Ahogyan köztársasági szinten, tartományi szinten is december 17-ére írták ki az előrehozott parlamenti választásokat. Pásztor Istvánnak, a tartományi képviselőház elnökének elhalálozását követően a legidősebb képviselőt november 6-án megválasztotta a vajdasági parlament házelnöknek. Momo Čolakovićnak már a következő ülésen, november 16-án, lényegében csak egy fontos feladata volt: feloszlatni a tartományi parlamentet és ezzel kiírni a választásokat ugyanarra a dátumra, amikor a köztársasági rendkívüli parlamenti voksolás is zajlik majd. A tartományi parlamentben 120 képviselői helyért folyik a választási megmérettetés, és ahogyan állami szinten, itt is a részarányos elv, vagyis a jelöltlistás szavazás alapján szereznek mandátumot a képviselők. A kisebbségi pártok esetében természetes küszöböt és egyharmaddal növelt kedvezményes szorzót alkalmaznak, a többségi pártok és koalíciók esetében háromszázalékos a parlamenti küszöb.
Pintér Anna-Mária Belgrádban született 1982-ben. Az általános iskolát Ürményházán, a középiskolát Szabadkán, a Bosa Milićević Közgazdasági Középiskolában végezte. Felsőfokú tanulmányait a szabadkai Közgazdasági Egyetemen kezdte, végül Belgrádban okleveles közgazdászként szerzett egyetemi diplomát. 2015 és 2020 között Zichyfalván, a Szociális Védelmi Központban dolgozott főkönyvelőként. Munkája mellett átvette a szüleitől örökölt vállalkozás irányítását (Móricz Vágóhíd és Húsfeldolgozó), amely mai napig sikeresen működik. 2018-ban részalapítója a Közművelődés – Ürményháza Egyesületnek, mely úgy infrastrukturális, mint kulturális és közösségi szinten igyekszik a települést előremozdítani, támogatni. 2008-tól tagja a Vajdasági Magyar Szövetségnek. Egy évre rá, a VMSZ Ifjúsági Fórum közgyűlésén ifjúsági alelnöknek választották, amelyet 2014-ig töltött be. 2014-től a VMSZ Versec, Zichyfalva, Torontálszécsány és Fehértemplom körzeti szervezeti elnöke. 2014 és 2019 között a VMSZ ürményházi helyi szervezetének elnöke. A VMSZ Női Fórumának egyik alapító tagja. 2019-től VMSZ tanácstag, elnökségi tag, intézőbizottsági tag. 2012-től Zichyfalva községi képviselő-testületének tagja. 2020 augusztusától a Vajdasági Autonóm Tartomány Képviselőházában képviselő, a költségvetési és pénzügyi bizottság, a folyamodvány- és javaslatügyi bizottság, valamint a Vajdasági AT Képviselőháza Női Parlamenti Hálózatának tagja.
Gyermekkorától aktív Ürményháza közösségi életében, szülőfaluja megmaradását és a dél-bánáti magyarság összetartásának fontosságát ma is szívügyének tartja.
Férjezett, egy fiú- és egy lánygyermek édesanyja.
Az elmúlt négy évben is a tartományi parlament képviselője volt. Mi határozta meg a leginkább a munkáját?
– Megtiszteltetés volt a számomra az, hogy a VMSZ képviselője lehettem, s hogy ismét szerepel a nevem a jelöltlistán. A parlamenti napirendi pontok között a leggyakrabban a költségvetést érintő kérdésekben szólaltam fel a képviselőcsoport tagjaként, a költségvetés elfogadásakor, módosításakor, zárszámadások és a költségvetés teljesítésére vonatkozó negyedéves, féléves, háromnegyed éves jelentések megvitatásakor. Arra fókuszáltam, hogy a javaslatok tartalmazzák-e a magyar érdekeltségű programoknak, infrastrukturális projektumoknak a megvalósítását.
Hogyan hozta meg a döntéseket, hogy támogat vagy nem egy-egy beterjesztett javaslatot?
