra is elengedhetetlen rámutatni, hogy Szerbia és Magyarország között 3 fontos, azaz nagy határátkelő bővítéséről, illetve létesítéséről született megállapodás. Ezek egyike a Horgos–Röszke autópálya-határátkelő – várhatóan az idén év végéig fejeződik be a fejlesztés –, a már részletezett Béreg–Hercegszántó, valamint a Kelebia–Tompa átkelő. Utóbbi egy új határátkelő lesz, azaz a tervek egy új határátkelőt és új határmetszési pontot irányoznak elő. Utóbbi fejlesztésről az idén állapodtak meg a két ország kormányának tisztségviselői. Reményeink szerint ezzel a fejlesztéssel kapcsolatban 2024 elején tudunk további részletekről beszámolni.
Melyek voltak az elmúlt időszak egyéb, nem a közlekedéshez kapcsolódó, legkiemeltebb infrastrukturális beruházásai?
– A palicsi Aquaparkot említeném, tudjuk, ez elkészült. A Szerb Köztársaság költségvetésében rendelkezésre álltak a tó körüli gyalogút és kerékpárút befejezéséhez, valamint a parkolóhelyek és a bekötőutak kiépítéséhez szükséges eszközök, de a Nagypark rendezése is bekerült ebbe a projektumba. Értékelésem szerint ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy visszaadjuk Palics régi fényét. A szabadkai Népszínház belsőépítészeti munkálatairól ugyancsak lényeges említést tenni, ezek a végéhez közelednek. Mindkettő kiemelten fontos projektuma a VMSZ-nek, a Szerb Haladó Párttal kötött koalíciós megállapodásban is helyet kaptak.
Milyen beruházások, fejlesztések aktuálisak, illetve voltak aktuálisak a falvak, a kisközösségek kommunális infrastruktúráinak tekintetében, és mik a tervek a jövőre nézve?
– Amellett, hogy szennyvíztisztító telepek kiépítéséért szállunk síkra, a Krivaja folyó szennyezett szakaszának a szanálását is szeretnénk elvégeztetni. Említést kell tenni a szennyvíztisztító telep építéséről Csókán, de azért szeretnénk síkraszállni, hogy Kúlán és Antalfalván is szennyvíztisztító telepek jöjjenek létre. Emellett Szabadkán, Palicson, Csantavéren, Bajmokon, Topolyán, Kishegyesen, Óbecsén, Zentán, Kúlán a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését, bővítését szorgalmazzuk. Nagykikindán és Nagybecskereken folyamatban van az ivóvíz minőségibbé tételének projektuma, míg Zenta, Ada, Törökkanizsa, Csóka és Óbecse vonatkozásában is azt szeretnénk, hogy kiépüljenek az ivóvíztisztító telepek.
Ha már a kisközösségeknél tartunk, az elmúlt időszakban például kiszélesítették a Ludas–Kispiac utat, felújították a Tiszaszentmiklós–Hódegyháza, valamint a Szikics–Bácsfeketehegy utat. Mi alapján választják ki az egy-egy kisközösség által kezdeményezett projektumokat és mik a jövőbeni tervek?
– A polgárokkal való napi rendszerességű kapcsolattartás révén tájékozódunk arról, hogy hol milyen projektum kivitelezése könnyítené meg a helyiek életét. Az, hogy a VMSZ minden magyar településen jelen van, megteremti az igények feltérképezésének, összegzésének és képviseletének a lehetőségét. Az elmúlt időszakban a koalíciós szerződésben nagyon sok infrastrukturális projektum kapott helyet, egy részük már megvalósult. Az említett Tiszaszentmiklós–Hódegyháza útra hat évtizedet vártak a helyiek. A továbbiakban is azért szállunk síkra, hogy arányosan valósuljanak meg az útfelújítási és fejlesztési projektumok Vajdaság területén, hiszen fontos, hogy ott, ahol magyarok élnek, fejlesszék az infrastruktúrát. A korszerű infrastruktúra vonzóvá teszi az adott térséget a beruházók számára, az új beruházások munkahelyeket teremtenek, az új munkahelyek pedig az életszínvonal emelkedéséhez járulnak hozzá.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
