A Vajdasági Magyar Szövetség önállóan és teljes jelöltlistával vesz részt a december 17-ére kiírt előrehozott köztársasági parlamenti választáson. A 250 jelölt között vannak olyanok, akik már korábban is a párt színeiben töltöttek be tisztséget a köztársasági törvényhozó hatalomban, vagy végrehajtó hatalomban, ám új nevekkel is találkozhatunk. Sorozatunkban a VMSZ a 6-os sorszámmal kihirdetett, Vajdasági Magyar Szövetség – Elnökünkért, Közösségünkért, a Jövőért! elnevezésű köztársasági választási listájának első tíz jelöltjét mutatjuk be, illetve kérdezzük őket terveikről, vagy adott esetben eddigi eredményeikről.
ÚJHELYI ÁKOS
Mgr. Újhelyi Ákos 1977-ben született Zentán. Az általános iskolát Magyarkanizsán, a középiskolát a szabadkai Ivan Sarić Műszaki Iskolában végezte, majd a szabadkai Közgazdaságtudományi Karon diplomázott, Pénzügyek és számvitel szakon. Tanulmányait folytatva posztgraduális oklevelet ugyancsak a szabadkai Közgazdaságtudományi Karon szerzett Menedzsment és szervezés tudományágban. 2008 és 2010 között a szabadkai Parking közvállalat igazgatója. 2012 és 2016 között tartományi parlamenti képviselő. 2011-től a szabadkai Népszínház igazgatóbizottságának tagja, 2016-tól elnöke, ezután a bizottság alelnöke, jelenleg tagja. 2016 és 2020 között a szabadkai önkormányzat gazdasági tanácsosa. Ebben a mandátumban a Városi Foglalkoztatási- és az Általános Gazdasági Keret Fejlesztésével Foglalkozó Bizottság elnöke, a Szociális és Gazdasági Bizottság tagja. Két mandátumban köztársasági parlamenti képviselő. A 2020 és 2022 közötti tizenkettedik összetételben a Környezetvédelmi Bizottság tagja, az EU Integrációs Bizottság és a Kulturális Bizottság helyettes tagja. A Mezőgazdasági Bizottság tagja, a Pénzügyi-, az Oktatási- és a Kulturális Bizottságok helyettes tagja. 2007-től, Pásztor István elnökké választása óta a VMSZ tagja. 2011-től 2015-ig a VMSZ Felügyelőbizottságának tagja.
A szerbiai képviselőház feloszlatását megelőzően elfogadott utolsó jogszabályok egyike a következő évi köztársasági költségvetés volt. Milyen, Vajdaság és a magyarság szempontjából meghatározó projektumokra jutott ebben pénz?
– Ami a következő évi költségvetést illeti, ez a vajdasági magyarság számára fontos számos projektumot tartalmaz, de egyéb lényeges elemei is vannak. Korábban a pótköltségvetésben 5,5 százalékkal növeltük a nyugdíjakat, míg a költségvetésben 14,6 százalékkal. A VMSZ frakciója azért szavazta ezt meg, mert a globális infláció hátrányosan befolyásolja a gazdaságokat, Szerbiában is érezteti hatását, és talán éppen a nyugdíjasokat érinti leginkább. Mivel a társadalom azon rétegéről van szó, amelyik tisztességesen dolgozott egész életében, értékelésünk szerint a nyugdíjasoknak megfelelő feltételeket kell biztosítanunk. Az elmúlt két évben 56,10 százalékos volt a nyugdíjemelés. Mindemellett a nyugdíjasoknak éppen most fizették ki a 20 ezer dináros egyszeri támogatást. A költségvetés nemcsak a nyugdíjasok számára hozott növelést, hiszen január 1-jétől 10 százalékkal növeljük a közszférában dolgozók bérét. Az oktatásban, vagy az egészségügyben dolgozók tekintetében már régóta várat magára a fizetésemelés. Egyébként a bérnövelés a közszolgálatokban dolgozókat szintén érinti. Emellett több olyan projektum is van, ami a vajdasági magyarokat érinti és Vajdaságban valósul meg. Az egyik a Belgrád–Budapest gyorsvasút. A Belgrád–Újvidék szakasz már megépült, most folyamatban van az Újvidék–Kelebia szakasz építése. Ez a projektum a jelenlegiekhez képest gazdasági szempontból is egészen más helyzetbe hozza a térséget. Emellett az is fontos, hogy a szabadkai Y elágazás esetében növelni fogjuk a sávok számát, autóút épül ki a jelenlegi közút helyett, azaz további egy sávot építenek ki. A tervdokumentációt előirányoztuk a következő évre, amikor ez elkészül, akkor közbeszerzés révén kiválasztjuk a legmegfelelőbb kivitelezőt, a következő években pedig elkészül a projektum. Továbbá folyamatban van az A1-es Horgos–Röszke autópálya határátkelőhelyének kibővítése, a palicsi Aquapark körül szeretnénk bővíteni a sétányt, a költségvetésben erre is előirányoztunk egy összeget. Egyéb fontos épületek felújítása is szerepel a költségvetésben, például a zentai bíróság épületének, valamint több kórház rekonstrukciója.