– Ezek, mint tudjuk, a kormány javaslatai voltak, melynek a fontos részét képezte a VMSZ is. Ennek ellenére, minden képviselőházi ülés előtt, frakcióülést is tartottunk, megvitattuk a napirendi pontokat, eldöntöttük, hogy miként cselekszünk majd. Egységesen léptünk tehát fel a képviselőcsoportban, csapatmunkát végeztünk.
A tartományi parlamenti ülések hangvételére, a viták milyenségére nagy kihatással volt az is, hogy a nemrégiben elhunyt Pásztor István vezette azokat. Milyennek találta ebből a szempontból az üléseket, össze lehet-e hasonlítani azokat a köztársasági parlamentiekkel?
– Nem lehet összehasonlítani, egy sokkal méltóságteljesebb hangnemben zajlottak ezek az ülések, Pásztor István példát mutatott, hogyan kell vezetni egy vitát, hogyan kell áthidalni a nézeteltéréseket, az ellenzéki megnyilvánulásokat és hatalmi megjegyzéseket is megfelelően kezelte, korrekt, pozitív hozzáállást tanúsított, ezért Újvidéken egy egészen másmilyen hangulata volt a ház üléseinek, mint az Belgrádban megszokottnak számít. Felemelő érzés volt mindig az is, amikor a párt elnöke részt vett a frakcióüléseken. Tájékoztatott bennünket az aktuális helyzetről, a koalíciós partnerekkel való viszonyról, minden fontos aktuális kérdésről, egy emberi viszonyulás volt az övé, nem túlzok, ha azt mondom, a mentorunk volt.
Parlamenti bizottságoknak is tagja volt, melyek voltak ezekben a legfontosabb témák?
– A költségvetési és pénzügyi bizottság tagjaként elsősorban a már említett kérdésekkel, pénzügyi témákkal, zárszámadásokkal, jelentésekkel foglalkoztam, amelyeket az ülések előtt mindig meg kell vitatnia az illetékes testületnek is. Megtaláltam a helyem, szakmámhoz közel áll ez a téma, s hamar rájöttem, hogy ez az, amivel behatóan tudok foglalkozni.
Ürményházi származású, ma is ott él, van betekintése a helyi, lokális politikai életbe?
– Persze, Zichyfalva községben képviselő-testületi tag vagyok 2012 óta. Helyi szinten kezdtem tehát a politizálást. Édesapám foglalkozott politikával, hirtelen halálát követően egyszerűen nem akartam hagyni, hogy minden, amibe belekezdett, elvesszen. Ő kezdeményezte, hogy nyolcosztályos iskolánk legyen ismét, ami előtte 22 évig nem volt, csak alsó tagozatos oktatás létezett. Ma is van rálátásom, emberek között vagyok. A kis létszámú magyar tagozatok fenntartása az egyik legfőbb célunk. A közösség megtartó ereje, hogy megvan a lehetőség nyolcosztályos tanulásra magyar nyelven. A kis családosokat igyekszünk szintén bekapcsolni a közösség megmaradását célzó programokba, ilyen például a Ringató, vagy a gyerekek kulturális rendezvényekbe való bevonása. Közösségünknek évtizedek óta nincs székháza, 2021-ben, a VMSZ hozzájárulásának köszönhetően, sikerült megvásárolni egy olyan épületet, amelyet erre a célra akarunk kialakítani. Folyamatban van a tervdokumentáció kidolgozása, mivel az épület jelenleg nincs használható állapotban. Viszont ennek a kiépítése, felújítása megoldja majd a közösség szerveződési gondjait.
Miért lenne, véleménye szerint, szükség arra, hogy a VMSZ-nek továbbra is erős vajdasági frakciója legyen?
– Erős magyar érdekképviselet nélkül a szórvány és tömbbeli közösségek elvesznének. Más projektumok folytatása is lényeges, így a döntéshozásban részt kell vennünk. Folytatni kell például a nagykikindai Fejős Klára Általános Iskola felújítását, vagy a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium projektumát, magyar érdekeltségű intézmények támogatása, infrastrukturális projektumok, szennyvízhálózatok, vízhálózatok, utak kiépítése miatt is lényeges jelen lennünk. Új projektumok is lesznek, fontos, hogy képviseljük a magyarság érdekeit, amikor ezekről születnek majd döntések.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