A közelmúltban a tervezésről és az építésről szóló törvény módosításához kapcsolódóan is felszólalt a parlamentben. Miért kiemelendő ez a jogszabály?
– Ez a törvény azért lényeges, mert olyan projektumoknak a folytatását is biztosítja, amelyekről már szó esett. Ilyen a Belgrád–Budapest gyorsvasút kiépítése. Az említett törvénymódosítással sikerült biztosítani a Tiszta Szerbia program megvalósulását. Ezáltal Szabadkán 110 kilométernyi új szennyvízhálózat épül ki, valamint két szennyvíztisztító telep, Bajmokon és Csantavéren. A vajdasági magyarság tekintetében fontos egyéb területeken is kommunális infrastrukturális beruházások valósulnak meg a Tiszta Szerbia program keretében, Adán, Zomborban, Moholon, Törökbecsén és Újvidéken is. Ez a törvény rendelkezik arról, hogy mi történik abban az esetben, ha a beruházó a befektetés befejeztével nem állítja vissza a közinfrastruktúrát eredeti állapotába. A törvény bankgarancia letétbe helyezésére kötelezi a beruházókat, és amennyiben nem állítják vissza eredeti állapotába a munkálatok során esetlegesen megrongált infrastruktúrát, akkor aktiválható a bankgarancia és szanálható a kár. A törvény másik lényeges rendelkezésének értelmében amennyiben egy utcában kiépült az infrastruktúra – lehet ez például víz-, földgáz-, vagy szennyvízhálózat –, akkor a polgárokat kötelezik, hogy kapcsolódjanak rá a meglévő rendszerekre. A törvénymódosítás az illegális hulladéklerakók számának a csökkenéséhez is hozzájárulhat, hiszen a kivitelezőket kötelezi a bontásból származó hulladék elhelyezése helyének a bizonyítására.
Mezőgazdaság és a vidékfejlesztés szempontjából mik a VMSZ eredményei, illetve tervei?
– Az elmúlt időszakban több olyan törvényjavaslat is napirenden szerepelt, ami ehhez a területhez kapcsolódott, a VMSZ pedig támogatta szavazatával. Az egyik fontos intézkedés a lecsapolási illeték megszüntetése. A VMSZ frakciója immár 2010 óta küzd azért, hogy a lecsapolási illeték megszűnjön. Kezdetben nem fogadták el kezdeményezésünket, majd 2019-ben javaslatunkra hektáralapúvá vált az illeték, illetve a földterület fajtájától függővé tették. Most olyan döntés született, hogy az idei év vonatkozásában megfelezik a lecsapolási illetéket, majd a következő évtől megszűnik. Azért kellett volna már nagyon régen megszüntetni az említett illetéket, mert nem helyénvaló olyan szolgáltatást megfizettetni, amit az állam nem végez el. Ugyanakkor több évre visszamenőleg szárazság volt jellemző. Vajdaságban a csatornák mindössze 10 százalékát tartja karban az állam, vagyis nem lehet öntözni. Elengedhetetlen, hogy a következő időszakban nagyobb odafigyeléssel tartsák karban a csatornákat, hogy nagyobb területen lehessen öntözni. Visszakanyarodva a költségvetéshez, a földalapú támogatások összegét megdupláztuk, 9 ezer dinárról 18 ezer dinárra növekedett, de a tejprémiumot is növeltük. A VMSZ számára fontosak a mezőgazdasági termelők, hiszen a Vajdaságban élő polgárok zöme a mezőgazdaságból él. Folyamatban vannak a kifizetések azok számára, akik a mezőgazdasági minisztériumánál pályáztak eszközbeszerzésre.
Értékelése szerint mire kellene összpontosítani a választásokat követően kezdődő hatalmi ciklusban?
– A VMSZ számára lényeges a folytonosság, ezért az elmúlt időszakban megkezdett projektumokat szeretnénk befejezni. Fontosak azok az új projektumok is, amelyek jelenleg az elbírálás folyamatában vannak, és amelyek az itt élők jobb életminőségéhez járulnának hozzá. Ezek például kapcsolódnak az említett Tiszta Szerbia programhoz, de számunkra fontos európai uniós projektumok is elbírálás alatt vannak, például az épített örökség megóvásának tekintetében. A következő időszakban is arra tervezünk összpontosítani, hogy a projektumok ott valósuljanak meg, ahol a vajdasági magyarok élnek. Valóban, a projektumok az adófizetők pénzéből valósulnak meg, ám ha a VMSZ nem lobbizna azért, hogy a vajdasági magyarság településein valósuljanak meg ezek a projektumok, akkor a magyar adófizetők pénzéből bárhol máshol Szerbiában projektumokat viteleznének ki. Az érdekérvényesítés egyik alapja az, hogy minél nagyobb frakciónk legyen, hiszen akkor hatékonyabban harcolhatunk az eszközök méltányos elosztásáért. Ahhoz pedig, hogy minél nagyobb frakciónk legyen, szükség van a polgárok támogatására.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
